Krónika, 1944 (1. évfolyam, 2-12. szám)

1944-09-15 / 9. szám

1944 szeptember 15 "KRÓNIK A” * 9-IK OLDAL' rangú nemzetiségek milliói, hanem maguk azok az utódállamok is, melyek nem a magyar korona védelme alatt éltek, sokkal kielégítőbb, megnyugtatóbb és tartósabb formában lennének képesek kifejleszteni a Duna medencéjének demokráciáit, mint egymástól elszakítva és el­lenséges gyanakvással fenekedve. Ezt ültetné gyakorlatba, ha bizonyos alapelvek alapján átmene­tileg olyan egység létesülne, mely minden számottevő csoportnak részt juttatna az újjáépítésből. Elsősorban természetesen a magyar nép és királya között kell helyreállítani és elevenné tenni a történelmi kapcsolatot. A magyar nép zöme kívánja és óhajtja királya visszatérését és a vadul burjánzó szélsőséges propagandák sem tudják kiirtani ezt a vágyát, feltéve, hogy Magyarországon visszatérnek a közszabadságok és szabad lesz végre utalni az alkotmányos, demokratikus korszak áldásos békéjére, dicsőséges polgári vívmányaira. f De amikor Magyarország visszatér a hagyományos királyság alapjára, nyomban példát kell mutatni abban, hogy a régi rendszer hibái, a feudális korszakok csökevényei, a rendiség és urbériség, az átkos úri gőg, urhatnámság és közigazgatási basáskodás nem térhet­nek vissza. A magyar nép nem aspirál arra, hogy különb embernek tartsák, de viszont egyenlőséget kíván minden más emberrel is. A NEMZET MEGÚJHODÁSA Magyarországon tehát a király és népe között olyan pártközi ki­egyezést kell létesíteni, amely messzire hirdethesse az ezeréves ma­gyar nemzet teljes megfiatalodását egészséges népi szellemben és a leghaladóbb szellemű szociális reformokkal. Mert szerzett jogokhoz, tulajdonhoz, hagyományokhoz egyáltalán nem szükséges rabló ke­zekkel hozzányúlni, hogy igazságos jólétet, keresetet, előmenetelt és társadalmi védelmet nyújthassunk mindenkinek. Rablásnak, harácso­­lásnak, más tulajdona prédálásának semmi köze sincsen a hozzáér­téssel keresztülvitt népjóléti politikához. Reformokat nem huligánok­kal visz keresztül a királyság. Mindenki háborítatlanul élvezheti a magáét, mert ha a magyar király hozza be a földosztást, az állam be­csületesen megvásárolja azt a földet, amit kioszt és a munkát nem á munkatáborok fegyencrendszerével akarja nyújtani, hanem tisztes, magas munkabérekkel, ahogyan azt Roosevelt kormánya teszi. A NÉPJÓLÉTI SZERVEZÉS TUDOMÁNYA Határozottan tudom, hogy Európa államférfiai nem ismerik, nem tudják, sőt helyesen még csak elképzelni sem tudják, mire képes a népjóléti szervezés tudománya és rendszere az Egyesült Államokban. Ez ösztönzött tehát arra, hogy a magyar nép és királya közötti meg­egyezés tervét itt az Egyesült Államokban és az amerikai nézőpon­tok figyelembevételével dolgozzam ki. Uj kiegyezést, egységen alapuló kormányalakítást javasló ter­vezetemet néhány példányban már eljuttattam olyan tényezőknek, akikről feltehető, hogy Magyarország sorsa szivükön fekszik. Sokáig haboztam, vájjon nem jobb-e ha csak bizalmas körben forog kézen egy ilyen kiegyezési tervezet. Vívódásaim eredménye az a döntés, hogy bizonyos fokig kötelesség az ilyen tervezetet hozzáférhetővé tenni mindazoknak, akik. Magyarország jövője iránt érdeklődnek, mert országok sorsára a közvélemény mindig befolyást tud gyakorolni és minden gondolatnak legjobb próbája a nyilvános vitatás. A következő fejezetben tehát mindazok nyilvános kritikája alá bo­csátom "Formula on Hungary” cimü 1944 április 16-án kelt és angolul irt tervezetemet, akik a Duna medencében békés virágzást szeretnének látni, örülnének, ha minden nép életszínvonala, jóléte emelkedne, szí­vesen vennék az állandó, nyugodt rendet, bizonyos kollektiv humani­táson nyugvó társadalmi igazságtevést akarnának bevezetni, de tár­sadalmi harcok nélkül és az összes népek virágzását egyformán szük­ségesnek látnák, nem pedig csak az erősebbekét a gyengébb kárára. EURÓPA ÉRDEKE A MAGYAR MEGEGYEZÉS Tervezetem sok fogyatékosságával magam is tisztában vagyok, sok egyéb hiányosságára majd kritikusaim lesznek szívesek rámutat­ni. Itt csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem csupán magyar származásom és magyar szülőföldem szeretete és az a hálás érzés késztet engem a magyar király és a magyar nép összebékitésére, hogy azt a hazát amit szerettem monarchikus államforma tartotta fenn, tette széppé, virágzóvá, az alkotmányosság, a törvény előtti egyenlőség, a közszabadságok és a felvilágosultság hazájává, hanem Európa és szükebb értelemben Közép-Európa igazi érdekeinek felis­merése is. Bizonyos vagyok abban, hogy amerikai tapasztalataim nélkül látóköröm nem tágult volna ki annyira, hogy különbséget tudjak tenni fontos emberi érdekek és másodlagos nemzeti érdekek között. Odaát mindenkit megmérgeznek ezek a másodlagos nemzeti önösségek. Sze­retem ezt a hazafias önzést magam is, szeretek osztozni földieimmel még elfogultságukban is, sőt jogom van magamat némi túlzó magyar sovinizmussal is vádolni, de higyjék el, jól tudom azért, hogy a föld­gömbnek egészen mindegy milyen nyelven beszél valaki, csak jó ember legyen, jól végezze a dolgát, szeresse embertársait és az Istent és értse meg, hogy nem a szánkkal és frázisainkkal szolgáljuk ezt a földet, hanem az emberséges, tisztességes, másokat is megbecsülő építő munkával. BECSÜLJÜNK MEG MINDEN NÉPET így tehát Európa minden népének virágzását épugy szeretném, mintha a szivemhez nőtt magyar népét. Megbecsülöm a magyarság szomszédnépeit, különösen a legtehetségesebbet, legértékesebbet közöt­tük, a cseheket, noha ők vétettek legtöbbet a magyarság ellen. Csak­nem úgy szeretem a tótokat, mintha közülök származtam volna, pedig apám is csak jövevény volt a felvidéki Homonnán, amikör ott meg­születtem. Szeretem a bánatos/ de hűséges rutén népet és érzem az ősi latin származást az oláh pásztorokban, akik mintha visszaütései lennének azoknak a pásztornépeknek, melyek a mecadon-görög kul­túrát adták. Szeretem a vitéz szerb népet és kiérzem harcaikból a boldogság keresését. Azért olyan elszántak, vakmerők, mert még nem voltak boldogok. Testvérként szereti minden magyar a horvátokat; noha sokszor elpártoltak, mindig visszajöttek és nekik is vérükbe ment már a magyarság szeretete alighanem * . . Szlovének és vendek szükebb szomszédaim a Zalából, ahonnan egerszegi édesanyám szár­mazott el. Mindezeknek a népeknek egyformán boldogságra és boldogulás­ra van szükségük. Csak kormányzó művészet tudja ezt megadni nekik, semmi más...... Minden föld gazdag, leér a bolygónk középpontjáig és felér a kék mennyboltozatig, csak szervezés, hozzáérzés, munka és kormányzás kérdése, hogy mit tudunk kihozni belőle, milyen eszkö­zökkel és milyen haszonnal . . . Nem árut, vagyont, javakat kell demokratizálni! hanem szerve­zési kormányzási hozzáértést, forgalmat és eszközöket^ hogy minden kis kupac földből valóságos kincsestárt teremthessünk.