Krónika, 1947 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1947-11-15 / 11. szám
1947 november. “KRÓNIKA” 3-IK OLDAL. "HA NEM LETTEK VOLNA ERCEMBEREK..." Mindszenty hercegprímás azokról, akik nem hajolnak bele az árba... Mindszenty József, Magyarország bíboros hercegprímása a Boldogasszony Éve egri bevezető ünnepén a következő beszédet intézte a mintegy 75,000 főnyi'hivősereghez: Zengő hegyekről csak az Ezeregyéjszaka meséi regélnek. De Magyarországon, délen van egy Zengő és Magyarországon másutt is vannak ilyen zengő hegyek, hogy csak a legkiválóbbakat említsem: Pannonhalma, Esztergom, Eger. A kő bizony itt is kő, de zeng ezeknek a szent hegyeknek minden kis kőporcikája. Ez ősi szentélyekből, vihartépett falakból, az időrágta sziklákból titokzatos hangok áradnak Szét. Csak legyen, aki értse ezeket. Az Ezeregyéjszaka távoli mese, ezek a hegyek közeli valóságok. Most csak az egri kövek beszédjét hallgassuk! 1541-ben a segítőből hóditóvá vedlett Szolimán temérdek pompáival bevonult Buda várába. A kifosztott Boldogasszony templomá- * ban lépcsőzetes trónust emeltetett. Arról hirdette ki, hogy Buda a török birodalomhoz tartozik. Ezen a napon döfték át Magyarország szivét. Az ide-oda imbolygó magyarok szeme kinyílt. A regény csak regény és nem történelem; de Fragepán Orbán, Kemény Zsigmond regényalakja jól fejezte ki a nemzet érzületét, amidőn Izabella királynétól ezekkel a szavakkal bucsuzkodott: “Ha Fenséged parancsolná, tétovázás nélkül fognám felölteni azt a koldusruhát, amelyet egy .pestisben meghalt emberről a halálraítélt gonosztevő sem merne levenni; de hogy a szultán védpalástjának csak árnyéka is közelítsen hozzám, azt nemcsak a halálnál találnám rosszabbnak, hanem a kinpad minden kigondolható eszközénél is”. Ez volt a nemzet érzülete. így érthető, hogy a főur, Losonczy István* a teljes vagyonával es vérével védett Temesvárért meghalt, Szondy Drégely romjai alá temetkezik, 150 emberével. Zrínyi Szigetvárnál megállítja a törököt. Dobó pedig 2000 emberével és az egri csillagokkal a török által birka- Bkolnak csúfolt Eger várát 100.000 pogánnyal szemben védelmezni kezdi. Mindenki letört, mindenki behajolt az árba: úgyis hiába! És ha nem lettek volna ércemberek és egri csillagok, elvitte volna az ár a nemzetet. De a zengő kövek ősi Mária-tiszteletről is szólnak. Az ország visszaszerzésében Mária-tisztelő hadvezérek és közkatonák kongreganísta hadműveletet folytattak és vittek diadalra. Rákóczi 1,300.000 holdat hagyott itt és ment számkivetésbe. Többet ért az önzetlenségének ez a példája, mint évekig menő lárma a korrupció ellen. Nagy emberi végzet, hogy a rendezett ember könnyebben megvan a magáé nélkül, mint a hirtelen nyeregbekerültek a jogtalan portékájukkal. DEÁK FERENC ÉS MÁSOK PÉLDÁI. Deák Ferencnek nem kellett szennyes mandátum. Kérték, zaklatták, de nem hajolt. Tudta, hogy az igazságnak győznie kell és igaza volt. Deák Ferenc mondta: “Tisztelem én a közvélemény hatalmát és tudom, hogy az oly hatalom, amely vagy elsodor, vagy eltipor. De van egy hü barátom, kinek szava még a közvélemény szavánál is fontosabb előttem, kivel soha nem alkuszom, mert parancsát szentnek tartom s kinek neheztelését magamra nézve a legsúlyosabb csapásnak tekinteném és ezen hü barátom: Önlelkiismeretem”. Ö, aki az újkori jogtudomány világirodalmi mestermüvét alkotta meg felirati