Krónika, 1948 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1948-02-15 / 2. szám

1948 február ' K R ó N I K A ’ 11-1K OLDAL ben, tudományban és művészet­ben mindenkor és mindenütt meg­ába a helyét! Kérdem, én drága magyar test­véreim, meddig kell még ezel^t a gyilkoló dolgokat és szégyent éreznünk? Meddig kell még száz­ezreknek falvakban fagyoskodni, meddig még a bánya, lélek és egészségünket ölő porát szívni? Minket nem tud behálózni a kommunista agitátor, nem va­gyunk fasciszták, de igenis va­gyunk. hazánkért küzdő magya­rok! Kiknek egy vezére lehet, csak Ottó királyfi!!! Mi bizunk Istenben, hogy áldá­sos akarata révbe fogja vezetni a maroknyi magyart és boldog meg­elégedett családi élet fog sarja­dozni a magyar hajlékokban. Bu­dapest újból öröm mámorban fog úszni és magyar lobogók ezrei áll­nak majd sorfalat, rájuk pedig Írva lészen: Éljen egyetlen vezé­rünk és királyunk Ottó!! Adja a jó Istenünk, hogy egész­ségben. boldog örömkönny köze­pette nézhessük mindezt végig! Akkor lehull a lepel a hazugság bálványokról és győz az igazság Istene! Budavár újból ép lesz, mert a magyar nép Szent István koronája törvényes urának hajlékot fog építeni, ki népét kivezeti az elsü­­lyedés örvényéből! L. J. m. kir. őrmester, Belgium. (Rokonai miatt neve mellőzését kérte.) FIFTH AVENUE PUBLIC SERVICE BUREAU neve közismert az Egyesült Államokban mindenütt ahol az amerikai magyarok igénybe veszik s cég élelmiszer szeretctcsoma' küldését. A Fifth Avenue Public Service Bureau specialitása, hogy élelmiszer szeretetcsomag rendeléseket pár napon belül leszállít Magyarországon a budapesti raktárból. Austriában a bécsi és grazi raktárakból, Né­metországban és Olaszországban több helyen széklő raktárokból Nemcsak, hogy gyors az ilyen külföldi raktárokból való leszál­­lifás, de az a nagy előnye is megvan, hogy a csomagok nincsenek több­szöri átrakodásnak és ezáltal megrongálódásnak, megdézsmálásnak és lopásnak kitéve. Ennek dacára minden csomag a teljes befizetett összegre biztosítva van úgy dézsmálás mint elveszés ellen. Németországban. Austriában és Olaszországban nagyon sok menekült és hontalan magyar van. Felhívjuk az amerikai magyarság figyelmét a gyors segítés ezen módjára. A FIFTH AVENUE PUBLIC SERVICE BUREAU, 307 Fifth Avenue, New York 16, N. Y., szive­­sen megküldi ingyen minden érdeklődőnek a körleveleit. írjon egv levelező lapot még ma. PUSZTÁBA KIÁLTOK? Kedves Szerkesztő Ur! Szokatlan kéréssel fordulok a Szerkesztő Úrhoz, melyen ugyan meg fog lepődni, de talán tud raj­tunk segíteni. Kérem az Isten ad­jon erőt a toliamnak ahhoz, hogy segély kérésem megtalálja az utat a szivéhez. Tudom nagyon jól, hogy min­denkinek van segítségre szorult európai hozzátartozója, rokona, barátja, vagy ismerőse, de kihez forduljon az az elesett, akinek Amerikában rokona, barátja, is­merőse nincs. Ezért hosszú töprengés után. —• miután családom megélhetésén kissé enyhítsek, — elhatároztam, hogy irni fogok Amerikába és kérni fogom egy ismeretlen ma­gyar ur támogatását és segítségét. 1944 december havában mene­kültem feleségemmel és hét éves Luca nevű kislányommal Buda­pestről az orosz körülzárás elől. Budapesten a m. kir. rendőrség bűnügyi osztályán teljesítettem mint detektív 1935 év óta szolgá­latot. Először Bécsbe. majd az orosz henger közeledtével Bajor­országba menekültünk tovább. Itt ért min'ket az amerikai hadsereg megszállása. Örültünk a megszál­lásnak, mivel ezzel befejeződött a további menekülés. Később a meg­élhetés igen nehéz lett, ezért je­lentkeztem a községet megszálló amerikai katonai alakulat parancs noknál konyhai szolgálatra, ki al­kalmazott is és 1 éven át dolgoz­tam ott, mig az alakulat el nem távozott. Közben megszületett Zsuzsanna nevű 'kislányom, ki je­lenleg 14 hónapos. Azóta újra el­helyezkedni nem tudok, utolsó da­rabjaimat, — ami értéket képvi­seltek, — mint eladogattam, hogy pénzhez jussak és a szükséges élel­met megvehessem. Három évi né­metországi tartózkodásunk alatt értékeinket mind felemésztettük s igy a legnagyobb nélkülözések elé nézünk. Kérésem az volna, hogy ameny­­nyiben mód és lehetőség lenne családom részére élelmet küldeni szíveskedne. Erre égetően sürgő­sen szükségünk lenne, mivel amit itt kapunk a meghaláshoz sok, az élethez kevés. Kérésemet azzal újítom fel. hogy bármi csekély is volna, a külde­mény, azt köszönettel fogadnám, mert nagy szükségben szenve­dünk. A papír türelmes, ezeket leírni nem nehéz feladat. Nem tu­dom elképzelni, hogy kérő szavam a pusztában elhangzó kiáltás le­gyen. hogy tömérdek szenvedé­sünk jájszava ne jusson el oda ahová szánva van — szivéhez. Mély tisztelője: Tasnády Rudolf. Oberhochstätt 39. Post Graben­stätt (ÓBB.) Kreis: Traunstein Ober-Bayern Deutschland, U. S. A. Zone. be. Regensburgban. ahol az ame­rikai fogolytábor parancsnoksága mint sokgyermekes családapát el­­bocsájtott a hadifogságból. Hama­rosan sikerült menekülésben lévő családomat megtalálni és azóta itt élek feleségemmel és négy kis­fiámmal egy bajor parasztnál, két kis szobában és élünk, ahogy tu­dunk. Ennyi az én történetem. Nem élünk sem jobban, sem rosz­­szabbuf mint mások, akik hasonló sorsban vannak és ennek a levél­nek nem is az a célja, hogy "cso­magot” sírjak ki gyermekeim szá­mára. Arról van szó. hogy él itt kint. hozzám hasonló módon egy kis csoport magyar iró. Köztük pl. Nyirő József, Kovács Fréda és mások. Németül irni nem tudunk és nem is akarunk. Papirhiány mi­att viszont müveinket magyarul nem adhatjuk ki és ha ki is adhat­­nók, nem tudnánk megélni belőle, itt. Kérem Önöket, amennyiben valóban szivükön viselik a kallódó magyarság szerencsétlen sorsát, nyújtsanak számunkra módot és 'lehetőséget, hogy regényeikkkel, színdarabjainkkal, novelláinkkal s verseinkkel kiléphessünk az ame­rikai magyarság elé. Megfelelő fordítókhoz és kiadókhoz juthas­sunk és tönkre ment életünket valahol újra megalapozhassuk. Az iró minden időkben az egyetlen maradandó és igazlátásu szemtanú. Szemtanúja minden rossznak s minden jónak, szépnek és csúnyának. S ha hosszú évek múlva is, de egyszer tanúságot tesz, mert tanúságot kell tegyen ha iró. arról, amit látott. És em­beröltők múltával minden kort aszerint ítéltek meg az utódok, hogy milyen tanúságot tettek ró­la irói, akik benne éltek. Itt-ott már érik bennünk a mondanivaló és nem ártana, ha az amerikai magyarság első helyen hallaná meg ezeket a vallomásokat. Az Önök mozgalmával szemben állástfoglalni még nekünk, erdé­lyieknek. nem állott módunkban. Távolról szemlélhettük csak s be­vallom becsületesen, több rosszat