Krónika, 1947 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1947-11-15 / 11. szám
4-IK OLDAL’ "KRÓNIKA” 1947 november. get kaptak, élniök kellett volna vele. Jogos a kétely, hogy a nyugati hatalmak nem ragaszkodtak volna a koalícióhoz, ha Tildy megköti magát és hivatkozva a kommunista mohósággal az 1918-19- es Károlyi rezsim alatt megért tapasztalatokra, csak olyan kormányt lett volna hajlandó alakítani, amely tisztára kisgazdapártiakból áll, vagy végső esetben csak egy-két jelentéktelen tárcát bírnak benne a kommunisták. Nem állja meg helyét az a felfogás, hogy azért volt “muszáj” koalíciós kormányt alakítani, mert az orosz megszállástól ment nyugati országokban, Olaszországban és Franciaországban is koalíciós kormányok alakultak. Ez országokban nem kapott abszolút többséget egyetlen párt sem, a Kisgazdapárt helyzetét tehát nem lehet az övékkel összemérni. Fel kellett volna venni az erkölcsi küz delmet a szabad választási akarat érvényesüléséért, hiszen, aki nem vak és látni akar, régóta tudta, hogy nácik és kommunisták egyaránt az egész hatalomra pályáznak s hiába adja oda valaki a kisujját nekik, nem nyugszanak, amig az egész kezet megkapják. Nem fogadjuk el az érvelést, hogy erről nem lehetett volna meggyőzni azokat a kevésbbé tapasztalt, de feltétlen jóhiszemű nyugati politikusokat is, akik talán még nem ismerték eléggé a kommunistákat. Igaz, az oroszok megszállva tart ják az országot s ha Tildy vonakodott volna bevenni a hatalomba a kommunistákat, talán sikerült volna uj választásokat kikényszeriteniök. Ehhez Amerikának is lett volna szava, de még ellenesetben is, lehet-e kétség, hogy a magyar nép újra abszolút többséget adott volna a Kisgazdapártnak, amely ez esetben már kettős nemzeti akaratnyilvánításra támaszkodhatott volna a világ előtt? * * * TILDY EZT A TÖRTÉNELMI MISSZIÓT, amelynek kihatása a többi érdekszféra országban is végtelenül üdvös eredményeket hozhatott volna a demokrácia javára, nem ismerte fel vagy nem akarta felismerni... Nenncsak megcsinálta a koalíciót, hanem a legfőbb hatalmi tárcát, a karhatalom felett’ rendelkező belüg yminiszterséget is azonnal átengedte a kommunistáknak; a fegyveres erőt s a politikai rendőrséget, sőt a bíráskodást is kommunista kézre juttatta. Kiadta a kezéből a fegyvert, amelylyel a maga többségét, a nemzet akaratát és a nemzetnek a magyar eszményekhez hü fiai személyi szabadságát megvédhette volna. Megadta az alapot a kommunista kisebbségnek, hogy a többség jogaiba beülhessen, elkezdhesse az ország bolsevizálását és orosz gyarmattá züllesztését, átvehesse a hatalmat s rendőrállamot létesíthessen azok ellen, akik nem voltak hajlandók oly könnyen lemon dani a többség jogairól, mint ő. Ha Tildy ehelyett férfiasán, demokratikus öntudattal helytáll a nemzet akaratáért, vele lett volna a demokratikus világ lelkiismerete. A yaltai határozat erkölcsileg kikezdhetetlen alapot adott volna magatartása alá. Elejtette ezt a nemzeti missziót, világmiszsziót. Nem hős lett, hanem elnök. A hősök azok lettek, akik az ő gyengesége miatt kerültek börtönbe a kisebbségi összeesküvés erőszaka elleni szervezkedésükért. Donáth és társai férfiak... Donáth Tildy pipogyaságának áldozata és Tildy nem adott neki kegyelmet, — amikor Romániában a Szovjet tudtával már régen eltörölték a halálbüntetést... Ily politikus akármilyen magasra tornázta is fel magát, még életében elmúlt, csak még nem tudja. .. Donáth György mártiremléke a TISZTASÁG fényében él tovább a szabadsághőseit tisztelő nemzet halhatatlan hálájában! KOMMENTÁR NÉLKÜL. Szubvencionált“ szabad sajtó.” A budapesti “Magyar Nemzet“ Balogh-párti napilap írja szeptember 24-iki számában: “Az MTI egyik kedd délutáni kiadásán keresztül a kultuszminisztérium úgy reflektál az Ellenzék cimü hetilap részünkről is átvett hírére: “Katona Jenő főszerkesztő “Politikája” 30.000 forintos szubvencióban részesül,” hogy a VIII. ügyosztály nemcsak a Katona-Politikát támogatja, hanem összesen 55 hetilapot és folyóiratot “rendelt meg.” A hivatalos közlés bizonyára igaz, ezek után csak az érdekel: hogyan oszlanak meg a juttatások, mennyit kap az összesen 54 'hetilap s folyóirat egyenként és mennyit az 55-ik, a “Politika” külön? Mert, ugy-e azt már költségvetési okokból sem kívánják sugalmazni, hogy a silányan dotált közoktatásügyünk szabadművelődési ügyosztálya egymagában ötvenötször harmincezer forintot oszt ki évente a sajtó támogatására? A kisgazdapárt berkeiben — ugylátszik — bizonyos elégtétellel olvasták a Katona Jenő hetilapjáról szóló megemlékezéseket. Hogy hogy-nem, kiszivárgott a hír: a Politika a párttól is kapott szerény hetvenezret. Ez szóra sem érdemes 100.000 forint lenne öszszesen. Megengedi a fenköltség parnasszoszi függetlenségét. Igaz, hogy a demokráciában a kisgazdapártnak most a választásokra is alig volt pénze (a hetvenezer kapóra jött volna), de ez csak annyit bizonyit, hogy a közmondások átalakulóban vannak: Nem szemesnek, szemtelennek áll a világ.” LAPUNK New Yorkban a yorkvillei újságárusoknál, az East 79-ik és 86-ik uccákban és környékükön lévő ujságstandeken, valamint az East 86-ik utcai Kerekes-féle könyvkereskedésben kapható. NEM KEVESEBB INT HATVAN ÁLLAMTITKÁR A MÁSODIK TRIANON OROSZOKTÓL SZIPOLYOZOTT, KOLDUS MAGYARORSZÁGÁN. . . Mindegyiknek nagy fizetése, külön személyzeté és hatalmas “rendelkezési alapja" van, amelylyel szabadon - rendelkezik. Budapestről Írják: A magyar köztársaságkormányának körülbelül 60 államtitkára van. Azért körülbelül, mert az államtitkárok száma elég gyakran változik (az elmúlt év óta héttel növekedett) és könnyelműség lenne egy bizonyos időben határozottan kijelenteni: most 60, most 59, vagy 61. A régi világban minden minisztériumnak két államtitkára volt: egy politikai és egy adminisztrátor, összesen is kevesebb mint 20. Ma úgyszólván minden koalíciós pártnak mindegyik minisztériumban van államtitkára, de némelyik nek kettő is, mert sok a pártkorifeus, aki ‘ allamtityi” akar lenni. Azonkívül egy államtitkár legalább négy további személyt jelent a költségvetési terhekben. Az államtitkárnak titkára van, természetesen, mert annyi titkot, ameny nyí egyikük-másikuk hivatásának gyakorlásával együttjár, egy ember nem is tudna magában megtartani. Hivatala nem nélkülözheti a gépi'rónőt, ajtója sivár és puszta lenne, ha nem állana ott az altiszt s végül az elmaradhatatlan sofőr, aki az államtitkár urat esetenként családját és a család ismerőseit is, egész-, fél- és negyedhivatalos ügyekben ide-oda kocsikáztatja. Egy