javaslatában, szerette hazája Nagyasszonyát: a régi országházban az ülések előtt Rózsafüzért imádkozgatott. Szűz Mária skapuláréját mindig a nyakába hordta, azzal is hunyta le szemét. A Boldogságos oltalmába ajánlotta honát. A hercegprímás azután mások példáiról is szólott, majd igy fejezte be beszédét: — Folytathatnám a nemzet múltjának feltárását és az tovább hirdetné nekünk: hősi áldozat, lemondás, az igazsághoz, joghoz ragaszkodás, a legegyszerűbb emberi méltóságnak megbecsülése nem hiányzik a múltból és ezért semmi kedvünk sincs a múlttól elszakadni. Mi hazánk érdekében csak a bűntől akarunk elszakadni, de az azután mindegy, hogy a múlt vagy jelen bűnéről van-e szó. A bűn lealacsonyítja a nemzeteket. Szóljatok csak zengő hegyek. Zengjenek a temetők is, hirdessék szüntelen: ahogy őseink 30 nemzedéken át voltak, mi is vagyunk, leszünk katolikusok és magyarok. Mindkettőben alapunk, erőnk, megtartónk a Nagyasszony, aki az igazság tükre, a kigyófej megtiprója, tisztaság, élet, édesség, reménység, lesújtott, letört magyaroknak. KOMMENTÁR NÉLKÜL Demokrácia az ellenzék felszámolásával. .. A Képes figyelő budapesti hetilap szeptember 27-iki “Vigyázzanak a consulok” című cikkéből: “A történelmi felelősség . arra kötelezi az uj kormányt, hogy leszámoljon a jobboldali mezőnyökben terpeszkedő felelőtlenséggel és felszámolja vágyálmaikat. E le- és felszámolás nélkül az uj koalíció súlyosabb válságokba kerül, mint amilyenekkel a réginek kellett megbirkóznia.’’ SZEMLE DONÁTH GYÖRGY volt kép- dőlünk, hogy sokan vannak maviselőt, mint az úgynevezett öszszeesküvési per egyik fővádlottját minap kivégezték Magyarországon. Néhnáy nap múlva Maniu Gyulát, a román parasztpárt antikommunista vezérét szintén öszszeesküvés címén — élethossziglani börtönre ítélte a katonai vészbíróság, mert Romániában már mintegy egy év óta eltörölték a halálbüntetést. Mindkét ország egyformán a Szovjet és Quislingjei nyomása alatt áll. Miként történhetett mégis, hogy Románia már régebben beszüntette a kivégzéseket, Tildy Zoltán magyar köztársasági elnök azonban még halálos ítéletet hagyott jóvá teljesen hasonló ügyben, mint volt a Maniué? * * * HA A SZOVJET nem gátolta meg, hogy eltöröljék a halálitéletet Romániában, meg lehetett volna tenni Magyarországon is, ha Tildy, Rákosi, Szakasits és Dinynyés akarták volna. Tildy Donátit esetében külön is élhetett volna a kegyelmezési jogával, ha más alapon nem, úgy már azért is, mert a halálos ítéletet már Romániában is eltörölték. De más okai is kellettek volna legyenek. Donáth György és társainak szervezkedési akciója semmi egyéb nem volt, mint a törpe kommunista kisebbség hatalomragadozás.ának természetes viszszahatása. Annak is egészen kezdetleges stádiumu. Még az államforma kérdésében sem tisztázták álláspontjukat. A törvényes állapotok visszaállításának elvi alapján állottak, már pedig ezt csak úgy lehet elképzelni, ha 1918 októberéig mennek vissza. Ez az egyetlen igazi módja a legalitás helyreállításának s hogy mily kezdetleges fokú volt Donáth és társainak mozgalma annak egyik bizonyítéka az is, hogy ebben a kérdésben még nem alakult ki bennük teljes szilárdsággal ez az egyedül helyes felfogás. Maguk sem tudták még, hogy az 1918-hoz való visszatérést tartsák-e céljuknak, vagy az 1944 október 15-ike előtti állapot helyreállítását? Nyilván rá akarták bízni ezt a későbbi fejleményekre, a nemzet szabad akaratnyilvánítására és ennek az akaratnyilvánításnak érvényét igyekeztek első célként szorgalmazni. Nem kétséges, hogy Donáth antináci volt, hiszen az 1944 október 15-ike előtti állapot helyreállítását tartotta közvetlen céljának, meg nem történtté akarta tenni azt a napot, amelyen a nácizmus teljesen beült a hatalomba Magyarországon. Akik olvasták a vallomásáról szóló célzatos és hézagos budapesti laptudósitásokat, még azokból is megállapíthatták, hogy a törvényes alkotmányos és parlamentáris államélethez való visszatérés vágya hevítette. Olyan viszonyokat akart, amelyek közt a parlamentaris többségi elv szabadon érvényesülhetett volna. Amikor azt mondjuk, hogy Tildy - nek egyéb oka is kellett volna a legyen a kegyelmezésre, arra gongyarok, akik tisztán látják, hogy Tildy sem mentes a felelősség alól mindazon politikai fejleményekért, amelyek Donáthot a vádlottak padjára és végül a bitófára juttatták. * * * AMERIKA ÉS ANGLIA Yaltában kikötötték, hogy az úgynevezett csatlósországokban szabad népakarattal megejtett választások szerinti kormányok alakuljanak. Elvben nem ellenezték, hogy koalíciós alapon létesülhessenek kormányok, sőt 1943-ban az Olaszországra vonatkozó moszkvai megállapodásban volt is egy ehhez hasonló, általános érvényűnek vélelmezhető mondat, amely koalíciós kormányok alakítása mellett foglalt állást. De ez a háború alatt volt, 1943-ban, amikor Sztálin kiugrásától, Hitlerrel való különbékétől aggódtak. A szabad népakarat érvényesülését nyomatékosan kívánó yaltai határozat két évvel későbben, 1945-ben kelt, amikor ez a veszély már nem állt fenn és alkalmasint ellensúlyozni kívánta az 1943-as nyilatkozatot, amennyiben azt egyáltalán általános érvényűnek lehetne értelmezni. A yaltai határozat után nyilvánvaló, hogy amennyiben Amerika és Anglia koalíciót kívántak volna, ez nem vonatkozott olyan esetekre, amikor egy demokratikus polgári párt hatalmas abszolút többséget kapott. Külömben_ semmi értelme nem lett volna á yaltai határozatnak, amely nem a koalícióért, hanem a népakarat tényleges érvényesüléséért jött létre. Ilyen hatalmas abszolút-többséget kapott a Kisgazdapárt az 1945 novemberi választásokon, amelyről mostanában kiérkezett illetékesek közléséből megállapítható, hogy ellentétben az általános elterjesztett hírekkel, nem voltak egészen Szabadok. Kommunista nyomás alatt állottak, már azért is, mert az országbán mindenfelé még általános volt úgy a félelem a fegyelmezetlen orosz katonák rablásai és erőszakosságai, mint a kommunisták basáskodó akciói miatt. Ha valóban szabad választások lettek volna, a Kisgazdapárt 85-90 százalékot kapott volna, mert az óriási túlnyomó többség amellett volt, hogy egymaga alakítson kormányt s mentse az országot a bolsevizálódás veszélyétől. Tildy Zoltánnak, akit már akkor az elnöki állás diszével környékeztek meg a kommunisták, volt egy nagy történelmi pillanata, amelyben világmissziót teljesíthetett volna Amerika és Anglia yaltai szándékainak védelmében Ha akkor az abszolút többség jogán a Kisgazdapárt egyedüli kormányalakításához ragaszkodik, nemzetének s mindazon országoknak szolgálatot tehetett volna, amelyekben a nép nem akarta a kommunizmus uralomra jutásét. Yalta igenis, az lett volna, aminek a nyugati hatalmak szánták, fegyver a demokrácia védelmére és azoknak, akik abszolút többse-