hallottunk Önökről, mint jót. Ép­pen ezért szeretnénk megismer­kedni Önökkel, hogy nvilt szem­mel alkothassunk véleményt. Ismétlem, nem ‘‘csomagkérés' a levél célja. Bár gyermekeimre való tekintettel azt is megköszö­nöm. Többet kérek ennél: baráti és testvéri kéznyujtást az itt ver­gődő magyar írók felé. Igaz tisztelettel híve Wass Albert iró. a Pen Club tagja Németország. Közelebbi cím a szerkesztősépben •AGYONÉHEZETT MAGYARSÁG NEM TUDHAT UT HAZÁT ÉPÍTENI ”' Mélyen tisztelt Szerkesztő Ur! Nagy örömmel és lelkesedéssel olvastam véletlenül kezembe ke­rült lapját. Mi szegény “nyugato­­sok" már azt hittük, hogy min­denki megfeledkezett rólunk. Ránk férne egy kis támogatás úgy lelki mind sokaknak anyagi szem­pontból is. Családommal együtt én is azért jöttem Ausztriába, mert előre lát­tam azt, ami most valósággá "vált, — a bolsevizmus irtó garázdálko­dását szegény hazánkban. Tény­leges tiszt vagyok — huszár al­ezredes. — magyar földön harcol­tam a vörös hadsereg ellen. Nem politizáltam, mert a régi katonai nevelés nem arra nevelt. Mivel a bécsi Theresianumban és később cs. és kir. katonaiskolában nevel­kedtem. mindig királyhü és a le­gitimizmus hive voltam. Az első világháború után a koronás király mellett álltam. Mivel édes anyám balti német volt és anyai csalá­dom már 1918-ban érezte a bolse­vizmus átkozott kegyetlenségét régi kommunista-ellenes meggyő­ződésem erős nemzeti érzelmekkel töltött el. Nem a magam részére, aki szin­tén mindenét elvesztette, állás és jövedelem nélkül vagyok. — a hazától száműzetve. legalább osztrák születésit feleségem any­jával élve a félig fogoly "D. P. keserű kenyerét eszem, hanem a sok táborokban élő magyar test­vérem részére kérem a szabad amerikai magyarok segítségét. Ez az utolsó pillanat, mert egy leron­gyolódott. agyonéhezett és lelki­leg összetört magyarság nem tud­ja felépíteni az uj Magyarorszá­got. Mi nyugatosok nem akarunk mást mint szabadságot és keresz­tény életet a régi hazában. — azt hiszem ez a demokrácia! Hazafias üdvözlettel Báró Schmertzing Egon m. kir. huszár-alezredes. KERESTETÉS Szurdoky Rudolf, Steyr, Frau­enheim, O. Ö., Ausztria, keresi nagynéniét Julia Tuppanyt, k le­gutoljára New Jerseyben élt. Novák János Ampelwang. Lukas­­berg, O. Ö., Ausztria, keresi Eugen Hinz mérnököt New York­ban (szül. Fogaras, 1893). Márkus János Braunau am Inn Neue Heimat, barak N. 3. Zimmer 14, O. Ö., Ausztria, keresi roko­nait George Turóczit és Rozália Véghet (utolsó cim: Eden. Wis­consin, U. S. A. EGY MENEKÜLT ÍRÓ AZ AMERIKAI MAGYAR SAJTÓHOZ! Igen tisztelt Uram! Nagyon megörvendtem. mikor a minap kezembe akadt folyóira­tuk, a “Krónika’ . Jól szerkesztett, nívós, komoly lap. Jél esett végre rendes kulturált sajtóhangot ol­vashatni. magyar nyelven. Ez is adta számomra az indítékot, hogy írjak. Nem tudom, ismerös-e a ne­vem odaát. Feltételezve, hogy nem, bemutatom magamat rövi­den: erdélyi író vagyok. Az Er­délyi Helikon. Kemény Zsigmond Irodalmi Társaság és a Kisfaludy Társaság tagja. A Baumgarten-. Klebelsberg- és Zrinyi-dijak ju­­talmazottja. 1942-ig erdélyi birto­klómon éltem, gazdálkodtam és írtam. 1942-ben behívtak katoná­nak s ezzel elindult velem a sors a romlás felé. Katonai szolgálato­mat 1945 novemberben fejeztem

Next

/
Oldalképek
Tartalom