Krónika, 1946 (3. évfolyam, 2-10. szám)
1946-05-15 / 5. szám
1946 május 15. KRÓNIKA” 7-IK OLDAL All a harc bent Magyarországon is a királyságért Irtóhajsza, letartóztatások, bebörtönzések a kisgazdapárti legitimisták ellen. — Neofascizmus hamis vádjával akarják kompromitálni a nemzeti szabadság, hagyomány és rend harcát. — Nem bukhat el az az ügy, amelynek a marxisták terrorja dacára, ily bátor mártírjai vannak! mely vesztes államot. Az elkezelt területeken pedig berendezkedett a bosszúálló, rövidlátó sovinizmus oly mértékben, mint az addig a (fehér fajok történelmében ismeretlen volt. A millenáris ország területét hat darabra szaggatták, /hat határvonalon hat ország rendőrei, katonái, vámhivatalnokai akadályozták a szabad közlekedést, az áruk kicserélését. Egy helyett hat ország hivatalnokai élősködtek a dolgozókon, hat országiban hatféle törvények szerint osztották az igazságot, illetve osztották azoknak, akik az uralmon voltak. Hat országban hatféle nyelven kényszeritették a gyermekre, a tanítókra, a közéletre a mások nyelvét, hat országban hatféle hatóságok avatkoztak be az emberek magánügyeibe, hitükbe, iskoláikba és foglalkozásukba és hat országban számtalan családot tettek kenyértelenné, akik nem tartóztak az uralkodó nemzethez és mindezekben az országokban számtalan produktív embert tettek terméktelenné részben azért, mert nem tartoztak az uralkodó nemzethez, részben pedig. elvonták őket attól a mesterségtől amelyhez értettek és mint a győzelmes nemzet fiait oly hivatalokba tettek, amelyhez nem értettek, legfeljebb egythez, a gyors és jogtalan meggazdagodáshoz. Most már talán boldogabbak a horvátok, amióta szerb testvéreik 'felszabadították őket és ledöntötték a zimonyi milleniumi emléket? Avagy a bácskai, bánát baranyai szerbek, a muraközi vendek, avagy talán a fiumei olaszok, a isusáki horvátok, amikor az üres kikötőket nézik, amikor a fiumei olaszok legforróbb vágya az, hogy legalább olyan autonómiát kapjanak, mint a magyar uralom alatt, 'de hiába, mert Tito mesternek több ereje van, hála moszkvai patronusának, mint az egész világnak. Jó tótjaink, ruténjeink, akik azelőtt az Alföldön keresték meg kenyerüket, kárpótolva vannak-e, hogy most a csehek fosztják ki őket és veszik el hitüket, lép úgy mint a ruténektől? Hát a svábok, szászok, amikor földjeikből, lakásaikból föddönfutóan menekülnek, gondolnak-e arra még, hogy őket azelőtt nyomták el és azóta felszabadították? Úgy felszabadították, hogy arról koldulhatnak örökké és még az erdélyi írománság is józan pillanataiban /kénytelen beismerni, hogy bizony több joga, több eshetősége volt a boldogulásra, nyelvének, hitének ápolására, mielőtt — felszabadították. A magyarság tömegének pedig egy része szintén azt hitte, mert elhitették vele azok, akik azóta bebizonyították, hogy mit értenek hozzá, hogy boldogulások egyet-« (len akadálya a monarchia. A fel-, vidékről kiűzött, kirabolt. Erdélyben, Bácskában, Bánátban elnyomott három milliónál több testvéreire gondolva, nemzetközileg« ismét megerősített megcsonkítására 'utalva, siralmas elhagyatottságban, kárhozottságban a világ közvéleménye előtt, végzetes lelki ikettéhasadásban és a fényes Budapest fizikai romjai között, amelyek alatt, még alusznak a polgárháború eltemetetlen halottai, vagy Egyik mostani vezércikkünk érdeme szerint elintézi az amerikai magyar körökben is nagyrabecsült Father Kiss Szaléz ferencrendi szerzetes budapesti letartóztatásával "kapcsolatos nevetséges fascista vádakat. Father Kiss .Szalézről mindenki tudja, aki ismerte amerikai tartózkodásának éveiből vagy olvasta cikkeit, hogy misem állott távolabb tőle, mint bármiféle fascista gondolkodásmód, hanem a legtisztább keresztényi és nemzeti eszmények fűtötték beszédeit és írásait. A brooklyni “The Tablett” katolikus hetilap jelentése szerint a németek háromszor tartóztatták le és megfenyegették, hogy bebörtönzik, ha nemhagy fel az antináci tevékenységgel. A legutóbbi időkig a Kisgazdapárt gyöngyösi helyi csoportjának volt elnöke Father Kiss Szaléz, a vele együtt letartóztatott Antall József, kisgazdapárti központi titkár pedig Tildy Zoltán miniszterelnöksége alatt újjáépítési államtitkár, majd miniszter volt s csak a kommunisták nyomásának eredménye, hogy nem került be a jelenlegi miniszterelnök, Nagy Ferenc kormányába is. Antall József a katolikus magyar hitélet egyik világi vezetőalakja és Mindszenty József, bíboros hercegprimás királypárti, nemzeti céljainak lelkes támogatója. Ezért szorították ki a marxisták a kormányból. A legújabb jelentésekből még inkább kiviláglik, hogy a Kisgazdapárt erőteljes nemzeti szárnya elleni irtóhadjárat van a "neofascista-összeesküvésről" szóló rágalmi hirpropaganda mögött. A rendőrség egész a marxisták kezén van és nekik mindenki '‘fascista’', aki nem adja be a derekát a bolsevikok politikájának, amelylyel szovjetizálni és orosz gyarmattá akarják tenni a kiszolgáltatottnak látszó, szerencsétlen, éhező Magyarországot. Nem merik nyilvánosságra hozni, hogy csak királypárti szervezkedő kísérletről van szó, mert ezen nem ütköz(pedig külföldi táborokban elhamvasztva, bizonyára sóhajtva gonidol vissza a millennium napjaira, amikor ugyan nem volt köztársasági elnök, de volt szabadsága, (minden egyebe még ha a hadserege közös is volt. De nem volt idegen hadserege, nem voltak 600 ezren és nem avatkoztak bele, (hogy ki miképp higyjen, mikép beszéljen, avagy mily ruhát visel, amit esetleg le lehet huzni róla az éj sötétjében. Az ezredév eme szomorú jubileumán imádkozzunk azért, hogy nemcsak a magyarság,, de a világ 'minden népe javára jöjjön vissza az a korszak, mikor egy alkotmányos monarchia keretében ünnepelhettek minden zavaró mozzanat nélkül egy csonkitatlan, boldog Nagymagyarországon! ne meg a külföld s azért is beszélnek neofascista összeesküvésről, hogy legyen ürügy az orosz kivonulás halasztására, mert félnek, hogy ha kimennek az oroszok, vége talál lenni a marxista pünkösdi királyságnak. . . Fővádlott most Szabó Mihály a Kisgazdapárt propagandaosztályának vezetője s a letartóztatottak sorában vannak Gyulay László és Fillér László kisgazdapárti képviselők is, akik mentelmi jogának felfüggesztését kérte az ugyan csak kommunista irányítás alatt álló “Népbiróság”. Nyilvánvaló mindebből, hogy a Kisgazdapárt királypárti része ellen megy a hajsza s bármily sajnálatos is tudnunk, hogy a mai úgynevezett demokratikus magyar korszakban magyaroknak azért kell üldöztetést és szenvedést viselniök, mert ragaszkodnak ahhoz az államformához, amely ezer esztendeig volt Magyarország történelmi életkerete s amely annyi fejlődést, jólétet és üdvöt hozott a magyar népnek, mégis örömmel jelentjük: a magyar legitimizmusnak is ime vannak már bátor, aktiv harcosai, már áll a harc a nemzeti hagyományok, az ősi alkotmány, rend és szabadság védelmére, bent Magyarországon folyik már a lelkek forrongása az eszmények győzelméért, amelynek zászlaját három év előtt elsőnek bontotta ki a “KRÓNIKA” itt a távoli szabad Amerika magyar sajtójában, hogy megmutassa a nemzeti feltámadás igazi útját. * * * A magyar nép megkérdezése nélkül, orosz nyomásra, a lakosság legnagyobb éhínsége idején, a parlament utján szavazták meg az ezeréves alkotmányos királyság megszüntetését. A választások előtt olyan terrorisztikus légkör uralkodott, hogy nem is lehetett remélni az ideiglenes kormánytól, hogy engedélyezze királypárt megalakulását és a választásban való részvételét. A választásokon nem is volt szabad a beszédekben a királykérdést érinteni s ezért is súlyos kifogás alá esik, hogy nem a népet kérdezték meg mielőtt megtagadták a Szent Koronát. Több mint egy millió orosz bolsevik szurony jelenlétének és a mindenkire azonnal fascistát kiáltó bolsevik terrornak légköre azonban nem is lett volna alkalmas a király kérdés nyugodt, szabad eldöntésére. Franciaország most szavazott az uj alkotmányról. A kommunista és szociáldemokrata képviselőknek a parlamentben a keresztényszociálisták szavazataival szemben elfogadott javaslatáról volt szó. A nép azonban több mint egy millió szavazattöbséggel elvetette a parlamenti határozatot és a lelkületének inkább megfelelő javaslatot vár a júniusi választások után egybeülő uj parlamenttől. Franciaországban nem ezeréves államforma megváltoztatásáról volt szó, hanem sokkal kevesebbről. Mégis kérdezték a népet s akármint van is ma a helyzet, erre egyszer sor kell kerüljön Magyarországon is, ha majd egyszer kitisztul a levegő. . . Az első világháború idején népszerű dal volt Budapesten: Ha majd egyszer mindenki visszijön. .Most összebújó magyarok azt emlegetik egymás között: “Ha majd egyszer mindnyájan kimennek ...” s ebbe beleértik az egész bolsi- farsangoló marxista ''magyar’’ kompániát is. Igen ha majd egyszer mindnyájan kimennek, akkor újra elő fogja venni a magyar nép az államforma, a jövő magyar országépités alapjainak kérdését is, hogy saját maga döntsön felette a nemzet történelmi hagyományai és haladásának igazi érdekei szerint. Addig pedig jó alibiről gondoskodhatnának maguknak azok, akik nincsenek szívvel a marxisták oldalán és némi gerincességgel szabadságot biztosíthatnának a legitimista mozgalom számára. Franciaországban is volt mindig királypárt, a köztársaság legnyugodtabb idejében is, sőt még napilapjuk is volt a királypártiaknak. De még Ferenc József királysága idején Magyarországon is volt köztársasági párt és köztársasági újság. Igaz, hogy oly kevesen voltak, hogy senkinek sem fájt a feje miattuk. — de hát lehet kevésbbé demokratikus Tildy és társai "uj demokratikus Magyarországa", mint volt az öreg Ferenc Józsefé? Ma sokkal több, sok százezerszer több a királypártiak száma Magyarországon, mint volt a köztársaságiaké Ferenc József korszaka alatt. Ezért megy ellenük az üldöztetés a legkíméletlenebb módszerekkel. Nem tudjuk, van-e még annyi hatalom Tildy kezében, hogy erélyesen leintse ezt a mozgalmat, amely a saját pártjának többsége ellen irányul tulajdonképen, de ha megtenné, úri és egyben demokratikus gesztus volna tőle. Azonkívül okos tett is. mert a nemzeti eszmények harcosait amúgy sem lehet megfélemlítéssel leszerelni, eltántorítani nagy és izzó hittel vallott meggyőződésüktől, amely azt akarja, hogy a nemzet felszabaduljon a bolsevizmus és szovjet-uralom alól és visszanyerhesse ősi magyar életformáit, nemzeti eszményei követésének szabadságát. Uj magyar szabadságharc indult el és mi szivünkből köszöntjük az óhazai bátrakat, a jobb magyar jövendő kivívására elszánt ‘hősöket, akiken nem fog semmiféle bolsevik terror. Büszkék vagyunk reájuk, mert most még inkább érezzük, hogy harcunk nem hiábavaló, nem bukhat el az az ügy, amelynek igazsága oly hatalmas erejű, hogy lelkes magyarok a bőrüket is a vásárra viszik érte, szembenéznek a bőr-