Krónika, 1947 (4. évfolyam, 1-11. szám)

1947-09-15 / 9. szám

11947 szeptember 15. "KRÓNIKA” 3-IK OLDAL* tében talán csak egyszer adódó nagy történelmi pillanatot, ami­kor ő és pártja missziót tölthetett volna be az ország érdekében. A N. Y. Times szerint Szakasitsék Rajk távozása helyett meg­elégednek egy belügyi államtitkárság ígéretével is, ami pedig a vá­lasztási csalásokat illeti, — jelenti nézetüket a Times, — az oroszok kivonulása után amugyis uj választásokat lehet tartani. . , Az oroszok kivonulását ugyan nemzetközi egyezmény garan­tálja, de azért még egyáltalán nem biztos. A szociáldemokratáknak elhalasztott hősiessége, amelylyel csak az orosz kivonulás után akar­nák szolgálni az országot, nagyon kétes erkölcsi értékű. Akkor már aligha lesz szükség reá. . . De fontos leszögezni, hogy gyűlésük lefolyása bizonyítja, hogy csak az orosz csapatok jelenlétének, vagyis Moszkva nyomásának engedve hunynak szemet időlegesen a válasz­tási csalások felett. Ennél súlyosabb megbélyegzése a "testvérpárt" Csalásainak, álgyőzelmének el sem képzelhető. Nem a gyalázott Su­lyok Dezső mondja, nem az árulónak szidalmazott Nagy Ferenc és [Varga Béla mondja, hanem a magyarországi szociáldemokrata párt országos választmányának túlnyomó többsége., a marxista testvér­párt zöme! * * * r És ennek a becstelen eszközökkel szerzett piszlicsári 22 száza­léknyi szavazatnak a birtokában Rákosi Mátyás máris megkezdte a diktatoroskodást. Húszezer kommunista pártigazolványost, köztük ezrével volt kisnyilasokat kommandirozott ki a budapesti Hősök Terére egy népgyülésre és ott előadta, hogy mint “győztes" mit fog csinálni. Kommunizálja a bankokat, ami egyben azt jelenti, hogy a banktőkéből fentartott magyar ipar hátralevő része is államosítás alá kerül. Elko­­boztatja_ mindenkinek a vagyonát, aki elmenekült vagy akire sikerül .valami pénzügyi szabálytalanságot kisütni. Ezentúl kétféle piaci árak lesznek; egy a szegények, egy pedig a gazdagok számára. Mintha Magyarországon, ahol 1945 óta folyik az embereknek,, társadalmi osztályoknak kisajátításokkal, szédületes adókkal és vagyondézsmá­­-val való elszegényitése, proletarizálása, más is lenne mihamar mint sze­gény ember. De Rákosi ezen is segit. Kinevezi majd a párttagokat, a pártigazolványosokat, szegény embernek, hadd vásároljonolcsóbban, aki belép a pártba és erősiti azt. Dupla árat fizető gazdag embernek pedig a B listával az uccára tetteket, a régi köztisztviselők tízezreit és a többi kifosztott antibolsevistát fogják nyilvánítani. Ilyen és ehhez hasonló bolsevik népboldogitást jelentett be “győzelmi beszédében" Mátyás, a Szemtelen és vakmerőségében be­jelentette, hogy letöri Pfeiffer pártját, mert "arra semmi szükség nin­csen". Tegnap még demokráciáról szavalt, de ma már ki akarja irtani az ellenzéket. Egy csomó Pfeiffer párti vezetőembert már le is tartóz­tattatok Péter Gáborral, mint “fascistákat” és “összeesküvőket" az ismert keletköiépeurópai és balkáni recept szerint. A Barankovics pár­tot egyelőre kissé keztyüs kézzel kezelte a beszédében,, mert szeretné, ha az egyház, amely a polgári gondolat legszilárdabb bástyája ma Magyarországon, engedékeny volna és hagyná félrevezetni magát a kommunista "minél szélesebb bázis” átmeneti taktikájától, amely ab­ban reménykedik,'hogy az egyházat az orránál fogva vezetheti addig, amig szüksége van arra, hogy ne álljon az útjában. A róka és a holló szimpla meséje nyomán dolgozik Rákosi és természetesen sem az egy­házak mélységes magyar és keresztényi szellemiség ihletétől áthatott apostoli vezetői, sem Barankovics pártja nem megy lépre. Hiába pró­bálja Rákosi Barankovicsot elválasztani Pfeiffertől azzal, hogy neki cukroskenyeret igér, ha jól viseli magát. Pfeiffernek pedig virgácsot. Barankovics már kijelentette, hogy kommunistával pedig nem mennek koalícióba. Végre elhangzott a józan okosság és öntudat szava, amely il 945-ben annyira hiányzott! És megmondta Barankovics azt is, hogy ellenben az igenis lehetséges, 'hogy Pfeifferrel fognak együttmenni. Végre egy ember aki nem ijed meg Rákositól, Sviridovtól, az Andrássy ut 60-tól s aki nem ment el és remélhetőleg nem is fog elmenni Ma­gyarországról. . . * * * A magát bukottá győzött és zavarát hetyke ífütyörészéssel palástolgató Rákosi mondta a választás utáni fenyegető beszédében, hogy 1945-ben vagyunk, nem 1947-ben. A magyar nép nem ijed meg ettől. Marad aki\l 945-ben volt: lélekben nemzeti és á nyugati demok­ratikus civilizáció, egyéni életrend szabadságaihoz ragaszkodó nép, a bolsevik szolgaság és szláv érdekszféra — imperializmus soha pieg nem alkuvó ellenfele. De az idők tényleg 1947-et mutatnak: p Szovjet ki­vonulása egyre (halaszthatatlanabb immár és a közeli hónapok eshe­tőségei közé tartozik. A szabadság, a felszabadulás tavaszi szellői lengedeznek már a magyar rónák felé a jövendő láthatára táborából... Ma már nagyon érzik a magyar szivek, hogy Magyarország nem nyög­heti már sokáig Moszkvának és generálisainak, meg quislingi ma­gyar nyelvű ügynökeinek szabadságrabló rémuralmát. Valahol a messzeségben és mégis már közel, dereng a hajnal. . . Hiába fennhéjjáz, rendelkezik, próbál diktátoroskodni Rákosi Mátyás, az ő összeszélhámoskodott korcs huszonkét percentjével, napjai számlálva vannak. A magyar nép 78 százaléka ezen a kommu­nista párt szerencséjének megjavítására, — “corrigér la fortune,” — ki­­kényszeritett választáson ismét elutasitotta a bolsevizmus és muszka imperializmus szolgaságát. Ez a lényeg. S több választás már nem lesz, nem lehetséges, az orosz megszállás tartama alatt. Öt percentnyi legmesterségesebb szavazat-szaporulattal, , 22 százalékkal nem lehet többségi népakaratot játszani, a kommunizmus igájába roskasztani a magyar népet. Nem lehet többé megszilárdítani, konszolidálni a bol­sevik uralmat a kivonulás esedékessége előtt! f ♦ Az oroszok vagy kimennek 'Isten hírével, vagy Amerika tenni fog róla, hogy kimenjenek. Jöhetnek még kiprovokált polgárháborús események a kivonulás előtt, sőt után is, de annyit biztosan tudunk, érzünk, hogy az orosz takaródét a békeállapot deklarálása (Után már nem lehet többé sokáig halogatni. S akkor hiába lesz Munkácsnál az orosz ármádia, a magyar nép úgy fogja berendezni az országa és a maga életét, ahogy lelkületének, öröklött szellemiségének megfelel: a szabadság és nyugati demokratikus szellemiség jegyében. A Rákosiak, Rajkók, Péter Gáborok még ideig óráig legény­­kedhetnek, erőszakoskodhatnak, de haláltáncos basáskodásuk, pün­kösdi kiskirálykodásuk napjai vészesen fogynak és jó lesz lassacskán pakolni, repülőgépről idejében gondoskodni. (Az orosz Amerika hozzá­járulása nélkül, nem jöhet vissza menteni az irhájukat, ha csak nem akar háborút. . . Még a szociáldemokraták országos gyűlésén is meg­mondták, hogy amint kimennek az oroszok uj választás lesz. Nem két­séges, hogy !a 78 százalékos többség akkor ki ,tudja vinni a házfelosz­latást és uj választások elrendelését. Hiába beszél Rákosi győzelemről, kondul már a lélekharang a távolból Magyarország quislingi bolse­­vizáiéinak és szláv gyarmattá alázóinak kullancs uralma felett. Ottó trónörökös mondotta látnoki erővel és hittel Szent István-napi szóza­tában minden magyarok vigaszául: "Magyarország, ott a keleti vasfüggöny mögött, nem azonos sem idegen hóditóival, sem megtévedt fiaival. A történelem kikerül­hetetlen fejlődéssel elfogja sodorni a zsarnokságot, a magyar nép pedig fel fog szabadulni.” Útban az igazság, útban az igazi felszabadulás: ez 1947 augusz­tus 31-ének lényegi eredménye! Fel a szivekkel! Fel további harcra! OPEN DOOR By LAJOS SZÁNTÓ EUROPEAN CUSTOMS UNION. The American Colonists resented "taxation without representation". Justice for human rights brought about the historic Colonial Meeting at which the Father of our American Revolution. Patrick Henry, concluded his famous oration with: "GIVE ME LIBERTY, OR GIVE ME DEATH!” After General Marshall and Winston Churchill proclaimed to the World the necessity for a United States of Europe, the French Government subscribed to the idea of a general European Customs Union. The French, leaders of Latin resourcefulness, some twenty five years ago, propagated the idea of "Pan-Europe”. Unfortunately the times were not yet ripe for a general European understanding in this direction. WithFrance to-day occupying a third place in international affairs of all nations,, she is called upon to awaken the spirit of 1949 among the countries of Europe. The memorable Revolution of 1848, which produced such men of genius as Petőfi, Kossuth, etc., trans­formed all of Europe from the Ural Mountains to the Atlantic Ocean, including the United Kingdom. Where are the legions of Gen. Marshall and Winston Churchill, who, though hundred years late, proclaimed the only salvation for Europe and the world at large, a UNITED STATES OF EUROPE? Why couldn’t Europe produce a hundred years ago a Patrick Henry, thereby saving the World three bloody wars? Why didn’t Europe learn from the New World how "to play ball"? Sovereignty was a great luxury for Virginia or Massachusetts, but for the benefit of all Common­wealths, they were obliged, and gladly so, to bring about this Haven of Democracy. English, Scotch, Irish, French. Italian, Iberian, Scandinavian. Slav, Germanic, Hungarian, etc. descendants, living in this great land, should do everything in their power for the propagation of the idea of a UNITED STATES OF EUROPE. It is our sacred duty to revive each and every European nationality, regardless of its present ideology. Those European nations originally gave us our life, tradition and our Western Civilization. America, this great United States, owes Europe a debt: the very existence of the UNITED STATES OF AMERICA is due to France and her Lafayette^ In order to save France and Britain, we fought in two World Wars. But, let no American take unselfish credit for this assistance given France and Britain: we did it in our self-preservation. * * * AUSTRIA-HUNGARY VERSUS UNITED STATES OF EUROPE. Didn't Europe already have a CENTRAL EUROPEAN UNITED STATES since 1867? In that year, Franz Joseph, was crowned as Emperor and King of AUSTRIA, HUNGARY, BOHE-­­MIA. MORAVIA, TYROL. CROATIA, SLAVONIA, etc., inhabited by almost as many nationalities, races, etc. as our United States of America. Austrians, Hungarians, Czechs, Italians, Slovaks, Tyrolians, Sudetens, Moravians, Poles, Roumanians, Transylvanians, Croatians, Slovens, Serbs, Turks, with as many languages and subdivisions in each and every nationality: truly a mosaic in ethnology. The Austro- Hungarian Empire functioned on a federal basis, and although it was

Next

/
Oldalképek
Tartalom