Krónika, 1948 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1948-04-15 / 4. szám
1948 április 5-IK OLDAL “K R Ö N I ÓT” VISSZA A RÉGI OROSZ HATÁROK MÖGÉ: A kclcteurópai országokat is be kell vonni Európának a kommunizmustól való megmentése tervébe: Ezt kérte határozati javaslatban az Amerikai Magyar Szövetség márciusi ünnepi nagygyűlése New Yorkban. RABLÓVILÁG MAGYARORSZÁGON. Magyarországon elvették azokat a száz alkalmazottnál többet foglalkoztató gyárakat, amelyeket még nem kerített hatalmába az államkapitalizmus, az azt gyakorlatilag megszemélyesitő kommunista pártklikk annakidején a bankok és érdekeltségi iparvállalataik államosítása alkalmával. Kidobták a régi tulajdonosokat, akik nem egyike élete munkájával küzdötte fel magát. Kidobták a régi igazgatókat, vezető tisztviselőket is, ak^c évtizedeken át hűséges buzgalommal dolgoztak és öregségüket Kztositottnak remélték. Helyükre pártkreaturák ültek b». A kormány kárpótlást igér a régi tulajdonosoknak, de mindenki tisztában van vele, hogy ha egyszer valaha is sor kerülne ilyesmire, hogyan festene az. . . A jogrend ismét halálos döfést kapott Magyarországon. A “Ne bántsd a másét!” tisztes elve végleg a lomtárba került. Rajtaütésszerűen szállták meg a gyárakat, nehogy a tulajdonosok valamit is menthessenek a sajátjukból. “Hold up ’, mint a gangszterek csinálják. De Amerikában becsukják a gangsztereket, Magyarországon pedig miniszteri és államtitkári székekben ülnek. Nem ezért harcolt a magántulajdon és egyéni vállalkozás Amerikája és hisszük, n^m is fog belenyugodni, hogy ez igy maradjon. Sorra következik. . . ? Az Amerikai Mágyar Szövetség az 1848-as szabadságharc százéves évfordulója alkalmából va. sárnap, március 14-én tartotta ünnepi gyűlését a new yorki Hunter College zsúfolásig megtelt nagytermében. A gyűlés legnevezetesebb eseménye John Davis Lodge kongresszusi képviselő, a külügyi bizottság tagjának rendkívül erőteljes beszéde volt, amelyben biztosította a kisnépeket s köztük Magyarországot, hogy Amerika felébred és nem hagyja veszni szabadságukat, mert ez ^Amerika szabadságának is halálos veszélyét jelentené. (A kemény és határozott hangú beszédet a Kongresz. szus is megörökítette a “Congressional Record ’’-ban.) Nagyszabású angolnyelvü beszedet mondott ■dr. Eckhardt Tibor és rámutatott azok igazságára, akik a A. M. Szövetség 1941 november 28-iki pittsburghi konvencióján olyan ha tározati javaslatot fogadtak el, amely egyformán szólt minden totalitarizmus, úgy a nácizmus, mint a kommunizmus ellen. Hangsúlyozta, hogy> ennek az antitotaliter irányzatnak végül győznie kell egész Európában. Hatásos magyar nyelvű szónoklatokat mondottak a menekült politikusok közül Főt. dr. Varga Béla, Nagy Ferenc és Pfeiffer Zoltán, valamint a régi amerikai magyarság részéről dr. Cholnoky Tibor és dr. Márk Béla. A jelenvolt John F. Montgomery, volt budapesti U. S. követet, a Szövetség uj diszelnökét “Hungary, the unwilling satelite’’ cimü a magyar nemzet iránt oly nagyfokú megértést tanúsító könyvéért melegen xnnepelték, úgyszintén Szántó Lajost, lapunk kiváló munkatársát, a Szövetség disztagját is, aki Virginiából jött el az amerikai magyarságnak az óhaza szabadságáért szót emelő tüntető felsereglésére. Megjelent a gyűlésen Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát is, aki előző napon érkezett az Egyesült Államokba s e’lső útja a magyarság nagy találkozójára vitte el. Az óhazai egyházi és nemzeti közélet e kimagasló alakját mely tisztelettel és szeretettel köszöntötték az ünnepi gyűlés vezetői. Ruby Erzsébet lapunk népszerű munkatársa ünnepi ódáját Báihidy Ilona szavalta nagyhatással. Dr. Kerekes Tibor szövetségi igazgató terjesztette elő a határozati javaslatot, amelyet a jelenlevő ezrek forró lelkesedéssel tettek magukévá. A szabad amerikai magyarság e történelmi ihletű határozata igy hangzik: “Mi, az Amerikai Magyar Szövetség, mint a magyar származású amerikai állampolgárok képviseleti szerve, a dicsőséges magyar szabadságharc századik évfordulóján, a most némaságra ítélt magyar nép nevében is, hitet teszünk ugyanazon fennkök eszmék mellett. amelyeket 1848 március 15-tól kezdődőleg a magyar nép olyan példát mutató áldozattal szolgált az önkényuralommal szem ben viselt élet-halál harcában. Ezek az eszmék azonosak az Amerikai Egyesült Államok alkotmányában foglalt emberi jogokkal. Ezekért küzdeni ma is legszentebb kötelességünk. 1848 március 15-ét követő időkben a magyarság szabad életének kifejlődését idegen katonai túlerő fojtotta vérbe. Száz év múltán az alkotmányos magyar szabadságot és függetlenséget újból letiporta a náci és kommunista zsarnokság. Mindazok az eszmék, amelyeket a világ szabad népei, köztük az ezer éves magvar nemzet, de legfőképen az Északamerikai Egyesült Államok népe a maga életében annyi küzdelem árán megvalósított. veszélybe sodródtak, mert lépésről-lépésre nyomulva tovább a moszkvai önkény a népi jogokat és független . államiságokat rendre elkobozza. Ezért kell felhívnunk az Amerikai Egyesült Államok népének és kormányának figyelmét a magyar nép tűrhetetlenné vált helyzetére. A müveit világ rendjének, ezt a felforgatását a zsarnoksággal való megalkuvás hosszú s eredménytelen korszaka előzte meg. A Teheránban, Yaltában és Potsdamban megalkotott uj nemzetközi rend Keleteurópát teljesen kiszolgáltatta a moszkvai imperializmusnak és a felforgató kommunista világforradalomnak. Keleteurópa százmilliónyi népessége, köztük a mi magyar szülőföldünk is. ki lett szolgáltatva egy olyan ázsiai barbárságnak, amelyhez fogható még a tatár Dzsingis: khán idejében sem szakadt Európára. Az Atlantic Charter elfogadott elveinek feladása tágra nyitotta a kaput a szovjet terjeszkedés előtt s a fele Európával megnövekedett szovjet hatalom fenyegeti most már Nyu. gateurópát és közvetve amerikai hazánknak a biztonságát is. Ismét bebizonyosodott, miként az München után is történt, hogy a végtelenségig menő engedékeny ség csak fokozza a diktátorok kapzsiságát és a háborús veszélyt. Nincs tartós béke Amerika számára sem. amig az orosz saját határai mögé vissza nem voniíl, vagy vissza nem szorul. Az amerikai magyarság örömmel és áldozatkészséggel támogatja a Nvugateurópa megsegítésére irányuló Marshall Tervet. De felemeljük figyelmeztető szavunkat és tiltakozunk azzal a felfogással szemben, mely az uj egyensulyállapotot oly módon véli megteremteni, hogy Európa egymásra utalt népeit két egymással szemben álló táborra bontja fél. Az európai szárazföld felbonthatatlan egységet alkot, politikai, katonai. gazdasági és kulturális vonatkozásban egyaránt. Az ott élő népek