Krónika, 1947 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1947-04-15 / 4. szám

12-IK OLDAL "KRÓNIKA" 1947 április 15. AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY KRÓNIKA ESTABLISHED 1943 AMERIKAI MAGYAR HAVILAP Editor — SÁNDOR TARCZ — szerkesztő Published every month by "KRÓNIKA” Hungarian Press 307-5TH AVENUE * NEW YORK 16, N. Y. SUBSCRIPTION! U. S. of AMERICA and CANADA $1.00 PER YEAR ELŐFIZETÉSI DIJ: az Egyesült Államokban és Canadában SI.00 EGY ÉVRE PRICE PER COPY - 10c - EGY PÉLDÁNY ARA ÖNGUNY, - ÉS MAS SEMMI... Nagy Ferenc magyar miniszterelnök újra lepaktált a marxista blokkal, holott most lett volna lehetősége vissza kanyaritani a helyze­tet, ragaszkodni a többségi akarathoz, tiszta kisgazdapárti kormány­hoz, visszahiva a kizárt Szabadságpártiakat is. Amerika jegyzékei megadták ehhez a támogatást, a történelmi alkalmat. Ehelyett Nagy Ferenc újra kislelkü megalkuváshoz folyamodott. Elfogadta a kommu­nisták három éves, fokozatos bolsevizálásra spekuláló tervét, teljesiti a marxistáknak a kötelező vallásoktatás elleni és az állami tankönyvek monopóliuma iránti kívánságait, sőt tárgyal velük az egyház és állam közötti viszony kérdéséről is. A lefogott antibolsevikok ellen legszigo­rúbb “büntetésre” kötelezi magát (a fölöttük ítélkező négy szavazó­­biró a koalíciós pártok kiküldöttje, köztük három, vagyis a többség a marxista blokké ...) és a minisztertanács máris az ipari és keres­kedelmi vállalatok újabb sorának kommunizálását rendelte el.. . A Kisgazdapárt kizárta Kovács Bélát, amikor oroszok kezén ra­boskodik s ezzel megtagadta őt. Erre is a paktum értelmében határozta el magát. Hogy ez a paktum is csak ideig-óráig tartó s mihamar újabb kommunista roham jön, azt keserves öngunynyal Nagy Ferenc és a kisgazdapártiak maguk konstatálták a pártkonferencián. Tragikus, hogy ez öngunynál több nem telik tőlük. Önguny nem igazolás a nem­zet előtt. S igazolva azok lesznek, akik az orosz kitakarodás után szá­­monkérik az Amerikával való kooperáció elmulasztását, a nemzet kül- és belpolitikai jogainak, életérdekeinek megalkuvó cserbenhagyását! SZABADULÁS AZ OROSZ POKOLBÓL Múlt év novemberében levelet intéztünk Szegedi Maszák Aladár­hoz, szülőhazánk washingtoni követéhez és arra kértük őt, hogy három Avenel, N. J.-i magyar család óhazai rokonainak kiszabadítása érde­kében (akiket az oroszok elhurcoltak) lépjen közbe. Az oroszok által elraboltak egyike trentoni születésű, tehát ame­rikai magyar lány. Ezt a fiatal teremtést valóságos igavonóállati sor­ból vezette haza Erdélyben élő édesanyjához a jó Isten. A KRÓNIKA és az amerikai rokonság megostromolta az állami szenátort, a State Departmentet, valamint Szegedy Maszák Aladáron kivül Petru Groza román miniszterelnököt is. Még nem tudjuk pontosan, hogy KINEK tulajdonítsuk a sikert. Egy bizonyos, a Trenton, N. J.-ben született Antalóczi Margit kiszabadult az orosz pokolból. Az Avenel, N. J.-ben lakó unokatestvérének Mróz Györgynének már az erdélyi Szaniszló városból irt. Nincs messze az idő, amikor Antalóczi Margit visszajön Ameri­kába, az ő szülőhazájába. A KRÓNIKA módot fog adni neki, hogy e lap hasábjain elmondhassa, hogyan dolgoztatják és kínozzák halálra magyar rabszolgáikat a kommunisták Szovjet Oroszországban. * * * Most ismét arra kérjük Szegedy Maszák Aladárt, hogy sürgesse meg a magyar külügyminisztériumnál a két másik aveneli magyar csa­lád kérelmét is. Kaiser Józsefné öccse, az ungvári Pekárkovich Ist­ván, valamint T. Anna férje, Cselényi László, Kossuth Lajos1 ucca 16, Sátoraljaújhely, még mindig orosz fogságban, vagy rabmunkán vannak ismeretlen helyen, valahol Szibériában. nyissa a hazatérés és egy szabad, nyugati államiságu Magyarország újjáépítésében való méltó és tisztes részvétel lehetőségét. Egyetlen magyart sem veszthet a magyar ügy, mindenkire szá­mítani kell, aki részt kiván a jövő nagy feladataiból, amelyek bölcsen minél több magyart akarnak és nem kérdik a származási táblázatokat, hanem, hogy akarod-e segiteni, szívvel és verítékkel támogatni a sze­rencsétlen Magyarországot, a mindenféle totalis szolgaságoktól men­tes magyar szabadság, rend és fejlődés harca ügyét? Aranyhidat aka­runk Nektek építeni, mert nem szabad, hogy elveszítsétek Magyar­­országot s hogy Magyarország elveszítsen bárkit is, ki sorsát a küzdő magyarságéval akarja egybekötni. A Krónika szerkesztői és barátaik, mint már eddig, mindent meg­fognak tenni, hogy segítségnyújtással, szeretetcsomag-küldéssel minél több testvérünknek könnyítsék meg a számkivetés Kálváriáját. A meg­szállóknak