Krónika, 1948 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1948-03-15 / 3. szám

6-IK OLDAL

‘KRÓNIK A''

1948 március

Batthyány Kázmér elnöklete alatt az ellenzékhez tartozó honatyák megalakították a magyar iparcikkek, illetve a magyar ipar verseny képessé tétele érdekében a Védegyletet, amelyben Deák- Vörösmarti, Wesselényi és Fay választmányi tagok mellett Kossuth Lajos mint igazgató kapott állást. Kossuthnak évi 1200 forint fizetést szavaztak meg, amellyel biztosították megélhetését. Még két éves 'sem volt a Védegylet, máris több. mint 150 fiókja volt az ország minden részében. Ezzel a ténykedéssel Kossuth a bécsi kormány zsebére ütött. Amig csak irt és beszélt, anyagi kárt nem okozott Bécsnek. De amint a magyar ipar kezdte kiszoritani az osztrák árucikkeket. ismét kellemetlenkedni kezdtek neki. Kossuth cikkekben válaszolt a bécsieknek, a beam tereknek, az adminisztrátoroknak. Széchenyi, aki éppen Tisza szabályozásával volt elfoglalva, megdöbbent Kossuth írásainak olvastára és megírta “Programmtöredékek” cimü müvét, amely igen szenvedélyes hangon támadta meg Kossuthot. Ettől a perctől kezdve Kossuth teljesen elhidegült Széchenyitől, akit ő egykor a “legnagyobb magyar”-nak nevezett. Az ellenzék zárt sorokban vonult fel Kossuth mögött és a

47- iki országgyűlésre Kossuthot jelöltette Pestmegye követének, aki meg is választatott. Széchenyi se volt rest. Konzervatív programmal Moson megyében lépett föl követnek és a megye népe megválasztotta. A két hajdani barát most mint poliikai ellenfél került szembe egymással a törvényhozók házában.

K.OSSUTH A POZSONYI DIÉTÁN.

Kossuth megjelenése a pozsonyi diétán korszakos hatású fordulópont úgy a saját, mint hazája életében. Ügyvédből hírlapíró, hírlapíróból közgazdász, közgazdászból politikus és a politikusból államférfi lett. Pártvezér. Szavait, írásait eddig izgatásnak, lazításnak vették.

Ezentúl mint törvényhozó, a nemzet óhajának szószólójaként jelenhet meg a kormány magas színe előtt. Kossuth mindig a törvényes keretek között szerepelt, ellenfelei azonban a törvényből hálót fontak köréje. Ezentúl, mint törvényhozó, ő fogja interpretálni a törvényt, amely védelmet kell hogy adjon minden tisztességes reformtörekvésnek. Reformátornak indult tehát Kossuth és mindaddig. amíg el nem hangzott hires parlamenti beszéde “mentsék meg a hazát’, megmaradt a parlamentarizmus sima szintjén Húsz évvel később Deák Ferenc így emlékezett meg Kossuth Lajosról: “Magyarország közjogának történelmében legfontosabb korszakot képez azon átalakulás, amely 1847-48-ban tétetett, mert enélkül a korszak igényei s a fejlődő eszmék hatalma rég elsöpörték volna alkotmányunkat. Ezen átalakulást össze fogja kötni a történelem azon férfiúnak nevével, aki azt

48- ban megindította és ernvedeth»n eréllyel körösztülvitte. Dacára a bekövetkezett szerencsétlen esest*t

VöRöSMARTHY MIHÁLY

»

Szeresd hazádat és ne mondd: A néma szeretet Szűz, mint a lélek, melynek a Nyelv még nem véthetett.

Midőn a legbuzgóbb anya Remény- s numkátalan.

S a veszni indult gyermekért Csak sóhajtása van:

Tégy érte mindent: éltedet Ha kell, csekélybe vedd;

De a hazát könnyelműen Kockára ki ne tedd.

Te meg, oh honfi, ébren állj, Remélni, tenni, hő.

Míg a honból, kin lelked függ. Van egy darabka kő.

S nem csak dicsőké a haza: A munkás, pór, szegény: Bár észrevétlen, dolgozik,

A hon deriiletén.

5 midőn setét lesz a világ És minden tűz kiég.

A honfi szívben fennmarad Egyélő szikra még.

Tűrj érte mindent, ami bánt, Kint, szégyent és halált; *

De el ne szenvedd, el ne tűrd Véred gyalázatát.

S hol honfi hunyt, e szikra ég Fenn a sirhalmokon. Balszázadoknak éjin át E lángban él a hon.

S ne csak veszélyben légy serény, A béke vészesebb.

Melyet vág álmos népeken, Gyógyithatatlanb a seb.

S kihűlt hamvából a dicső Göröghon újra kél. Felhozza régi hőseit E szikra fényinél.

Gondold meg, mennyit érsz; esz Szived, pénzed, karod S fukar légy, alkuván a honért,

Ha azt feláldozod.

S midőn a legtöbb emberek Csüggednek várni jót Családjok-, társaik- s magokért Ha sorsok csalfa volt;

Midőn nem méltatott erény És bűn. mely célt nem ért. Nemes, nagy és dicső;

Kifárad újra küzdeni Hatalmú. üdve és neve

A »vágyott javakért: Az éggel mérkezŐ.

Oh honfi, őrizd e tüzet,

S ne félj, ha vész, borul:

E szikra fényt ad és hevet S ég olthatatlanul.

