Krónika, 1946 (3. évfolyam, 2-10. szám)

1946-05-15 / 5. szám

2-IK OLDAL “KRÓNIKA' 1946 május 15. Magyar Erdély újra a Keresztfán! A Párában gyülekező úgyne­vezett békekonferencia, valójában Öt nagyhatalom kirendfeltjei, min­den tárgyalás, vizsgálat, meghall­gatás nélkül döntöttek Erdély sor­osa fölött rövid pár perc alatt. Egyetlen bátortalan hang szólalt fel, hogy talán mégis, talán meg ikellene a dolgot kissé fontolni, hi­szen több millió ember érzéseiről, vagyoni érdekeiről, sőt amint a mostani Csehszlovákia és egyéb dolgok mutatják, mindenükről, ta­lán életükről is van szó, illenék egy kicsit bővebben foglalkozni a dologgal, ha tartós, nem szuro­nyokra épített békét akarunk, ha Azt akarjuk, hogy az utókor azt mondja rólunk, hogy alapos meg­gondolás után és nem könnyelmű­en, hanem az igazság szellemében látjuk azt a szent hivatást, hogy ,milliónyi embertársunk jövője fö­lött döntsünk azután az óriási harc ,után, amelyet az igazság, a jog (érdekében vívtunk meg győzte­sen. Az Egyesült Államok külügy­­(minisztere volt az egyetlen, aki­nek lelkifurdalásai voltak és ezt nyilvánosságra is hozta. Az an­golok, franciák, mintha pityke­­gombokról lett volna szó, annyit .törődtek a dologgal, mindent rá­hagytak az oroszokra, akik vi­szont nagyon is jól tudták, hogy miről van szó. Arról volt szó, hogy •az évezredes magyar Erdély ismét a románoké lesz mindenestől, há­la azoknak, akik a világtörténe­lemben eddig példátlanul álló mó­don kirabolva egy országot, ma­gukat felszabaditóknak tüntetik fel, ünnepeltetik magukat s a ma­gyar főváros utcáit neveikkel szennyezik be, emlékműveket emeltetnek maguknak magyar vá­rosokban. Lehetetlen lefékezni az (iró indulatait erre az eddig példa nélkül álló nemzetközi gyalázat­ra, örök szégyenére azoknak, akik hozták örök szégyenére és kárára egykor, azoknak, akik hall gatnak, sőt tapsolnak is hozzá. A •hetvenötödik évfordulóján a frankfurti békének, amely miatt a franciák 40 éven bosszútól hörög­ve készítették elő a megtorlást, ,14 ezer kilométer és 900 millió dollár hadisarc miatt, első évfor­dulóján a názismus leverésének, amelynél jóvátételt, igazságot .ígértek. Hát ezt adták. Ezt adták a trianoni erőszakos béke 26-ik évfordulója küszöbén, amelyről .Churchill maga megál'apitotta 1946-ban, hogy az igazságtalan, igy értélmezte a freedom of feart, a freedom of wantot, az Atlantic Charter szerzőjének, amely min­den nép számára önrendelkezési íjogot ígért, az utódja. Az úgyne­vezett munkáspárt, másfél millió munkásembert, eladott mint vágó ^marhát, hallatlanul könnyelműen, .hallatlanul lelketlen módon s ami­­,kor Korea, India, Egyptom, Pa­lesztina népeinek az ügye meg­mozgatja a lelkeket, akkor másfél millió ártatlan ember fölött koc­káznak a muszka nagybani rab­ló, a francia, amely saját sérelmét világi ügynek tekinti, de a mások sérelmét, amelyet főképp ő oko­zott, még annyiba sem veszi, hogy a tárgyaláson részt vegyen és .Anglia sem, csak a távoli Ameri­ka 'lelkiismerete szólalt meg Byr­nes ajkain,... halkan, rövid idő­­fe, de mégis megszólalt. * * * Kiért, miért kapta Románia a világ hatalmasaitól ezt az óriási ajándékot, amely egykor egész bi­zonyosan keservesen fizetődik vissza a gavallér területajándéko­zóknak, amihez, az elmúlt három évtized történelmére gondolva, .nem kell különösebb jóstehetség? .Románia, amely miután két évig zsarolta az első világháborúban mindkét hadviselő országot, 1916- ban végre a szövetséges hatalmak mellé állott és már alig három hó­nap múlva a földön feküdt. 