a békeszerződés értelmében hovatovább el kell hagyniok az országot: ez az idő már nem lehet messze, kár volna elkallódnotok, messze élve eltemetkeznetek, amikor a magyar jövő akar, vár Benne­teket. Tartsatok ki ott, ahol vagytok akármikép, — az óhaza felsza­badulása meg fogja hozni a becsületben való hazatérés és otthoni munkálkodás lehetőségét mindazoknak, akik a történelmi Magyar­­ország lelkiségével, a magyar legitimista nemzeti hagyományok köve­tése jegyében részt akarnak venni, az évezredes Szent Korona ma­gasztos szellemében való megújulás és felemelkedés, a Magyar Fel­támadás dicső müvében! LETÖRT, SIVÁR AZ EGYKOR RAGYOGÓ * *» CSÁSZÁRVÁROS. . . Bécs, 1947 február. A vonat a teljesen használha­tatlan Ostbahnhof helyett aWest­­bahnhof romjai közé fut be. Taxi nincs, a villamosok járnak, hordár nem mutatkozik, utcai világítás néhány nap óta nincs, mert elfo­gyott a szén. A pályaudvar előtt baszk-sapkás francia katonák te­referélnek a lányokkal és egy táb­la mutatja a határt az amerikai és a francia zóna között. Plakát hir­deti, hogy a nemzetközi katonai rendőrjárőrt milyen telefonszámon lehet hívni, ha baj van valahol. * Az idegenre, aki évek óta nem látta Bécset, a város az első pil­lanatban jó benyomást tesz. Kez­detben alig lát lebombázott vagy sérült házat, a járókelők elég jó ruhát viselnek. Csak később tűn­nek fel a károk a belvárosban: gyujtóbombák egész háztömböket pusztítottak el. A Duna-csatorna vidékén a rombolás el is éri a bu­dai károk mértékét. Mindez azon­ban a városnak csak töredéke. A Szent István-dóm hajója bedőlt, a hatalmas torony azonban, Bécs büszkesége, épségben maradt. A székesegyházat máris nagy igye­kezettel javítják. A modern vasbetontechnika menti meg a tizedik századból származó pilléreket s a Mátyás király korabeli kőcsipkés oszlopo­kat. Sajnos, a templom csodálatos szépségű üvegablakai elpusztultak Az ízléses kirakatok a békebeli bőség látszatát keltik. A kirakat tele van áruval, az üzletekbe azon­ban nem lehet bemenni. Hétköz­nap délelőtt tiz üzlet közül kilenc zárva van. Az egyik leltároz, a másik temet, a harmadik csak dé­lután nyit ki félórára és így to­vább. Az emberek pedig sétálnak az utcán és nem sietnek túlságo­san. A vasúti főműhelyekben de­cemberben összesen hat napig folyt munka. Az összes iparválla­latok leálltak. Még a kisüzemek is kiírják, hogy "futőanyaghiány mi­att zárva" és elmennek sétálni. Az iskolák, a sziánházak és a mozik kivétel nélkül bezártak... * Este van, besötétedik, egyetlen utcai lámpás sem világit. Élelmesebb emberek, viharlám­pással járnak az utcán, de csak a száguldó Jeep-ek fényszórói vilá­gítanak. A házak fölé komor jel­ként magaslanak azok a bábeli tornyok, amelyeket a németek uralmuk utolsó idejében építettek Bécs több kerületében légelháritó tüzérségük számára. A fellegekbe nyúló szürke hordók. . . Nem le­het semmire használni ezeket a tornyokat. Ha felrobbantanák, ak­kor egész kerületek pusztulnának el. Garázsnak, szállodának nem al kalmasak. A szürke bábeli tornyok uralkodnak Bécs fölött még ma is. Mindenünnen láthatók és vissza­idézik a közelmúltat. Bécsben nincs béke. A MAGYAR MENEKÜLTEKHEZ A nagyszámú levelekben, amelyeket Európa nyugati országaiból kapunk, azt látjuk, sokan foglalkoznak a tervvel, hogy messze tengeren túli országokba, exotikus délamerikai és más vidékekre vándoroljanak ki. Senki nálunk több együttérzéssel nem lehet menekült honfitársaink balsorsa és keserve iránt, senki jobban meg nem értheti szenvedéseiket, méltatlan gyötrelmeiket, mégis azt tanácsoljuk nekik, ha máreddig tudtatok nélkülözni és szenvedni, tartsatok ki! Né menjetek mesz­­sze idegen földrészekbe, ahol még nagyobb az idegenség s még na­gyobb volna a honvágytól izzó szivek fájdalma, olthatatlan bánata. Mondjuk pedig azért, mert igaz magyarokra, a tapasztalatokon okiüt, lehiggadt, s emellett eszmei lelkületű, tetterős magyarokra szük­sége van az óhazának és már nincs messze az idő, amely meg kell VÁGJA KI! SZELVÉNY KÜLDJE BE! A KRÓNIKA kiadóhivatalához 307—5th Avenue, New York 16, N. Y. Mellékelek $1.00-t, amelynek lejében kérem a KRÓNIKA című képes havi­lapot egy évig az alant! címre küldeni: Utca ................................................................................................................................ Város...................................................................... Állam---------------------------------­(Csekket, money ordert közönséges levélben, készpénzt CSAK ajánlott levélben küldjön.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom