Krónika, 1946 (3. évfolyam, 2-10. szám)

1946-05-15 / 5. szám

1946 május 15. “KRONIK * -1 i-lK OLDAL dolgozott Európa legnagyobb békebiztositó rendszerének, a Habsbur­gok birodalmának megsemmisítésén. V. FEJEZET. v Mikor kezdődött a világháború? Törődj a magad dolgával, tartsd rendben a saját ügyeidet; ne kívánd amásét, de ne hagyd a magadét sem; légy hálás azért amid van és becsüld meg azzal, hogy elégedett vagy vele; viselkedj úgy másokkal, ahogyan veled kívánod, 'hogy viselkedjenek; ezek a tiszta és erkölcsös elvek vezették í. Ferenc Józsefet az osztrák magyar mo­narchia ügyeinek hallatlanul korrekt és békés szellemű vezetésében. Nem csupán a sors keze játszott közre abban, hogy a bölcs öreg ural­kodó utolsó évei a hallatlanul véres első világháborúba torkolltak. A közhiedelem azt tartja, hogy ez az első világháború 1914-ben kezdődött, épen úgy, mint ahogyan azt szoktuk mondani, hogy az Egyesült Államok háborúja Japánnal és a tengellyel Pearl Harbor megtámadásával, 1941-ben kezdődött. Mind a két beállítás távol áll az igazi valóságtól. Japán már akkor megtámadta az Egyesült Államo­kat, amikor szerződését megszegte, bevonult Mandzsúriába, megkezdte a Kina elleni háborút. Az első világháború pedig 1907-ben kezdődött igazán, amikor Anglia szerződést kötött Oroszországgal és megalakult a hármas ántánt a hármasszövetség ellen. Ez a hármasszövetség nem volt igazi szövetség. Egyedül Németországnak voltak ellentétes és el­lenséges érdekei Anglia és Franciaország ellen. Olaszország pedig csak a koncleső biuz szerepét játszotta. A kockát 1907-ben vetették el De 1907-ben mégis csak elvetődött a világháború kockája, mert Anglia az oroszok kedvéért elejtette akkorig legjobb, leghübb barátját, a Habsburg monarchiát, mely ettől a perctől kezdve ki volt szolgáltat­va, az egyik oldalon a német ordasnak, a másik oldalon az orosz med­vének és végezetül ott látta maga mögött a balkáni farkasokat. Bár­mily ideális rendet tartott is a monarchia a határain belül, minden ol­dalról külső veszély szorongatta és a párhuzamos belső rövidlátás csak még kritikusabbé tette helyzetét. Igen tanulságos pár perc lesz, gyorstempóban végigkövetni mi is történt akkoriban. Áldozat No. 1. — Törökország, a “beteg ember” Oroszország és Németország4 a két terjeszkedő, területéhes, di­namikus nagyhatalom a ' beteg ember” vagyis Törökország felé csat­togtatta a fogait. Vilmos'Császár ellátogatott a szultánhoz körülnézni mit lehet örökölni. Előzőén már I. Ferenc Józsefnél is levizitelt és az agg uralkodó volt olyan élesenlátó, tudta, hogy ez a vizit is azt akarja kiszimatolni, mi lesz a hagyaték? Amikor Németország a töröktől kicsikarta a Bagdad felé vezető vasutat, Anglia és az oroszok egyaránt megijedtek és megegyeztek egymással. A következő évben a szultánt elcsapta az ifjú török forra­dalom, mire Isvolsky orosz és Aehrenthal osztrák magyar külügymi­niszter találkozót tartottak a tennivalók felől. A cári Oroszország a Boszporus megnyitásához kért engedélyt amibe Bécs bele is egyezett, volna a maga részéről, de viszont kiesz­közölte az orosz hozzájárulást, hogy a 30 "év óta megszállva tartott Boszniát a monarchia bekebelezze, vagyis véglegesítse a megszállást. Anglia és Franciaország azonban nem hajlandók kinyitni a török ten­gerszorost. . . E feletti dühében az orosz diplomácia elkezdte a Balkán aláaknázását. Legelőször is Szerbiát biztatta fel a fegyvercsörtetésre. A szerbek már Bosznia miatt hadat akartak üzenni, de mert a hatal­mak akkor még nem akartak világháboruzni, Belgrádot az orosz végül is leintette. Hasznos találmány “beteg embert” keresni Most tehát nézett ki a helyzet, hogy a legközelebbi nagy osztoskodás Törökország európai részét trancsirozza fel, de már pre­parálni kell a monarchiát, hogy addigra "beteg ember” legyen. Ad­digra ugyanis Ferenc József is bizonyára meghal és a monarchia fel­­darabolása csaknem biztosan műsorra kerülhet. Ettől fogva tehát Bécs és Budapest idegeskedtek már, csak két mód állt rendelkezésre, kikerülni a végzetet. Az egyik mód a fegyverkezés volt, vagyis az addig pacifista monarchiának modern hadsereget és flottát kell sze­reznie. A másik mód a nyugati és déli szláv népekkel való barátkozás lett volna, amire Ferenc Ferdinánd trónörökös látszott a legalkalma­sabb személynek már csak cseh hitvese révén is. Gróf Tisza István azonban olyan modorban érintkezett a délszlávokkal, hogy barátság helyett csak fokozta az elh ideg ülést. Közben azután elkezdődött a tallyho az első számú áldozat, Tö­rökország ellen. A propaganda vonala készen állt: Törökország ela­vult. semmi helye Európában, területein fiatal népeknek kell oszto­­kodniok. Albánia 1909-ben fellázadt s Olaszország jelentkezett utána. 