* Mindazt tehát amit a magyar királyság a magyar nép felvirágoztatása érdekében meg képes tenni, meg tudja adni a többi területeknek is, ha ezek nem zárkóznak el, nem alakítanak külön, féltékeny ellenséges államegy­ségeket. Szent István koronáján egyetlen magyar szó nem ékeskedik, a Dunamellék összes népeinek bátran koronája lehet ez. Jogos is, hogy ez legyen a közös korona, mert ez a legősibb korona, ezt szentesítette történelem és hagyomány és a magyar nép sohasem titkolta, hogy a korona alatt nem csupán a magyarság értendő, hanem a vele minden­ben egyenrangú összes más nemzetiségek is. Ady Endre mondta ezt legszebben, amikor igy zengett: Ezer zsibbadt vágyból mért nem lesz Végül egy erős akarat? Hiszen magyar, oláh, 5ZláV bÜHÜi' -----­Mindigre egy bánat marad. MEGOLDÁS KÖZÉP-EURÓPA SZÁMÁRA “Formula Magyarországról” cimü tervezetem tulajdonképen egész Közép-Európa számára jelent egészséges megoldást. Mert az a szo­ciális szellemű népkirályság, amit az alkotmányos! monarchiák uj formájaként nem felülről erőszakolt oktroy, hanem - alulról kiépülő egyesülés formájában bevezetne, pontosan és szabatosan alkalmazható lenne a Balti tengertől Boszporusig. Mindenütt "rózsaszinü” vagyis szociális jellegű, de nem szociálista államokat teremtene. Ezt az uj demokráciát, ellentétben a központosító jellegű kormányzatokkal, de­centralizált területi demokráciáknak nevezném, vagyis kisebb egy­ségekre bontott, gazdasági öneltartó területeknek, melyek azonban egyesülnek és szövetkeznek, hogy egymással ne kelljen versengeniök. A szövetségnek állandó formát adna a hagyományos királyság, de az uralkodó, minden tervezési, kezdeményezési és jutalmazási joga fen­­tartásával is, nem kormányozna, csak őrködne a békén és az alkot­mányosságon. Tervezetem, amennyire saját magam meg tudom ítélni, Magyar­­országot az uj, háború utáni Közép Europa egyik leghaladottabb szo­ciális és népjóléti államává tenné. A modern szociálpolitika itt nem politikai harcokban, hanem a társadalmi és területi, felvirágoztatás tényleges eredményeiben érvényesülne. r. ÖSSZEBÉKÜLÉS ÉS EGYESÜLÉS HÓDÍTÁSOK NÉLKÜL Abban a mértékben ahogyan Magyarország feljavítja népe szo­ciális jólétét, kormányzása rendjét, haladása állandóságát, virágzá­sának lüktelő tempójával arányban, mágnesként fogja-vonzani a szom­szédos népek, nemzetek megértését és figyelmét. A régi Közép- Euró­pában, amikor még rövidlátó gyűlölködés volt ur mindenütt, el lehetett képzelni azt, hogy egyes nagyravágyó nemzetiségi emberek nem akartak belenyugodni abba, hogy népük valamilyen- más nemzetnek társországa legyen, mert azt hitték, jobban érvényesülhetnek ha nem­zetük különálló. — Sok állam, sok miniszter — gondolhatták a törekvő nemzetiségi politikusok. De mit értek el a kis államok, amikor . nagy/, ambicioK) által fütött minisztereik minél több hatalmat akartak a magük kezébe összpontosítani? Diktátorságra törekedtek, konfliktusokat keltettek, háborúkat idéztek fel. Ők, akik felosztottak, maguk is feloszffas-i tár­gyaivá váltak. Ide vezetett, hogy múló sikerek kedvéért kockát ját­szottak népeik és nemzeteik biztonságával, jövőjével. - ' -(Folytatása következik) # - :rr BUY WAR BONDS

Next

/
Oldalképek
Tartalom