Krónika, 1946 (3. évfolyam, 2-10. szám)
1946-10-15 / 10. szám
10-IK OLDAL 1946 október 15. “KRÓNIKA” Erdély elrománositása Amiről azonban a románok év-48 órán belül leszállítjuk rendelését Magyarországban Minden rendelését teljes jótállást vállalunk. 3 font zöld kávé ára $4.00 Sürgöny átutalási költség $1.00 — külön fizetendő A magyar kormány engedélyével havonta és személyenként 5 font zöld kávé utalható ki a FIUMEI KÁVÉBEHOZATALI TÁRSASÁG budapesti raktárából. 0 * I ölj / Légi postával ................... $2.05 1 enZKUideS Sürgönyileg ...................... $3.60 MAGYAR, ROMÁN, CSEH, JUGOSZLÁV CÍMEKRE: ÁLLANDÓ ÉLELMISZER SZERETCTCSOMAG küldés. Teljes biztosítással Lloyds of London által KÉRJE KATALÓGUSUNKAT Fifth Avenue Public Service 307 ■— Közjegyzői Iroda — 5th Ave. New York 16, N. Y. B'izraiafEiafajHrafaiafEramBfEJHrafHmaiHrarafgfareiHfBia/EiümznimgiHifei (Folytatás) Ahogy kiemelkedhetnek müvelődésileg és szervezhetik magukat egyházilag, azonképen erősödnek politikai jogaikban is. Az 1790-9i. .országgyűlés biztosítja számukra a polgárjogokat, képessé teszi ,őket birtokszerzésre és hivatalviselésre. A következő évben püspökeik elnyerik az ülésjogot az országgyűlésen és igy teljes jogú honpolgárok lesznek az uj hazában. A helyett azonban, hogy beleilleszkedtek volna annak normális életkeretébe, szétfeszítő erőként jelentkeztek. Ami pl. a II. Rákóczi Ferenc-féle felkelésben jnint “oláh kurucok” a fejedelem mellé állnak a császár ellen, 1848- ban már a magyar politikai nemkettest felrobbantására szövetkeznek. S miután ők éppúgy, akárcsak a délvidéki rácok, nem érik ,el álmaik teljesedését, tekintetük Romániára szegeződik, hogy mint (Traján egyenes leszármazottjai piegalkossák a nagy-román állameszmét. Erre annál inkább elkötelezve érzik magukat, mert az iskolákban, szemináriumokban, kulturegyesületekben, folyóiratokban és napilapokban örökösen visszhangzik, hogy régi, nagy nemzetnek az örökösei, viszont a magyarok csak bitorlók Erdélyben. Ha akad köztünk, mint pl. Moldován Gergely egyetemi tanár, aki ekkép akarja szertefoszlatni illúzióikat: úgy vagyunk mi románok azzal a római eredettel, mint Afrika négerei az utazók színes pvegdarabjaival, az ilyenekre nyomban rásütik a politikai anatémát. magyar román német egyéb összesen: A román gyarapodási tehát nincs arányban azzal a mérhetetlen kedvezéssel, amit az uj államalakulat nyújtott fajtájának és a renegátoknak. Eltekintve minden egyéb tényezőtől, csak a templomot és iskolát említjük meg, melyen át főleg a magyar fiatalságot szerették volna a maguk részére megnyerni. A kettőből annyi épült hogy pl. Háromszékben egyikmásik faluban 10 ortodox család KOMMENTÁR NÉLKÜL Budapest ünnepi vezércikk 1946-ban...... A magyar külügyminisztérium lapja, az “Uj Magyarország” írja augusztus 20-iki “Szent Istvánnapi gondolatok” cimü vezércikkében: “Hol vagy István király? Téged magyar kíván” Számtalan magyar embernek jut mostanában eszébe a régi magyar ének. Számtalan olyan magyar embernek is, aki- nem hive a királyságnak, aki nem gondol a “szemtistváni gondolattal”. Hiszen éppen Molnár Erik, (a jelenlegi kommunista népjóléti miniszter. A szerk.) kitűnő munkája mutatta meg, hogy az első magyar király történelmi szerepe nem egészen az volt, aminek a feduális-romautikns törtészázadokon át álmodoztak és kitartóan dolgoztak, az Trianonban bekövetkezett. Amíg ugyanis államkormányzatunk a liberális korszakban mitsem törődött erdélyi véreinkkel, a szegény székely néppel s engedte őket a nyomorba lesüllyedni és utána kivándorolni, ugyanakkor a román bankok összevásárolták a gazdátlanná vált kis- és nagybirtokokat. fS amily arányban leszegényedett és megritkult a magyarság sora, ,azonképen erősödött meg a románságé. A világháború előtti utolsó népszámláláskor, vagyis 1910-ben száma 916,858 volt. mig a magyaré 1.097,327, ami annyit jelent, hogy a románok kezdték •zámban megközeliteni. Ily körülmények közt nem volt nehéz a propagandának karöltve a csehekkel és szerbekkel elhitetni Párizsban, hogy ők vannak többségben s az ősiség jogán is őket illeti meg Erdély. így lön! A koc,ka megfordult s ettől kezdve a .magyar lett a kisebbség, a román pedig az uralkodó faj. Ami mármost végbement, az nem volt más, mint Erdélynek teljes és tökéletes elrománositása. Történt ez a magyarok kiüldöztetésével, a regátiak beözönlésével, az őslakók teljes jogfosztásával .egyházi, kulturális, gazdasági és politikai tekintetben egyformán. S ennek ellenére nem lehetett a magyarságot kipusztitani, aminek be.szédes tanúsága a Bulla Bélától származott következő népesedési kimutatás: számára nem is egy, hanem két görög keleti templom is épült. De a megmerevedett ortodoxia a politikai hatalomtól támogatva még .