1911-ben rátámadt Tripoliszra, (Lybia) elvette és 1912-ben Lausan­­ne-ban az ifjutörök kormány kénytelen lemondani az olaszok által Lybiának keresztek területről. Még meg sem száradt a tinta a béke­­szerződésen, Görögorszg. Bulgária, Szerbia és Montenegra elindították a háborút a török ellen, akit ezzel még akkor is beteggé tettek vol­na, ha Góliát erejével bír. Ez volt az első balkáni háború és szegény törököktől mindent elszedtek Konstantinápolyon kívül. De még ugyanez évben, vagyis 1913-ban a négy balkán állam is összeveszett és elkezdődött a második balkáni háború, mert most már nyakig benne voltak a véres játszmában. A zsákmány felébreszti a vadászszenvedélyt Sem Szerbia, sem a cári Oroszország nem is vonultak vissza töb­bet a nagy vadászattól. Szerbia folytonosan provokált, ádáz propa­gandát kezdett és nyíltan tüntetett, hogy a nagy és szent Oroszország a protektora. Ugyanekkor elkezdődött a nagy pánszláv játszma, az osztrák magyar monarchiát, mely a"3dig Európa legszilárdabb és leg­­rendezettebb nagyhatalmaként szerepelt, kikiáltani Európa legújabb beteg emberének. A propaganda belülről is meg akarta puhítani a monarchiát és akik akkor zavarokat keltettek, politikai viszályokat támasztottak, obstruáltak, vagy vámzárlatokon nyargalásztak. mir.d ezt a végzetes kikészítést szolgálták. Szlávok ölik meg a szlávok barátját • Még csak egy akadály volt. Ferenc Ferdinánd nyilvánvalóan szlávbarátnak mutatkozott, aki a dunai monarchia életérdekeit számba­­véve kész lett volna magyar-osztrák-szláv trializmust alkotni az addigi dualizmus helyett, csakhogy el lehessen kerülni a háborút. A felelet erre 1914 junius 28-án hangzott el, amikor Szerajevoban a szerb diá­kok Ferenc Ferdinándot és feleségét kétszeri merénylettel megölték. Ez már olyan arculütés volt, mint Pearl Harbor későbbi megtámadása a japánok által. Nem lehetet? kitérni a provokáció elől. . . Amikor Pá- _ risban, az akkor már nagykövet Izvolsky megkapta a sürgönyt, hogy megkezdődtek az ellenségeskedések, ujjongva kiáltott fel: — Ez az én háborúm.. . Terrorszerü propaganda a “beteg ember” kelepcéhez A világháború tervszerű előkészítésének biztos receptje nem csak az a kelepce volt, amibe a békeszerető dunai monarchiát becsalták, hanem az a gondosan előkészített tervszerű propaganda is, amellyel az osztrák-magyar monarchiát egyszerre mint beteg ember”-t állí­tották a világ elé. Különféle egyéb körülmények is segítettek ennek a látszatnak felidézésében. Először is I. Ferenc József magas kora. 1914-ben az uralkodó már 84 éves aggastyán volt. Mint Victoria királynő Angliának, úgy ő is egy egész korszakot szabott ki birodalmának, a korrektség, a tiszta erkölcs, kötelességtudás, alázatosság és elégedettség, szóval a béke jegyében. » Minden kis zsörtölödést felfújnak Másodszor a monarchia politikai életének különféle lokális zava­rai. Egy demokráciában mindig adódnak viszályok. Ma már tudjuk: az ilyen patvarkodások az egészség jelei. Magyarország parlamentjé­ben évekig tartott a meddő harc a hadsereg vezényleti nyelve és a tiszti kardbojtok színe körül. A magyar kormány még diplomáciai nyomásra sem volt hajlandó beengedni a szerb sertéseket és ezzel csak olajat öntött a tűzre. Az oroszok, románok, szerbek, olaszok agitáto­rokat kezdtek alkalmazni és ezek felbiztatták, vagy lepénzelték a kü­lönféle elszakadási mozgalmak vezetőit, hogy jajgassanak, panaszkod­janak. Mintegy vezényszóra elkezdtek hangoskodni az akkori "ötödik kolumnisták”. De akkor még vak volt a világ. A külföldnek szenzáció kell A külföldi sajtó, mely addig csak a nyugalom, kényelem, kellemes élet, zenés mulatozás és falusi lakodalmak, népünnepélyek kedvéért látogatott el a dunai monarchia országaiba és fővárosaiba, most egyszerre eseményeket” kezdett szimatolni. Ha a külföldi riporterek hetekig időznek valahol, ott okvetlenül kitálalnak, esetleg kitalálnak bonyodalmakat. Ha mást nem találnak, drámai személyiségeket emel­nek ki az ismeretlenség homályából, felpiszkálják hiúságukat, feléb­resztik bennök a messianizmus pózait és ettől fogva a világsajtó lépten­­nyomon követni fogja az eddig névtelen és ismeretlen valakit. (Folytatjuk) VÁGJA KI! SZELVÉNY KÜLDJE BE! A KRÓNIKA kiadóhivatalához 307—5th Avenue, New York 16, N. Y. Mellékelek SÍ.00-t, amelynek fejében kérem a KRÓNIKA című képes havi­lapot egy évig az alanti címre küldeni: Név: __.............................................................................................................................. Utca .............................................................................'........................................ Város...................................................................... Állam............................................ (Csekket, money ordert közönséges levélben, készpénzt CSAK ajá-dott levélben küldjön.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom