Krónika, 1947 (4. évfolyam, 1-11. szám)
1947-04-15 / 4. szám
2-IK OLDAL "KRÓNIK A” 1947 április 15. Magyar sajtószabadság 1947-ben Március idusán uj napilap jelent meg Budapest uccáin. Hoszszas viszontagságok után engedélyezték a marxista blokk nyomására kizárt kisgazdapárti képviselők Szabadságpártjána k “Holnap” cirnü napilapját. Ennek a pártnak dr Sulyok Dezső az elnöke, aki már a régi Kisgazdapárt idején is számottevő tagja volt a pártnak és a zászlóbontás alkalmával ezekben összegezte a programot: “Egy a szellemi világnézetet a materialista világnézet fölé emelő, az ember-egyéniséget a kollektivumnál előbbre tevő, spirituális világnézetet valló, minden gyökérszálunkkal az Evangéliumban gyökerező olyan magyar pártot akarunk, amely a magyar nemzeti egyéniség kifejlesztése utján, nem pedig ennek a nemzeti egyéniségnek megtagadása és sárbatiprása utján akarja boldogítani a nemzetet.” Azonkívül kihangsúlyozta Sulyok Dezső, hogy a párt nem oroszellenes, hanem “szoros és bizalomteljes, bensőséges barátságban' akar lenni a Szovjetunióval. Ennek dacára, alig egy héttel a sajtószabadság nagy ünnepe után a lap kénytelen volt beszüntetni megjelenését, mert a Kossá István kommunista vezér irányítása alatti Szakszervezeti Tanács utasítására a nyomdai szedők politikai okokból megtagadták a további kinyomatását. Lapunk zártáig nincs hir arról, hogy Nagy Ferenc kormánya fellépett volna ezzel az államban külön államot játszó önkénynyel és terrorral szemben s hogy a “Holnap” újra megjelenhetnék. Nem ismerjük mindenben Sulyok Dezső mostani és az orosz kivonulás utáni programját, de annyi kétségtelen, hogy bizonyos fokú nemzeti és nyugati demokratikus szellem hatja át és nem vitás, hogy demokratikus államban megilleti a sajtószabadság, mert nem a demokrácia lebunkózása a célja, mint a totalitárius irányzatoknak, a nácizmusnak és kommunizmusnak, hanem épp ellenkezőleg a demokrácia helyes mederbe terelése, állandósítása és biztosítása. Ha már nincs igazi sajtószabadság Magyarországon, — mert hiszen nem tekinthető annak, amikör csak engedélyezett pártok indíthat nak napilapot, ha megkapják rá az engedélyt, — akkor a legkevesebb, Hogy a már kiadott napilapengedélyt ne vizsgálhassa felül és ne hatálytalaníthassa a kommunista párt, ne léptethesse elő magát sajtódiktátorrá, aki lapok léte és nem léte felett legfelsőbb fórumként dönthet. Ez az állapot az, ami például nem létezhetnék Ottó király jogállamában, amiként képtelenség még elgondolni is ennek eshetőséget a nyugati civilizáció országaiban. Ez moszkvai tünet és előzetes ízelítő abból, mi lenne a többi nem kommunista lapokból, ha a kommunistáknak sikerülne végleg úrrá lenni Magyarországon. Megszüntetnék nemcsak a Kisgazdapárt és Szociáldemokrata Párt, de a Zsolt Béla-féle úgynevezett Haladó Párt (a ‘ baloldali polgárság” intellektuális csoportjának a kommunisták lázas támogatása utján a saját vágóhídja felé haladó pártja) lapjait is, miként Kun Béla 1919-es kommünje idején történt. A magyar sajtó nem kommunista része ügy a lap mint munkatársai exisztenciája szempontjából a legnyilvánvalóbb öngyilkossági politikát követi és ezzel szemben a “Holnap” olyan organum volt, amely meg akarta állítani a fejleményeket, a visszakanyarodásért, a polgári rend és társadalmi szabadság megóvásáért harcolt. E joga és pártjának e joga a yaltai és potsdami egyezmények értelmében kijár s azok megsértését jelenti az erőszakos beszüntetés. Egygyel