így sem tudott valami nagy vonzóerőt gyakorolni a kisemmizett magyarságra. Akadtak Kenye,res-ek, Pogácsás-ok, akik megtagadták múltjukat és magyarságukat. de a zöme kitartott és továbbra is ki fog tartani magyar lelkisége mellett. netirás mutatja. A jelen gondjai, kétségei és veszedelmei közül szívesen menekül népünk képzelete a múlt vélt vagy valóságos dicsőségéhez. A magyar gondolkodás mindig hajlamos volt arra, hogy történelmi jogokat és érveket gazdasági vagy etnikai meggondolások fölé helyezzen. Ez a szemlélet sok bajjal járt. Megakadályozta, hogy az ország helyesen lássa saját helyét és hitelesen megismerje másoknak róla alkotott véleményét. , Hagyjunk fel azzal, hogy történelmi érveléssel járuljunk a világ elé, amely saját gondjai között nem ér rá arra, hogy igazságot tegyen a multat különöbzőképen, gyakran ellentétesen ábrázoló szomszédok áttekinthetetlen vitájában.’ Milyen volt a régi Az Osztrák-Magyar Monarchia sok évszázados fennállása alatt a magyar legények-iférfiak esztendőkön át szolgáltak a közös hadseregben. Ki Prágában, ki Csernovicban, mások Brassóban, Boszniában, Bécsben, Páduában, stb. Az első világháború alatt idegen országokban, főleg Oroszországban, Szerbiában, Romániában és Itáliában állták a sarat és védték hazájukat idegen hadak támadásától. A második világháborúban csak a szovjet ellen harcolt az önálló magyar hadsereg egy része, kelletlenül, német utasításra. Most, hogy a párisi béketervezet körülbelül 70,000 katonát engedélyez a magyar nemzetnek, sokan azt hiszik, hogy magyar legény vagy férfi nem fog többé idegen országokban szolgálatot teljesíteni. Sajnos, a helyzet csak annyiban változott, hogy amíg 1914-ig a monarchia uniformisában szolgálta a legény a hazáját, úgy most őt ország katonai uniformisába bujtatják a magyar legényeket. Jut belőlük elég Lembergbe és Csernovicba, ahol a munkácsi és ungvári magyar fiuk orosz mundérban fognak katonáskodni, mig ha az erdélyi vagy székely fiukat sorozzák, román egyenruha fog rajtuk feszülni. A bácskai magyar ■fiukat Tito egyenruhájába fogják öltöztetni, a felvidéki legényeket cseh uniformisba bujtatják és a nyugatmagyarországi,, burgenlandi magyar ifjak az osztrák katonai öltözéket fogják viselni. Arról is hallottunk, hogy a magyar hadsereget az oroszok fogják kiképezni. Katonáskodni kell tehát a magyar legénynek, akárhol is lakik. Bizonyára érdekelni fogja olvasóinkat az alanti visszapillantás a régi katonaéletre. Az 1914 év előtti katonaéletnek meg volt a maga romantikája. Vájjon az 1946 évtől magyar katonaélet? kezdődő vitézi élet mit fog hozni annak a sok magyar ifjúnak, akik noha magyarnak születtek, a szom szédos nemzetiségi államok hadseregében fognak szolgálni? Messze földről, a havasok aljáról, szomorú nóták , szállanak felém s nem hagynak békében, mig lelkem vissza nem száll velők oda, honnét szárnyra keltek. Egész nap kesergő meg szilaj nóták csengnek a fülemben, rég, hallott nóták, a mikor még süldő diák voltam; a mikor a falumbeli, sor alá került legényekkel együtt daloltam.. . Hogy is volt? A falu népe kint az utcán. Aszszonyok, leányok kötényökbe bújva sirdogáltak, csak a katonaviselt emberek, különösen az öregek, nézték megindulás nélkül a sorozásra induló legénységet. — Mi az a három esztendő! Az nem is idő. Én huszonöt esztendeig szógáltam a császárt, mondja egy öreg székely. — Hát én? S hát az apám? Háromszor volt ki a francziára. Hej, akkor nem volt gőzös! Ki gyalog, ki lóháton mert Franciaországba. 1— De már az igaz, könnyű most a katona dolga, — tóditja egy három esztendőt szolgált obsitos. Igazat beszéltek az öregek. A gőzös egy nap alatt a világ végire viszi a katonát, egy nap vagy lelövik vagy nem, harmadik nap meg visszarepíti a gőzösnek hat kereke! De hát hiába: három esztendő, Vagy harminc esztendő, elég az, hogy itt kell hagyni a falut. A hazát. A szülőket, a testvéreket. Alsó, felső szomszédokat. Na meg azt a leányt, kiről azt mondja a nóta: Be van az én Rózsám képe Hü szivember rajzolva, Érted vagyok, gyenge rózsám, Katonának kiírva.. . Szegény legények! Nagy kedvök volt egy kicsit elpityeredni, 1.115.000 (47.1%) 1.055.000 (44.5%) 58,000 ( 2.4%) 142,000 ( 6 %) 2.370.000 1.220,800 (47.4%) 1.144,500 (44.4%) 58,000 ( 2.2%) 154,700 ( 6 %) 2.578,000
