Krónika, 1948 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1948-12-15 / 12. szám

12-IK OLDAL "KRÓNIK A” 1948 december AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY KRÓNIKA AMERIKAI MAGYAR HAVILAP ESTABLISHED 1943 Editor — SÁNDOR TARCZ — szerkesztő Published every month by “KRÓNIKA” Hungarian Press 307-5TH AVENUE NEW YORK 16, N. Y. SUBSCRIPTION: U. S. of AMERICA and CANADA $1.00 PER YEAR ELŐFIZETÉSI DIJ: az Egyesült Államokban Canadában 51.00 EGY ÉVRE PRICE PER COPY — 10c — EGY PÉLDÁNY ARA KARÁCSONY ELŐTT Újból közeleg a Megváltó születésének évfordulója. A világ még mindig nem békéit meg. Hiába mindert szép szólam, nem teljes a béke a földön. De a helyzet ma nem olyan borús, mint tavaly és évekkel ezelőtt. Szeretjük hinni, hogy elkerülhető az újabb katasztrófa. Igaz keresztény lélekkel hiszünk a fatimai Madonna jóslatában, aki szerint Oroszor­szág megtérésétől, az Istenhithez való visszatérésétől függ a világbéke. Hiszünk továbbá abban is, hogy hazánk, a nagy, szabad Amerikai Egyesült Államok elnöke és tanácsadói megtalálják a módját annak, hogy az istentagadó kommunizmust békésuton visszatudják szorítani régi határai közé és az igy megcsufolt sátáni vezérkartól ma­ga az orosz nép fog megszabadulni. És hiszünk ezekben az uj, huszadik századbeli csodákban úgy, ahogy a keresztény, a keresztyén, a zsidó, a mohamedán és másfelekezetü istenhivő ember hisz. Állhatatosan. DEO GRATIAS! Istennek hála, a KRÓNIKA befejezte ötödik évfolyamát. Hogy mit hoz a jövő, nem tudjuk. Missziónkat nem tudtuk befejezni, mun­kánkat azonban becsülettel teljesítettük. Ha ma körülnézünk, a lelkes barátok hatalmas táborát látjuk magunk körül. Első számunkat ezer példányban nyomattuk, multhavi és e havi számunkat immár hatezer példányban. Igaz-e Jónás ur? (a magyar nyomdamester, aki a sajtóhibákért nem vállal felelősséget, viszont nem is számit külön értük). Ez az újság tulhamar érte el a nagy példányszámot jóformán hirdetési jövedelem nélkül. A lapot nem tekintettük soha üzletnek, sem a kiadója, sem szerkesztője nem foglalkozhatott volna vele üzletszerü­­en, egyrészt mindkettő hivatása tiltja, másrészt egyikük sem tekintette mellékjövedelmi forrásnak. Pénzt áldozott az egyik, időt és energiát a másik, mindkettő és valamennyi munkatársa Dr. Herczegh Józseftől kezdve mindenki önzetlenül és magyar szive egész szeretetével vette körül az amerikai (és immár a nyugatra menekült) magyarok újságját, a KRÓNIKÁT, hogy buzdítsa, serkentse az elfáradt, elfásult vagy csüg gedt embereket. Az amerikai magyarság embertengerében remek gyöngyöt találtunk. Már-már elveszett a magyarság részére. Szántó Lajosnak hívják, virginiai magyar a javából, székely-magyar, a ma­gyarok legkülönbje. Érdekes véletlen folytán akadtunk össze és a ba­rátság azóta a szentistváni magyarok javát szolgálja. Kis lapunknak nagy céljai vannak, egész Magyarország feltá­masztása, a magyar apostoli királyság visszaállítása a legitimizmus alapján, az amerikai igazi demokrácia szellemében. Sikerülni fog. És ennek az ünnepnapnak éjszakáján megindul a gyászmagyarok menete a Vereckei szoroson vissza, Oroszországba, annak is távoli ázsiai rej­­tekébe honvesztő, szavasincs Árpád vezetése alatt. Ő lesz az első, ha Rákosi Mátyás meg nem előzi! TISZTELETTEL KÉRJÜK, ÚJÍTSA MEG ELŐFIZETÉSÉT! Ön, aki hónapok, vagy évek óta olvassa a Krónikát, bizonyára csodálkozott, hogy sohasem kapott tőlünk felszólítást előfizetése ren­dezésére. Úgy vélekedtünk, hogy aki elfogadja lapunkat és nem küldi vissza olvasatlanul, az a barátunk. Baráttól pedig nem illik kérni. Ma a helyzet annyiban változott, hogy rengeteg példányt KELL díjtalanul küldeni a nyugatra menekült magyaroknak Európába, akik­nek NINCS egy dollárjuk sem, hogy előfizessenek lapunkra. Már pe­dig mi úgy gondolkodunk, ha a barát KÉR tőlünk valamit, ha tehetjük, meg kell neki adni. Tegye Ön lehetővé számunkra, hogy a menekült magyaroknak még nagyobb számban küldhessük a Krónikát azzal, hogy beküldi elő­fizetését nem csak az újévre, hanem a hátralékra is. Hogy az mennyit tesz ki, Önre bízzuk. Kellemes Karácsonyt és boldog Uj Évet kívánunk minden fele­barátunknak. A KRÓNIKA kiadóhivatala 307 5th Ave. New York 16, N. Y. ERRARE HUMANUM EST! Representative Geller Is Mistaken According to an Associated Press report the venerable Rep. Celler (D-N.Y.) plans to “get after’’ insurance companies because, according to his belief, they are “a menace to the economy of the nation.’’ He also stated that some of these large insurance companies are the biggest owners of railroad securities and that the Metropolitan Life Insurance Company is the largest owner of farm lands. Among other things he does not like about the life insurance companies is the fact that “these companies have a concentration of economic power, with self perpetuation in office of their directors and . officers, together with a tangled web of interlocking directorates, that enable the companies to formulate a financial policy stronger than the policy of the national government.” He further stated that “They haven’t used their funds as trus­tees of the people, or trustees of the stockholders, or for their policy­holders, but for selfish interests.” So much for his accusations. Now, “let us look at the record”, as the late Alfred E. Smith used to say. I am a licensed underwriter doing business both in the states of New York and New Jersey, representing the Metropolitan Life Insurance Co. Before my appointment more than 6 years ago and ever since that time, I have undergone a thorough training (and this training still continues at the present time) in order to understand fully the principles of life insurance and the many phases of the life insurance business. I have yet to see one case where any activity of any life in­surance company ever menaced the economy of the nation or that it was a menace to an individual or his family. On the contrary, the activities of the life insurance companies were very beneficial to the economy of the nation during the war when in the face of large in­dividual incomes there was a scarcity of goods. By the purchases of additional insurance much money was removed from circulation, thereby helping rather than hurting the nation’s economy. We can say the same benefit exists today because we still enjoy high individual and national income while a scarcity of goods in many lines still exists. Directors and officers of the life insurance companies as well as any other company are elected or selected by their proven abilities. The accusation that these directors and officers with other interlock!" directorates enable the companies to formulate a financial policy stronger than the policy of the national government is a tribute to life insurance business in general. While Uncle Sam’s government has been operating with a deficit each year ever since I can remember, life insurance companies employing sound business principles increased their assets to the benefit of their policyholders. Funds of life insurance companies are invested not for selfish interests as the Honorable Rep­resentative alleges, but with a view of security, general usefulness and lucrativity. Investing money in a railroad company or farmland is neither speculative, nor useless, nor is it wasteful. The Representative from New York forgets that the activities of the life insurance companies are carefully supervised by the In­surance Department of the State of New York. This vigil of the people of New York by its fully authorized Insurance Department composed of experts is constant, alert and very strict. Disposal of funds whether for purchases, investments, salaries, commissions, etc. is subject to their approval. Life insurance companies are supposed to be strong. Rep. Celler states (I haven’t yet verified his statement) that five of the largest life insurance companies of New York have a yearly income of over $5,000,000,000.— and that during the past years have in­creased their assets 1,000 per cent. Wonderful, I say 1.) for this in­crease in assets reflects not only on these life insurance companies, but on their real owners . . . the policyholders, and 2.) because the five companies Rep. Celler selected for his attack are MUTUAL life insurance companies without stockholders. Profits of these companies as we all know are returned annually to the policyholders in the form of DIVIDENDS. The reader can well imagine how I felt after I had read Rep. Celler’s mistaken remarks regarding the life insurance business which I consider second to none in the economy of the nation. Coming into contact with people every day of the week I had ample opportunity to observe the benefits of life insurance. Moneys we agents collect from the people are turned over to our home office for safekeeping and investing and “before the cock crows”, they go to work for the very same people from whom we collected them. Witness the beautiful multiple housing projects in New York and vicinity, the many tall skyscrapers in Manhattan, the extended activities of railroads, big farms, heavy industries, not to mention the federal, state and local governments in whose securities and bonds the life insurance com­panies have invested a fair share of their funds. Would you like to know how many BILLIONS of DOLLARS were invested in the War Bonds of the United States during the war by the life insurance companies or by your own life insurance company? Ask your agent when he comes to your home the next time. It will be revealing. ALEXANDER TARCZ.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom