Krónika, 1946 (3. évfolyam, 2-10. szám)
1946-08-15 / 8. szám
10-IK OLDAL “KRÓNIKA1 1946 augusztus 15. Párisban dől el ßenes gaz terve Lesz-e megértés a békekonferencia urainál a felvidéki magyarság vérlázitóan igaztalan és embertelen tragédiája iránt? ződést, amely minden tekintetben összehasonlíthatatlanul súlyosabb volt, mint bármelyik akkori békeszerződés. Ehhez nem szabad nyúlni,, ezt csak úgy mellékesen elhatározták, hiszen nem Trieszt, nem Albánia, még csak nem is valamelyik hátsó indiai félvadsziget, hanem 13 millió magyar, Európa közepén, akikkel szemben oly kulturnépek vannak, mint a csehek, románok, szerbek, akik annyi ragyogó nevet adtak a civilizációnak, mint pld. Bene?, Princip, Cuza, Bratianu, a többit, a tudósokat, írókat, művészeket, szabadság'hősöket sorolja fel más, ha tudja. Az 1919-es békéknek nem szabad változtatni Bulgária javára, szabad változtatni Oroszország javára, szabad változtatni a csehek javára, szabad Románia hátrányáratha az Oroszok javára szól, Trianon semmis az úgynevezett Russinszkonál, mert ott a csehek az oroszok javára kell lemondjanak, de a magyarok javára nem. Ez a szerződés tökéletes, ezért most már a Millerand-féle kísérőlevél sem szükséges, wilsoni elvek sem,, 'hiszen a magyar sírokat nem túrják fel a kisantant rablói, legfeljebb a magyar sírköveket döntik ki. * * * Nincs arról szó, hogy a kisebbségi sorban jutott magyarok iskolákat tarthatnak, szabadon gyakorolhatják nyelvüket, mindenféle politikai jogokat, amint az megvolt a magyar uralom alatt az elnyomásról akkor annyi panaszkodó más nyelvűek között, ezúttal csak kicserélése lesz tökéletes vagyonelkobzással. És nehogy valamikor eszökbe jusson az igazságot világ elé.tárni, kemény paragrafus szolgál arra, hogy nem szabad a győztes hatalmak ellen izgatni, nekik majd szabad összehazudni magyar elnyomatásról, kulturálatlanságról feudalizmusról, demokrácia-ellenességről. * * * Háromszáz millió dollár kártérítést követelnek a koldosok koldusától, belőle egy nagy részt a csehek, akiknek a magyarság még egy ablakát sem sértette meg soha, hiszen hadat sem üzent soha a cseh a magyarnak, elszedett mindent anélkül. Ha kárpótlást kellene fizetni, úgy a csehek kellene fizessenek, de hát ki beszél erről. Legfeljebb arról, hogy ma még nem fizethet, holott azelőtt fizethetett. .. szerintük. Szerintünk, a számok adatai szerint soha sem fizethetett, hiszen ha a terület s lakosság szerinti arányban vesszük a világ, leggazdagabb országának, az Egyesült Államoknak a nemzeti vagyonát és jövedelmét összehasonlítva a magyarokéval, — a háború pusztításai előtt akkor is az sülne ki, hogy ezek szerint a magyar kereső egyének, vagy családok átlagos jövedelme felülmúlja az Egyesült Államok átlagas egyéni jövedelmét, nemzeti vagyonát. Jól tudjuk, mindenki tudja, hogy mindenben sokkal alacsonyabban áll a magyarság egyéni s összjövedelme és vagyona, könnyen meg is állapítható ez, de ha ez megállapitható, akkor erre a hadisarcra nem lehet egyebet mondani, mint azt, hogy a világtörténelem egyik legnagyobb rablása, sokkal nagyobb, végtelenül több, mint amennyinek — 900 millió dollárnak — a megsarcolásáért a franciák joggal állíthatták a világ előtt pellengérre a németeket 1871-ben. * * * Trianon szent és sérthetetlen, ami már a magyarokat illeti. Igen büntetés jár azoknak, aki békés utón próbáltak rajta változtatni, legfeljebb csak azon szabad változtatni, ami abban a magyarok javára szólt, igen szépen szólt, igen csúnyán nem betartva,, most már szégyenkezés nélkül lehet csehnek, majd oláhnak, szerbnek ősi földjéről kikergetni ősi jogaitól megfosztani az ott maradt magyarokat, kitoloncolni arra a területre, amelyen ezután nem lehet ipar, kereskedelem kivitele, semmi, se fa, se só, se vas, csupán a feldarabolt apró földeken búzatermelés, négysztkilóméterenkint több mint 100 lakossal, holott a mezőgazdaság ennyit sehol el nem tarthat. * * * Nincs tovább, csak még annyi, hogy az úgynevezett magyar békedelegáció ezúttal még annyi gerinccel sem rendelkezik, hogy Szabadka, Zenta, Ada, Mohol, Törökbecse, Horgos a Bácska és Bánát,, Muraköz, a Baranya ősi, színtiszta magyar vidékeit követelje. Fiúmét bár csak emlegesse is. Ungvár, Munkács, Beregszász, pszt, a vörös nagyur megtalál haragudni, az úgynevezett Burgenland szocialista elvtársak nagylelkű ajándéka, Temesvár, Nagyvárad, Arad, Brassó, a Székelyföld nebántsvirágok, a kirendelt álmagyarok vajmi könnyen elejtik, odaadnak mindent , mindent, mindent, csak őket hagyják meg hatalomban. Néha egyet-egyet vakkanthatnak felsőbb engedéllyel a csehek felé, mert hát a magyar közvéleményt valamivel még el kell kábítani, azután csend van. Mennek az úgynevezett tótok Pest mellől, Csabáról, Nyíregyházáról a magyar nemzet példátlan szégyenére kifelé, mennek az úgynevezett svábok is válogatás nélkül, jönnek a földönfutók, a kevés kenyeret kiszedni az otthoniak kezei közül, megmaradt hajlékaikat megosztani,^azután közösen dolgozni rabmunkát a hadisarc és anak leizzadására, ami még hozzá való. A hírhedt német koncentrációs táborok méltó utódai vannak itt és Magyarországnak 300 millió dollárt kell fizetnie, ugyanannyit, mint a háborútól semmit sem szenvedett, minden neyrsanyagban dúsgazdag, négyszer olyan nagy területű Romániától követelnek, szintén igen túlzottan, vagy a 300 ezer kilométer kiterjedésű ötven milliós olasztól még tulzottabban. S mindezt a demokrácia az Atlantic Charter és a Négy Szabadság szent jelszavai mögé rejtőzve. Ez annak a békének az inkább enyhén rajzolt képe, amellyel az oroszok és csatlósaik a nyugati hatalmak meglapulása mellett megakarják ajándékozni a világot az igazság s lelkek megbékélése jegyében. A budapesti lapok jelentik: Nagy Ferenc a csehszlovák kérdésről Nagy Ferenc miniszterelnök Debrecenben, a Kisgazdapárt aratóünnepén beszédet mondott. (A külpolitikai* kérdésekről megállapitotta: nagyon nehéz lemosni azokat a bűnöket, amelyeket az elmúlt rendszerek vezetői varrtak a nyakunkba. — Mi békét akarunk — mondotta a miniszterelnök — de távol kívánjuk tartani magunkat minden olyan kérdéstől, amelyben a háború lehetőségei rejlenek. Meg ikell ezért mondani: nem lehet nyugodt és tiszta béke a Duna völgyében, ha 8 és fél millió határainkon belül élő és három millió határainkon kívül élő magyar lelkében megmarad az örökkévaló keserűség. Miközben mi a világ vezető hatalmaival tárgyaltunk,—mint most értesülök — a csehszlovák külügyminiszter benyújtott egy beadványt a külügyminiszterek értekezletéhez, amelyben kérte: járuljanak hozzá a nagyhatalmak,’ hogy a magyaricsehszlovák lakosságcsere lebonyolítás után 200 ezer magyart kiutasíthassanak Csehszlovákiából. A miniszterelnök a nemzet minden rétegének nevében a leghatározottabban tiltakozott ez elfen a szándék ellen s bejelentette,, hogyha ez bekövetkeznék, Magyarországon a békétlenség állapota állandósulni fog. Soha belenyugodni abba nem fogunk, hogy a maguk földjén lakó becsületes magyar földműves embereket elűzzenek