Krónika, 1946 (3. évfolyam, 2-10. szám)
1946-02-15 / 2. szám
VOLUME III. ÉVFOLYAM. 1946 FEBRUAR 15. NO. 2. SZÁM KRÓNIKA AMERICAN HUNGARIAN MONTHLY — 10c A COPY - AMERIKAI MAGYAR HAVILAP KÉNYSZER-HELYZET! Főtiszteíendő Balogh István, miniszterelnökségi államtitkár január 28-án beszédet tartott a budapesti rádióban s a new yorki kommunista lap jelentése szerint többi közt a következőket mondotta: "A magyar királyság intézményéhez sok dicsőség és fényes emlék kapcsolódik, de a realisztikus politika megköveteli, hogy lépést tartsunk a világ fejlődésével. Teljes meggyőződéssel a köztársasági államforma mellé kell állanunk. Ha ezt a szükséges lépést nem tesszük meg, úgy bizalmatlanságot és gyanút keltünk azokban a hatalmakban, amelyekkel a közeljövőben meg kell kötnünk a békét. Ez a bizalmatlanság kilátásainkat és a kedvezőbb feltételeket a béketárgyalásoknál hátráltatná.” Balogh István ma az óhazai politika egyik számottevő vezető egyénisége és csak tiszteletet érdemel, ha a szegediek egykori népszerű plébánosa, a Kisgazdapárt régi oszlopos vezetőembere a mai Nem hihető ugyanis, hogy a királyi Anglia vagy a népek szabad önrendelkezésének respektálása alapján álló amerikai Egyesült Államok a világ fejlődésével ellentétesnek tartanák a királyság államformáját, Magában Angliában, de Svédországban, Norvégiában, Dániában éa egyebütt is királyságok állnak fenn és ez államokról tárgyi Ítélettel elmondható, hogy a korszerű demokrácia és szociálpolitika igen fejlett vonalán állanak s védve vannak a szélsőségek veszélyétől. Aki, minfather Balogh oly becsületes őszinteséggel ismeri el a királyság idejének erényeit, önmagát cáfolja meg, amikor azt kénytelen állítani, hogy a magyar nép “teljes meggyőződéssel'’ áll a köztársasági államforma mellé. Valójában nem is ezt mondja, hanem hogy a magyar népnek a köztársasági államforma mellé KELL állnia. Értjük ezt a beszédet, ha nem is értünk egyet vele. Tudjuk, hogy a Sztójai- és Szálasi-féle német názi bábkormányok kivételével a názik háborúja alatt is tulhatalml kényszer alatt állt az ország s most idegen megszálló erő nyomása érttot a szájára, hanem igaz szívvel íyes emlékekre, amelyek Magyarcötik egybe. Kiérzik szavaiból az a is a régi Nagy-Magyarország után, jyar király, aki alatt egyforma polzónak és jólét, rend és nyugodt hakiérzik szavaiból valami mengazolás vágya önmaga és nemzete /isszatérését, hanem a köztársasági edig sohasem vált be Magyaroryar nép lelkületének, történelmi haőben, amikor szélsőségek veszélye ivilizációját, laza szerkezetével legságának szilárd biztosítására, kozik Balogh István, mint amelynek ^társasági államforma nemzetgyűlési r nyelven ez azt jelenti, hogy bizoszámolni, sőt aki ismeri a helyzetet befolyására céloz az államtitkár ur. vényesül. Egy millió szovjet-katona van Magyarországon, Moszkva dirigál e haderő és a hadikárpótlási követelések súlyával és úgy véli hogy az ő céljainak, távolabbi szándékainak jobban megfelel a köztársaság kevésbbé fegyelmezett államformája. . . Azt mondja Balogh István, hggy a magyar nép külömben “bizalmatlanságot és gyanút keltene azokban a hatalmakban, amelyekkel a békét meg kell kötni” s ezalatt csak az oroszokat érthetjük. Mi izzó szívvel kívánjuk, ^hogy Magyarország a legkedvezőbb feltételeket érje el a béketárgyalásokon és bizonyára mi vagyunk a legutolsók, ákiknek szándékában volna ily törekvést hátráltatni, de őszintén megmondjuk, hogy ezt az érvet sem tartjuk meggyőzőnek. A Szovjet még 1943-ban szerződésileg elígérte a Felvidéket Csehszlovákiának, a Délvidéket Titonak, Erdélyt pedig Mihály király átcsatlakozásakor Romániának. Mégcsak a kiűzött felvidéki magyarság ügyében sem kap Magyarország támogatást Moszkvától Benes ellen. így hát édes-keveset várunk a Szovjettől e téren. Magyarország Angliától és az Egyesült Államoktól sokkal inkább remélhet segítséget Trianon szörnyű igazságtalanságainak orvoslása ügyében, hiszen például Amerika a román fegyverszünet alkalmával a határkérdésekben Ottó trónöröhüs