biztonságát és boldogulását csak az európai egység megteremtése hozhatja meg. Ez nemcsak Európa, hanem az amerikai biztonság érdekében is szükséges. Ez az egyetlen ut, mely tartós békére vezet. Közel egy évszázad távlatából töretlenül és mind időszerűbben hangzik felénk a nagy Lincoln elnök figyelmeztetése: Nem lehet, hogy a világ egyik fele szabad, a másik fele pedig rabszolga legyen. Rövidesen saját szabadságunk és hagyományaink is veszélybe kerülnek, ha tovább türjük, hogy Keleteurópa szabad népei egy uj rabszolgaság jármába végleg beletöressenek. Az 1945-ben és 1947-ben megtartott választások során a ma. gyár nemzet az idegen megszállás ellenére is kétségtelen tanúbizonyságát adta annak, ftogv függetlenségéhez, alkotmányos szabadságához és alapvető emberi jogaihoz ugyanolyan szilárdan ragaszkodni kíván, mint ahogy azt száz évvel ezelőtt tette. A magyar szabadságharc lezajlása után Amerika népe Kossuth Lajost partraszállása alkalmával a világ szabadságbajnokaként ünnepelte. Hisszük és várjuk, hogy a mai amerikai nemzedék méltónak bizonyul e nagy elődeihez, akiknek Amerika nagysága és világhírneve köszönhető. N Véget kell vetünk a zsarnoksággal való megalkuvás céltalan politikájának és vissza kell térnünk, hátsó gondolatok nélkül, az Atlantic Charter-ben megfogalmazott tiszteletreméltó elvek szolgálatához. A magyar nép és minden elnyomott nemzet érdeke azonos a világszabadsághoz fűződő amerikai elvekkel és érdekekkel. Amerikai hazánk vezetőszerepét s a valamennyiünk által hőn óhajtott tartós békét a világszerte tisztelt, nemes amerikai hagyományokhoz és elvekhez való visszatérés hozhatja meg egyedül a világon. Ez a mi hitünk, ez a mi reménységünk! A VATIKÁNBA KERÜL A SZENTKORONA Beavatott helyről jelentik: Az Egyesült Államok kormánya, elutasítva a magyar köztársasági kormány követelését, elhatározta, hogy a Szent Koronát a Szentszéknek adja vissza. Ez a döntés természetesen nem érinti annak lehetőségét, hogy a Szentszék a Szentkoronát alkalmas időben visszajuttassa a magyar nemzet tulajdonába. TÖRVÉNYTELEN REZSIMEK, HA TALÁLKOZNAK. Magyarországon a kommunista népbiróságok továbbra is folytatják azoknak elítélését, akik parancs ellenére a végsőkig harcoltak, hogy Moszkva és az ott kiképzett bolsevik ügynökhad jármába ne kerüljön Magyarország. Most Szügyi Zoltán tábornokot, a Szt. László hadosztály parancsnokát ítélték el tiz évi börtönre. A tárgyaláson Szügyi azzal védekezett, hogy a terhére rótt cselekményeket parancsra tette. — Én katona voltam — vallotta — és eskümhöz híven, mint mindig, csak a parancsot teljesítettem. A budapesti lapok közlése szerint a biró gúnyos hangon azt kérdezte erre: — Nem értem, mit ért eskü alatt? Ön először Ferenc Józsefre és IV. Károlyra eskVdött fel, aztán Horthyra, végül pedig Horthyval szemben Szálasira? Hogyan egyezteti ezt össze az esküről alkotott véleményével? Azt hisszük, sokban hasonló problémát önmaguknak is feladhatnának a népbiró urak és gazdáik. akiknek idegen fegyveres hatalom nyomása alatt született, törvénytelen, quislingi köztársasága nem jött volna létre Szálasi puccsának sikere nélkül. Ha Szálasi és tábornokai nem csinálnak puccsot, ma alkalmasint nem volnának népbiróságok és a népbiró ur sem ülne a helyén, hogy ítélkezzék azok fölött, akiknek a helyét köszönheti . . .