Inényeknek. müvének ezen része szabad királyi kerületek 7, a szafönmaradt és fönn fog maradni, bad királyi városok 72, a káptamig nemzetünk él és országunk lanok és apátságok 35. Horvátáll s ahhoz a nemzet emléke és ország 2. a mágnások (a jelen nem hálája lesz mindig csatolva!" lévők) 189 delegátussal képvisel-Ezeket a szavakat a még élő tették magukat. A felső táblán 32 Kossuthról egykori politikai elv- főispán, 190 főnemes. 10 zászlós barátja, az akkori magyar minisz- ur, Horvátország 1 kiküldöttje, a terelnék mondta anélkül, hogy pannonhalmi apát. a jászói pre- Ferencz József király ezért öt fe- post és a karloviczi érsek, lelősségre vonta, vagy csak meg Az alsó táblán Zarka János kiis dorgálta volna. rályi személynök, a felsőtáblán

Mint törvényhozó. Kossuth mér- István főherceg, a nádor, elnökölt, sékelte önmagát. Felhagyott az Az alsó tábla ellenzéki csoportjáujságiró felelőtlen követelődzései- nak vezérszónokai voltak: Kosvei, a politikus demagógiájával; suth Lajos, Szemere Bertalan, nyilatkozatainak higgadtságára és Szentkirályi Mór, Pázmándy Démagatartásának méltóságára fék- hes, a főrendeknél ellenzékiek tette a súlyt. így nyilatkozott: Batthyány Lajos, Batthyány Káz“Százados balitéletek fája egy mér, Teleky László, Perényi Zsigfejszecsapásra le nem dől. De for- jnond. Hogy melyik párt volt több gácsoljuk. Minden vágással véko- ségben. azt nem lehetett megállanyul a törzsük s mind közelebb pitani. mert a politikusoknak esik az utolsó vágás, mely dönteni szokása, hogy két székre telepedfog. Forgácsoljunk”. jenek le.

Nem rajta múlt, hogy lángeszé- V. Ferdinand király az országnek és hazafiul működésének gyűlést 1847 november 12-én az eredménye éppen az ellenkezője esztergomi prímás pozsonyi palolett annak, amit ő kívánt és mint- tájában személyesen nyitotta meg. egy beváltott jóslata a nagy Szé- Először hallotta közvetlen közelchenyinek, aki szinte előrelátta az ről Kossuth a magyar királyt, aki eseményeket. a rendeket igy köszöntötte ma-Abban a törvényhozásban (az gyárul; “Magyarország rendéit utolsó pozsonyi diéta a budapesti itt látni örvendek. Atyai szándéfelelős magyar minisztérium és tkomat a királyi előadások mutatképviselőház megalakulása előtt) ják. Fogadják bizalommal.” az alsó táblánál a megyék 205, a LIgyanaznap István főherceget.

E szikra a hon napja lesz.

S hol fénye hőn ragyog.

Az élet e hon kebelén Újulva feldobog.

És újra felvirul a föld Amerre a szem néz.

És minden, aki rajta él. Munkára, tettre kész.

S a nemzet Isten képe lesz.

József főherceg magyarnak nevelt fiát (az apa szintén nádor volt) egyhangúlag nádorra választották. A király e szavakkal üdvözölte helyettesét: E választást királyi hatalommal örömest megerősítem. S miután az uj nádor letette esküjét, e szavakkal üdvözölte őt a király: “Kedves öcsém! Kövesse hivatalában édes atyja példáját (aki ötven éven át volt'nádor).

V. Ferdinádról a magyar történelem úgy emlékszik meg, mint alkotmányos, törvényes uralkodóról, akit azonban a bécsi lakájok, csehek, horvátok, osztrákok, sőt magyarok is úgy körülvettek, hogy a végén maga sem tudott eligazodni, kinek adjon igazat. Se előtte, se utána annyit nem hazudtak uralkodónak tanácsadói, mint neki. Ezt a tényt Magyarországon széltében-hosszában mindenki tudta. Nem csak Kossuth, a politikai vezér, hanem maga a nép is. Petőfi Sándor a már országos hirü költő 1847 elején irta ezt a szép kis versét hozzá:

i 1

Igaz-e királyom, amit mondogatnak?

Nálad hire sincs a Szabad akaratnak.

Megtennél Te mindent A magyar javára:

Csakhogy titkos önkény Korlátokba zára.

S nem csak közdolgokban Vagy Te korlátozva;

E gyalázatos tény Elhat ten lakodba.

Ami örömödnek Volna kutforrása,

Elzárják előled Hogy szemed se lássa.

És kinek, kinek vagy Ilyen szolgarabja?

Szolgádnak királyom.

Ki sajátod lopja!

Ha ez igy van, sorsod Szivemből sajnálom ...

Úgy nézz a szemembe.

Jó öreg királyom.

A pozsonyi diéta következő ülésén Somssich Pál Baranya megye követe a legártatlanabb képpel azt indítványozta, hogy meleg hangú feliratban üdvözöljék a királyt. amelyben megköszönik jótéteményeit s viszonzásul az országgyűlés feltétlen hódolatát rakja le a királyi trón zsámolyához.

Ez inditvány mögött valami csel lappanghatott és Kossuth igy válaszolt rá:

“Én a királyi előterjesztéseket a kormány részéről oly manifesztációnak tekintem, amellyel az országgyűlés munkálatának irány adatik. Hogy Ö Felsége több oly ügy tárgyalására hívja fel az ország rendéit, amelynek elintézését a nemzeti közvélemény korunk kitűnő feladatának jelölte ki, én ezt méltányló hálával elismerem. De kötelességünk Ő Felségének nyílt őszinteséggel elmondani, mik az akadályok, amelyeknek el kell hárittatniok, hogy királyi szándéka teljesedjék. A siker föltételeinek e kijelölésével tartozunk az ország méltó várakozásának és tartozunk a fölséges uralkodóház iránti ragaszkodásunknak is. Én tehát kötelességemnek tartom or-