Krónika, 1945 (2. évfolyam, 2-11. szám)
1945-06-15 / 6. szám
8-IK OLDAL “K R Ó N IK A” 1945. junius 15. Kassa, szabad királyi város története Bonfin történetíró Kassa városának nevét s keletkeztét Cassius római vezértől akarja származtatni, Bonfin azonban csak maga jött e gondolatra, mert nálánál régiebb íróknál semmi., pyoma sem találtaik efféle föltételezésnek. Más történetírók, kevésbé támaszkodva bizonyító okokra, mint puszta gyanitásokra: Kassa város nevét a magyar kása .és kasza-szóból származtatják. Kassa egész vidékét, Béla névtelen jegyzőjének tudósítása szerint, Osád vezér-kapá osztályrészéül 886-ban, kinek Örs fia erősséget építtetett Hradova hegyén, melly hegy tövének közelében Kasu nevű falu fekvék azon tájon, hol a mostani város terül el. Hazai íróinknál egész a X-ik századig több tudósítás közöltetik, mellyek a Felső-Kassának (Cas sovia superiör)~is‘ nevezett sziklavárra vonatkoznak, mellyel ellenkezőleg a hegy, tövébeni helység Alsó-Kassának" (Cassovia inferior) nevezteték. A Hradovahegyen feküdt várat végre Giskra, Erzsébet királyné vezére, 1445-ben és Rozgonyi György, felsőbb meghagyás következtében, lerombolák. Midőn II. Geiza 1142-ben szász gyarmatosokat szállita Erdélyibe, ezeknek egy'része elszakadt a béköltöztektől és a Szepességben telepedék meg; ez utóbbiak egyik osztálya azonban, úgy látszik, hogy az akkori Kasu helységben maradt meg, minek következtében igen valószínű, hogy Kasu már akkor szabadalmakat kapott, s úgy nevezett királyi helységgé (villa regia) emeltetett; mert egy, a városi levéltárban találtató oklevél" eléggé bizonyítja, milly nagy jelentőséget tulajdonítana már Imre király 1196- ban é helységnek; erre mutat azon körülmény is, hogy Kassa már 1241-íben a Sajó melletti szerencsétlen ütközet után, 'mellyel IV. Béla a mongolok’ellenében veszte, ennek rövid ideig menhelyül szolgálhata; a német gyarmatosok létezését, jólétét s munkásságát tanúsítja végül Mihály főangyalnak, noha kisded és egyszerű, mégis az ó-német stíl bámulatos fölfogásával épített kápolnája, melly lényegében kétségkívül a Sajó melletti ütközet előtti korszakba, t. i. a XIII. század korábbi évtizedeibe tartozik. IV. Béla visszatérvén Dalmácziábpl, a mongolok által megnépetlenitett országba újólag gyarmatosokat szállíttatott Németországból; minek következtében Kassa is ..uj gyarmatosokat kapott a thuringiaktól, kik nagyobb templom hiányában, valószínűleg a király, de még inkább fiának segélyéből, a mostani pompás székesegyházat épiték, mellynek nagyszerűsége az ide mellékelt képből látható. Az uj jövevények királyuk iránti hálából s korábbi hazai viszonyaikra való visszaemlékezéstől indíttatva, egy házunkat Thuringia-tartomány grófnéjának, IV. Béla nővérének, a már halála után négy év múlva, 1235-ben Peruggiában a szentek közé iktatott Erzsébetnek nevére szentelték föl s ezen egyház, mint az ó-német stilü legjelesebb építészi emlékek egyike, legérvényesebb bizonytásot tesz a városnak XIII. XIV. és XV. században! virágzása felől, mellyekben folyton munkáltak építtetésén. Azon viszályok következtében, mellyek később IV. Béla és fia V. István közt keletkeztek, a király fiának engedé át az ország egyik részét, mellybe Kassa is foglaltaték; s úgy látszik, mintha István különösen pártfogásába vette volna Kassa városát; tanúsítja ezt egy 1261. évi oklevél is, mellyben a városnak a Hernádfolyam és Csermelypatak közötti földterületet ajándékozza Hradova hegyének egy részével együtt, melly tájékot a Csánycsaládból való akkori birtokosokkal cseréié ki e végre. Egy más, a városi levéltárban levő 1275. évi oklevélben Kun László megerősíti a várost ezen adományzásban Sanphleb és Obi város követeknek folyamodására, kik az oklevélben “fideles hospites de Cassa” neveztetnek. Kassa városának legrégibb meglevő szabadalma is V. Istvántól veszi keletkeztét, még pedig uralkodása első éveiből, 1271-ből. Az ezen kiváltságokba foglalt jogait és szabadságait a városnak, később megerősité Róbert Károly, Lajos; különösen pedig a Zsigmond uralkodása alatt 1435. évben alkotott törvényrendelet, melly utóbbit Kassa követei, Ebenstreit János, akkori városbiró és Szepesi Gábor (Gab. de Scepus) eszjcözlének ki. E kiváltságokban található lényeges jogok jelentékenyebb pontjai, a polgároknak és a törvényszék alóli kivitelére, biráiknak polgártársaik közüli szabad választására, a tanács és valósított község személyzetének évenkinti uj választására s azon köteleztetés megszüntetésére vonatkoztak, miszerint a város (in lucrum Camerae) segélyezni tartozék a kir. kamarát, az uj pénzek beváltása által. Nagy nevezetességű azonban a községnek, a Zsigmond törvényrendeletében kinyilatkoztatott, öröklési joga is, olly esetben, hol polgáraik egyike, közel rokonok és végrendelet tétele nélkül hal el; e jog hasonlít az erdélyi szászok jogához, kiknél halálozás esetében szinte nem a királyi ügyész, hanem a Szomszédok örökölnek. Nevezetes továbbá a polgároknak még azon, Zsigmond törvényrendeletébeni joguk is, melly szerint ők a városukon keresztülvonuló kalmárokat és árukat feltartóztathatják, ez által elővásárlási jogot szerzendők maguknak; e joggal több más város is birt hajdan, p. o. Buda. III. Endre uralkodása alatt 1290-ben legelőször erősittett meg Kassa városa; s ez időtől fogva Magyarország kulcsának tekinteték éjszakhoz; ennek következtében lön aztán, hogy a város Trencsényi Mátéval némi ideig ellent állhata Róbert Károly királynak, miért is Károly a várost büntetésül Amadé (Omodaeus) nádornak adományozó, mint a polgárok felbószankodván, a nádort kitört zendülésben megölték. Mindazáltal később ezután mégis alája veték magukat a király hatalmának és segélyére valának neki a rozgonyi csatában Máté legyőzetésére, mit Róbert Károlynak 1342. évi rendelete bizonyít, mellyben e király világosan mondja, hogy Kassa város a rozgonyi ütközetnél, egy időben segélyzésére volt, melly időben, úgy mond, hatalmának kötelékei csak kevéssé voltak még kiterjedve (tempore quo adhuc funiculi nostrae potentiae nondum sic late fuissent extensi), miért is hálából meghagyá nekik ugyanazon rendelvényében városi tanácsuk választási jogának szabadalmát; melly szabadalmat a kassai követeknek, János polgár- és fiának folyamodására Lajos, Károly fia s utóda is megerősíti. Kassa városnak polgárai azonban az általuk megöletett Amadé nádornak özvegyével is kibékültek; ezt még a rozgonyi csata előtt 1311-ben kelt szerződési oklevél erősiti, mellyben az özvegynő öt fiával egyetemben, lemond a véres boszuról, valamint & zendülés alatt elrablóit s veszendőbe ment tárgyak visszakövetelését mellőzni Ígéri, sőt a Gölnicz, Szokoló és Vizslópatak közt eső vidéket a kassaiaknak engedi át; az Amadé nádor által beerőszakolt vámokat és taksákat érvénytelenek s eltörlötteknek nyilatkoztatja, s az adott szónak megtartandása végett biztosítékul számos tanukat is állít, közöttök Domokos fiát is s végül szószeegés esetében egyházi átok büntetése alá engedi magát vettetni. Ez oklevélből az világlik ki, mintha itt a kassaiak közbenjárók voltak volna, az általok megöletett nádor pártja s családja és Róbert Károly király közt s az utóbbit a Trencsinyi Mátéval kötendő békétől eelvonandották. Róbert királynak a kassaiak iránt illy körülmények közt mutatott jó indulata igen természetesnek látszik; nagyobb pártfogásba vette a várost azonban Erzsébet királyné, ki azt hazájába, Lengyelországba, utazása közben, gyakran meglátogató s igen sokat tett az egyház építtetésének előmozditására, még pedig annál inkább, minthogy sz. Erzsébet közel rokona volt az ő családjának, s általa az egyház védasszonyává választaték: ezért ajándékozó egyszersmind az egyháznak vagy városnak Forró mezővárost és a szőlőhegyeket Szántón; a mi azon balvéleményre szolgált alkalmuk mintha sz. Erzsébet egyháza Robert Károly nője által építtetett volna 1324ben. Milly jó indulattal viseltetett Nagy Lajos Erzsébet fia, a város iránt, kitűnik ez a már idézett oklevelén kivül, más, a város határait illető, 1357. évi, továbbá Felső-Kassának a polgárok által lett megvételére vonatkozó oklevélből is, melly vételi alku a budai káptalan előtt köttetett meg 1252-ben de még inkább kitűnik a polgároknak engedményezett azon jogból, melly szerint ezek Jakab-naptól kezdve, egész január haváig, saját boraikat kimérhetik; e kiváltság 1369-ből való; s az ez áltol engedményzett jog, még mind mai napig teljes érvényességben áll. (Folytatása következik) BUY WAR BONDS