1918 tavaszán külön békét kötött a köz­ponti hatalmakkal, amit a szövet­ségesek elfeledtek neki, mert a trianoni békében 104 ezer kilomé­tert juttattak neki Szent István •ősi birodalmából. Többet kapott, mint az olaszok, csehek, szerbék, franciák, angolok. Amerjka, Japán és a többi enyhe feltételek ellené­ben, mint hogy pld. adjon köz­­igazgatási és iskolai autonómiát a székelyeknek és szászoknak, azaz majdnem annyi jogot, mint ameny nyit ők élveztek a magyaroknál és Ausztriában, tovább az úgyne­vezett kisebbségi jogokat és végül •a zsidóság egyenjogúsítását. Tud­juk, hogy miképp hajtotta végre ezeket a rendelkezéseket, sehogy és Európa földjén egy évszázad ,óta először nagyhatalmak árnyé­kában élő, zsírjukon hizó Románi­ában először pusztítottak keresz­tény és zsidó templomokat majd­nem nyílt hatósági pártfogással, Európa országai között Románi­ában volt állandó diktatúra, hadi­­törvényszék, cenzúra, az erdélyi .népek kisemmizése jogaikból, nyelvükből, érzéseikből, vagyo­nukból, mindenükből, Románia volt az egyetlen, amely a Musso­lini féle választói tremiumos tör­vény alkalmazásával a diktatúrát jnegrögzitette, még az úgyneve­zett demokrata Maniuék alatt is. * * * Romániában találtak Hitler esz­méi legelőször nagy megértésre. Hitler törvényei Goga alatt, majd később alkalmazására, ott voltak 1940-ben a legborzalmasabb zsi­­jdómészárlások, Románia állott először petróleummal, minden egyébbel a németek segítségére, habár minden oka meg lett volna .a hálára Anglia, Franciaország és .Amerikával szemben, amelyek naggyá tették és állandóan támo­gatták és mivel távol voh a néme­tektől, könnyebben szállhatott volna velük szembe, mint bármely más állam. Cserbehagytá a csehe­ket, a szerbeket, a lengyeleket, akikhez mind szövetség fűzte őket, sietett az oroszok ellen har­colni, igen nagy hadseregekkel, ileszakitani ősi orosz területeket jTransnistru néven, az ottani és ■saját országa zsidóságából 600 ezret legyilkolni és azután egy al­­.kalmas pillanatban átállni az oro­szokhoz, amikor a németeknek -már nem volt ott hadseregük, mert bíztak bennük, csak a magyar te­rületen tartottak hadsereget. Az ■egyik áruló é,s gonosztevő a má­sikban, a názi az oláhban bízott. iValóban bokros érdemek és az angolok, franciák, amerikaiak, .akiknek annyi ezer repülőjük pusz tűit el román földön, akiknek any­­nyi hajójukat sülyesztette el a ro­mán áruló által adott petróleum, .annyi katonájukat ölte meg a ro­­(mán petróleum hajtotta német '9^P. német tank, annyi városukat ■pusztította el, az oroszok, akiknek városait elpusztította, seregüket ihatba támadni segitett az oláh, most mind versenyt sietnek meg­jutalmazni dúsan a világtörténe­lem világ tisztességes morálja eme bemocskolóját. Hogy, miért jöhetett ez létre ily vészes hirtelenséggel, azt a külső körülmények mellett talán belső okok is magyarázbatnák. Ma­gyarország kezei, lábai végzete­sen meg vanak kötve, szót sem benn, sem künn senki nem emel- 1 et’ ré9] külügyi öszeköttetései megsemmisülve, megsemmisítve, a Parisba küldött uj diplomata tét­lenségére felihozott mentség, hogy nagyszerűen kidolgozott memo­randumát nem kapta idejében kéz­­_ ’ sira^mas vádirat a mentege­­tődzőre és a rendszerre nézve, amelytől nem is lehetett egyebet várni, hiszen mesterei, támaszai, ideáljai hozták a döntést mely rá­juk nem gyászos, csupán arra a nemzetre, amelynek uraiképp ■toltak fel magukat szuronyok se­gítségével. A Szent István, esz­mét, Szent István királyságát, egyetlen megtámadhatatlan er­kölcsi erejüket könnyelműen