államtitkár fizetése (átlagban) mintegy 1200 forint. Ehhez jön 125 százalék államtitkári pótdij, tehát összesen 2500—2700 forint. Évente legalább 30.000 forintba kerül csak az államtitkár, 16—20.000 forinthoz a hozzávaló személyzet, 20—25.000 forintba egy autó egyévi ézembentartása. Természetesen ezenkivüi egyébb kiadások is felmerülnek. A gépkocsivezető túlórázása elkerülhetetlen. A pénzügyminisztériumban átlagosan 3500 forintot számolnak évente csak a sofőr tulóradijára. Végül: e rideg számadás nem lenne teljes, ha nem emlékeznénk meg “a személyzet dologi kiadásai" cimü tételről, amely évi 2500 forinttal terheli az államtitkári kiadásokat, valamint a "rendelkezési alap”ról, amely minisztériumonként változik 60.000 forinttól kezdődően 2.4 millió forintig s amelyből megállapitatlan összegek kerülnek a különböző államtitkárságok kezeihez. Összegezve: szűkösen már évi 80.000 forintból kikerül egy államtitkárság. ÉS A KÖVETI FIZETÉSEK... A budapesti Kis Újság kimutatása szerint egy háromtagú budapesti család minimális szükséglete 705 forint. Ennek az átlagos szakmunkás és tisztviselő bére illetve fizetése még a felét sem fedezi. Ellenben a követi fizetések: Moszkva: havi 35,000 forint, fele rubelben, fele dollárban. Washington: havi 2200 dollár. Ankara: havi 20,000 forint, Belgrad: havi 20,000 forint. London: havi 450 font. Páris: havi 250,000 frank, amihez újabban egyéb pótlékok járulnak. No és ezenkivüi yan még a diszkrét reprezentációs alap is-. . * * * Egy kiváló szakmunkás vagy irodai tisztviselő havi fizetése pedig 250—300 forint... S mindezt úgy hívják, hogy gazdasági demokrácia! ÚJJÁALAKULT A SZABADSÁG PÁRT AZ EMIGRÁCIÓBAN Dr. Sulyok Dezső Ausztria amerikai zónájában a következő közleményt adta ki: A Magyar Szabadság Párt külföldre menekült képviselői, valamint a demokratikus népi politika azon ugyancsak hazájukból elmenekülni kényszerült képviselői, akik korábban a Független Kisgazdapárt kötelékébe tartoztak, Ausztria amerikai megszállási öve zetében megállapodásra jöttek egymással a külföldön működő magyar demokratikus politikai erők összefogására. Ezen megállapodás alapján elhatározták, hogy a Budapesten 1947. évi július hó 21-ik napján kényszer következtében feloszlatott Magyar Szabadság Pártot kibővítve a volt kisgazdapárti képviselők csatlakozásával és azok agrár-.demokratikus programmjának maradéktalan átvételével, Uj életre hívják. Az uj alakulás neve, tekintette] a Párt kibővült programmjára és a népi erőket egyesíteni hivatott céljára: Magyar Szabadság Párt (Demokratikus Népi Unió.) A Párt elvet magától minden, akár jobb, akár baloldali diktatúrára törekvő politikát, programmja a nemzeti hagyományokat korszerű tartalommal telitő valláserkölcsi alapon álló és a magántulajdon elvét tiszteletben tartó demokratikus népi poitika. Ezt a politikát a Párt az osztályharc elvetésével az összes demokratikus erők egyesítésére kívánja felhasználni és ezért a volt nyilasok és a kommunisták kivételével szívesen hiv sorai közé mindenkit, aki a független, szabad és demokratikus Magyarország felépítéséért dolgozni akar. A megalakult uj Párt elnöke Sulyok Dezső. Ausztria, 147 október 1. Mit tettél a hontalan magyarokért?... Olvasd el cikkünket az első oldalon!