több igazoló érv az amerikai és angol jegyzékek igazsága mellett, amelyek szerint kisebbségi terror fojtja el Magyarországon a demokrácia szabadságait és egy okkal több, hogy Amerika és a Nyugat még bensőségesebben támogassák Magyarország szabadsága megmentésének ügyét! * * * Ide tartozik annak a magatartásnak az ügyó is, ahogy a mai óhazai rendszer az amerikai végeken nagy nemzeti hivatást teljesítő magyar sajtó ügyét kezeli. A magyar külügyminisztérium hivatalos közleménye szerint, amely Amerikában március 22-én jelent meg, csakis az amerikai magyar napilapok terjeszthetők Magyarországon, a heti és havi lapok, utóbbiak között a “Krónika” és a reformátusok kiváló havi orgánuma, a "Magyar Egyház", eleve nem kaptak magyarországi terjesztési engedelmet. Persze vannak azért hetilapok, amelyek közismert, támogatói lévén a mai rendszernek, akadálytalanul bemennek Magyarországra s ott a nyilvános terjesztés minden eszközével szabadon rendelkeznek. Utó£b kommunista sajtójelentés április 3-án azt közölte, hogy a belügyminisztérium, ellentétben a külügygyel, kitiltotta az egyik napilapot, az Amerikai Magyar Népszavát is, úgyszintén külön a Katolikus Magyarok Vasárnapját, holott az már úgyis a sommásan kirekesztettek között volt. Mondanunk sem "kell, hogy a "Krónika” ugyanúgy a sajtószabadság súlyos sérelmének ítéli az “Amerikai Magyar Népszava” kitiltását, mint amennyire annak tartja a heti és havi lapok elleni bolsevik diktatórikus eljárást. Amikor Magyarországon napirenden van budapesti és vidéki hetilapok betiltása, sőt a “Holnap” pártnapilapot a kommunista szakszerkszervezeti vezér privátim is betilthatja, mindez nem lep meg. Hazudnánk, ha azt mondanánk, hogy váratlanul ért bennünket. Az ily sajtómódszerekhez már hozzá vagyunk szokva a mai Óhazái rendszertől, hiszen az 1945 novemberi választások előtt a történelmi Magyarország eszméjének hűséges híveit, a királyság harcosait is elnyomták az egész, vonalon, sem pártengedélyt, sem lapengedélyt, semmiféle szervezkedési és propagandaengedélyt nem kaptak s igy sikerült kizárni a parlamentből sok királypártit s aztán a nép mellőzésével, parlamentáris utón kikiáltani a köztársaságot. A mi, magyar szempontból egyedül helyes Történelmi eszméink minden tilalom dacára ott élnek a magyar öntudatu tömegek szivében és az oroszok kivonulása után elementáris követelésül fognak felviharzani a nemzet feltámadását áhitó keblekben. . . Addig garázdálkodhatnak e percemberkék, a magyar lelkekben úgysem tudnak igaz kárt csinálni. Kun Béla, Szamuely épp úgy mint Hitler és Himmler, akkor voltak a legfék Jelenebbek, amikor már érezték a vesztüket. . . Nem tart már sokáig a moszkvai csatlósok, quislingi Csák Máték orosz hajonettektől védett uralma s utána a szabadságé," demokráciáé, jogrenddé és igazi haladásé, Ottó királyságáé, a Szent Istváni Szellem örök örökségéé a magyar jövendő! KITILTOTTÁK A VERHOVAYAK LAPJÁT IS A magyar kormány bolsevik sajtópolitikájáról szóló cikkünk már nyomás alatt volt, amikor bolsevik hírforrás diadallal jelentette Budapestről, hogy a Verhovayak Lapja is a kitiltás nagy tisztességében részesült. Miért tiltották ki az amerikai magyarság legjava magyarjait reprezentáló hatalmas egyesület lapját, itt a magyarázat: IGAZGATÓSÁGI HATÁROZAT MAGYARORSZÁG ÜGYÉBEN — Az Egyesült Államok Elnökéhez és Külügyminiszteréhez felterjesztett határozat szövege fordításban. — “A Verhovay Segély Egylet Igazgatósága, 