el­dobtak maguktól és most a közvé­lemény megkérdezése nélkül lét­rejött köztársaság aláírhatja a sa­ját erkölcsi halálitéletét. Ez a bel­­/so ok, az a terror, amely nem is -engedi meg, hogy belülről tilta­­■kozzanaik Erdély odaadása ellen Irredenta, veszedelmes fasiszta nazi az o szemükben, aki ezt teszi es ezt hálával nyugtázza meste­rük, meg a zsákmányban ismét osztozó népek. A másik részben belső, ok az az évekig folytatott rágalmazó hadjárat, történelmi rendszeres hamisítás, amit a ma­­•9yar területről elszármazott és részben visszatért hűtlen, bosszu­­-szomjas elemek folytattak, ők a •koronatanúk az ellen a nemzet el­len. amelyhez állítólag tartoznak es ezek, amikor már az általuk annyira kárhoztatott rendszer megdőlt, egyetlen hangot sem ta­láltak nemzetük védelmére, sem ■Londonban, sem Amerikában se­hol, az oroszoknállegkevésbbé. * ** Ezzel szemben román ember habara román közállapotok min­dig sakkal borzalmasabbak vol­­'3 ' mint a magyarországiak vagy csehek, szerbek, egyetlen egy sem akadt, aki a hazája ellen propagandát sietett volna csinálni a világ sajtójában. Panaszai ha voltak, nem vitte mások fóruma ■elé, hazáját a rendszer érdekei fö­lé helyezte és jobboldali, balolda­li, kommunista, názi érzésű, üldö­zött, vagy üldöző, mind a saját nemzete érdekében csinált propa­gandát, néha olyat, hogy attól Göbbels mester is elszégyelte .volna magát. De áruló egy sem volt, az árulók most készülnek pláirni azt a békét, amely mint előrelátható még annál is súlyo­sabb lesz, mint a németekre kii­­•randó. Az olaszoknak, kijár a megfontolás mindenfelé, még an­nál a Triestnél is, amelyet az (osztrák pénz és kereskedelem tett naggyá, a jugoszláv és olasz tesz .szegénnyé. Nekik sincsen áruló­juk, ez a dolog nyitja. Még a né­meteknek sincsen, azok sem, akik koncentrációs táborokban sinyi­­iődtek a názi uralom alatt, vagy hontalanul bujdostak. Ezek meg­szólalnak hazájuk érdekében vagy .legalább hallgatnak. Úgy hiszik, (hogy nem az ő dolguk hazájukat (bemocskolni. Ez a dolog második ■igen lényeges magyarázata. * A nagykövet urak tehát nyu­godtan alhatnak, de az amerikai magyarság, ebben a nagyszerü or_ (Szágban, amelyért fiainak életét s vérét magyar hűséggel sokkal na­gyobb mértékben áldozta oda, mint a megjutalmazottak nem nyu­­.godhatík ebbe a döntésbe befe. A rosszul értesült hatalmaktól a job­ban értesült hatalmakhoz appellál, meg fog mozgatni minden követ, .hogy Amerika népének tudomá­sára juttassa, hogy fiai vére, pol­gárai áldozatkészsége árán mily (borzalmas dolgot akarnak elkö­vetni nevében, amelyhez soha hozzá nem járulhat. El kell mond­ják mindenkinek, hogy uj világ­­.pusztulás alapját vetik meg, el kell .mondják, hogy fiai, jövendő nem­zedéke nem az oláhok és csehek ■rablásáért áldozta és fogja áldoz­ni az életét, hanem az emberiség minden tagjának a jövőjéért, ben­ne a magyarságért is, csekély vi­szonzásul azért, hogy évszázado­kon át vérzett az érdekükben, a hitük védelmében, mig a mostani birák és nyerők ezen gazdagod­tak, szaporodhattak békében. Ezt a békeszerződést pedig ma­gyar ember alá nem írhatja, ha akad aki aláírja, az csak addig (érvényes, aki aláírta, csak addig ■mentes a felelősségrevonástól, ■amíg az orosz szuronyok védik. A jog amelyről lemondanak, örök .időkre elveszett, amit erőszakkal vettek el, annak vissza kell kerül­ni. Magyar ember nem mondhat le véreiről, akik megteszik, nem •voltak soha magyarok, lemondá­suk, aláírásuk nem érvényes. KRÓNIKÁS ADJON A VÖRÖS KERESZTNEK!

Next

/
Oldalképek
Tartalom