ősi lakhelyükről és ezáltal is szaporítsák ennek a szerencsétlen országnak amúgy is mérhetetlen sok baját. — Csehszlovákiában munkáshiány van és egy csehszlovák ve-' zető férfiú arról tárgyalt, hogy (Magyarország adjon munkásokat (Csehszlovákiának. — Egyrészről tehát ki akarják dobni ősi otthona likból a magyarokat, ugyanakkor magyar munkát és magyar verejtéket akarnak bérelni országuk felépítésére — mondotta felháborodott hangon Nagy miniszterielnök. — Arra tanítjuk a határokon túl élő magyarokat — de nem is ikell tanítani őket — hoy abban az országban, ahol élnek, tegyék meg kötelességüket, végezzék el munkájukat. Bizonyos vagyok benne, hogy ha háborítatlanul hagyják élni a magyarokat, Csehszlovákiának, legkülönb, legbecsületesebb népe a magyar lesz. iGyöngyösi sürgönye a békeértekezlethez Gyöngyösi János külügyminiszter sürgönyt intézett a párisi békeértekezlet főtitkárához. Kérte a külügyminisztereket; adjanak mohot a magyar kormnynak, hogy Hőadhassa a csehszlovákai magyarság kérdését. A sürgöny (megállapítja: a csehszlovákok abból a célból, hogy a nagyhatálmak igazságos döntésének elébe vágjanak, az Atlanti Charta és az Egyesült Nemzetek elveinek fiigyelmen kívül hagyásával, szemben a csehszlovák-magyar lakos.ságcsereegyezménnyel, két választás elé állították az ottani magyarságot: vagy szlovákoknak vallják magukat, vagy pedig jnyolc nap alatt ingóvagyonuktól megfosztva, áttelepítik őket Magyarországra. A sürgöny felhívja a nagyhatalmak külügyminisztenisztereit a csehszlovák kormány eljárására, amely a csehszlovákmagyar egyezmény megsértését (jelenti és minden méltányos rendezés megakadályozására kész tényeket akar teremteni. Munkában a csehek A csehszlovák kormány Vavra Hajdú különmegbizottat küldte /Párisba,, hogy szerezze meg a külügyminiszterek beleegyezését 200 ezer magyar áttelepítéséhez. Hajdút megbízták azzal is: tiltakozzék (amiatt, hogy a magyar kormány mem tette lehetővé 100 ezer magyaroszági szlovák áttelepítését. A párisi rádió szerint a cseh küilönmegbizottak hangulatot igyekeznek teremteni a csehszlovákiai álláspont számára a külügyminisz terek környezetében. A magyar kormány a szlovákiai áttelepitésről Néhány utódállami rádió szerint a csehszlovák kormány a párisi konferencia előtt tiltakozott az ellen, hogy a magyar kormány megakadályozza százezer magyarországi szlováknak Csehszlovákiába való átköltözését. Illetékes magyar helyen kijelentették, hogy a magyar kormány részéről semmiféle ilyen intézkedés nem történt. A magyar kormány álláspontja szerint minden szlovák, aki az egyezmény feltételeinek megfelelően áttelepítésre jelentkezik, a két kormány képviselőiből álló vegyesbizottság által megállapított időben és módon (áttelepülhet Csehszlovákiába. A magyar kormány ennél tovább ment és több esetben hozzájárult soronkivüli áttelepülésekhez is. Ezzel magyar részről pontosan teljesítették az egyezményt, tekintet nélkül arra., hogy a csehszlovák kormány nem járt el hasonlóképen. Illetékes helyen megjegyzik, hogy a cseh-magyar lakosságcsere egyezménnyel kapcsolatban a magyar kormány a csehszlovák kormánynak eddig öt jegyzéket adott át, amelyekben felsorolta a csehszlovák hatóságok egyes iegyezménysértéseit. E jegyzékekre azonban válasz nem érkezett. iA szlovákiai hatóságok többezer magyar családfőt arról értesítettek, hogy családjukkal együtt 8 map alatt el kell hagyniok Csehszlovákiát. Mivel ez ellentétben van az egyezménnyel, a magyar kormány utasította a csehszlovák-