56,000 túlnyomóan magyar származású amerikai polgárt képviselve, a következő határozatot fogadta el hétfőn, 1947 március 17-ikén, a Verhovay Székházban, 463 Fourth Avenue, Pittsburgh, Pennsylvania, megtartott rendes félévi gyűlésén: TEKINTETTEL ARRA, HOGY az Egyesült Államok kormánya ünnepélyes ígéretet tett, hogy az összes elnyomott népek számára biztosítja a “Négy Szabadságot” és x ^ ARRA, HOGY bizonyos terrorista kisebbségek gazdasági s katonai kényszer nyomásának védelme alatt irgalmatlanul megakadályozták a többséget a “Négy Szabadság’-ban biztosított előjogok gyakorlásában azzal, hogy a többség által választott képviseleti kormányok szabad működését meggátolták és a választott kormányokat rákényszeritették arra, hogy a kisebbségek akaratát hajtsák végre félelemből és elnyomatás miatt, és ARRA, HOGY a magyar származású amerikaiak hősies teljesítményei a totalitarianizmus elleni világküzdelemben, melyben több, mint 100,000 magyar származású amerikai katona vett részt és több mint 3,000 adta életét a szabadságért, tanúsítják, hogy mi, magyar származású amerikaiak közvetlenül vagyunk érdekelve abban, hogy az Egyesült Államok kormányának ígéretei megtartassanak és ARRA, HOGY Magyarország, őseink hazája, egyike azoknak az országoknak, melyekben terrorista kisebbségek katonai védelem és támogatás mellett kísérlik meg azt, hogy uralmukat erőszakkal érvényesítsék a többség akarata ellenére, mely Magyarországon az Amerikai Demokrácia elvei szerinti kormányzatot igyekszik megvalósítani, és ARRA, HOGY tz Egyesült Államok kormánya az orosz kormányhoz intézett két utóbbi tiltakozó jegyzékében jelezte azt, hogy ellenzi a nevezett kormánynak Magyarország belügyeibe a terrorista kisebbségek felhasználása révén való beavatkozását, EZÉRT MI, a Verhovay Segély Egylet tisztviselői és igazgatói, egyesületünk 56,000 tagja nevében hálás köszönetét mondunk kormányunk állásfoglalásáért, melyben kormányunk jelezte abbeli eltökéltségét, hogy az Egyesült Államok kormányának felelős képviselői által minden nemzetnek tett ígéreteit valóra váltja, és tisztelettel kérjük kormányunkat, hogy rendíthetetlenül járjon tovább a megkezdett utón és rendelkezésére álló gazdasági és diplomáciai eszközök latbavetésével mindent kövessen el annak érdekében. hogy a totalitáriánus hatajmi politika Magyarországon való uralomra jutását megakadályozva megadja Magyarország népének a jogot és lehetőséget arra, hogy nemzeti függetlenséget és demokratikus életmódot élvezhessen, és ünnepélyesen ígérjük támogatásunkat kormányunknak minden már eddig megtett és ezután megteendő lépésében, melynek célja valóraVáltani azokat az ígéreteket, melyekért fiaink és leányaink harcoltak a többi amerikaiakkal együtt, mint ahogy mi is fogunk harcolni az odaadás és hűség legvégső határáig.” * * * Hasonló erőteljes hangnemben tartott táviratot küldött Marshallnak, a magyar nép többségi akarata megvédésére síkra szállt amerikai kormány külügyminiszterének, a másik testvérsegitő szervezet, a Bridgeporti Szövetség is, Suta Péter elnök és dr. Márk Béla igazgató aláírásával. KOMMENTÁR NÉLKÜL VÁJJON KIRE ÉRTETTE? Dr. Sulyok Dezső, a Magyar Szabadságpárt elnökének 1946 november 24-iki zászlóbontó beszédéből: — Én egyénileg éles harcot folytattam Szálaséval szemben akkor, amikor a Független Kisgazdapártnak más, ma nagy pozíciókat betöltő tagjai felelősségre vontak azért: hogy mertem egy ilyen becsületes magyar embert" támadni.
