Krónika, 1944 (1. évfolyam, 2-12. szám)

1944-09-15 / 9. szám

1944 szeptember 15

“KRÓNIKA”

7-IK OLDAL

ÉRDEKEK, ÖNÉRDEKEK A KÖZÉRDEK ELLEN

Társadalmi egyenlőtlenségek önmagukban még nem magyarázzák, hogy a modern nagyhatalmak a háborúk, forradalmak, nagy gazdasági és népi kataklizmák örvényébe kerültek, hiszen az Egyesült Államok lakosságának legalább harmadrésze is emésztő szegénységben élt. Angliában legalább is épugy volt nyomor mint Ausztriában, vagy a Balkánon és mégis ezek a nyugati nemzetek ideális békében éltek önmagukkal. A katasztrófa akkor állt be, amikor a liberális, jóakaratu és ideális célokat követő alkotmányos kormányzást, követelő és türelmetlen érdekcsoportok ragadták magukhoz és a rivális osztályok, hatalmi vagy nemzetiségi csoportok elszánt harcba bocsátkoztak egymással a hatalomért.

Mig a szabadelvű uralkodók ideálokat nyújtottak és a szabadelvű kormányzatok az általános közjó felé terelték igazgatásukat, mihelyt a modern államokban a gazdasági és osztályérdekek ellentétei nyilt harcokban tombolhattak, elkezdődött a liberális kormányzatok --alkonya, sőt öngyilkossága. A szabályozás nélkül egymásra törő erők folytonosan repesztették és végül szétrepitették a békét.

SZABÁLYOZÁS NÉLKÜL

A közérdek tudata nem minden emberben van egyformán kifejlődve. Vannak emberek, akiket teljesen, leköt saját önérdekük. Ezek gyakran le is nézik a közérdek emberét.

— Ideálisták — halljuk lépten-nyomon az ajkbiggyesztő kritikát, ha valakiben túlsúlyra jut a közérdek lelkiismerete.

De ez a lenézés cseppet sem jogosult. Mert bár a társadalom számára szükséges és fontos az egyéniönfenfartás. csak a közérdek tudata mára szükséges és fontos az egyéni önfentartás, csak a közérdek tudata közérdek felelősségéből, ezért szervezzük a népképviseleti rendszert.

Mindenki, aki a néptől megbízást kapott a képviseletre, tulajdonképen a közérdek jegyében kapta ezt a megbízást. A nemzet legfőbb közérdekének, a nemzeti önfentartásnak külön örökös szervet teremtett a nép: a királyt. Később a nemzeti önfentartás akarata formát is nyert vagy a hagyományokban, vagy írott államokiratokban, ez az alkotmány. Az Írott alkotmány tette lehetővé a köztársaság intézményét, hogy változó államfők testesítsék meg a népakarat közérdekű részét, a közjó legfőbb érdekét.

* * *

Mindebből az következik, hogy amikor a pártok, csoportok, osztályok, nem az ideális közérdekek, hanem a szervezett külön érdekek, az önérdekek alapján küldtek képviselőket, szétbomlott a nemzetfentartó rendszer. Amikor a főurak önérdeke érvényesült, a nép érdekei szenvedtek, amikor tőkés, vagy proletár osztályérdekek érvényesültek, osztályokra szakadt a nemzettest. Mig a közérdek idealista szelleme felfelé vitte a demokráciát, az önérdek lefelé sodorta, demagógiává tette.

Mig az Egyesült Államokban mindkét nagy párt nagyjában megőrizte az általános és alkotmányos jellegét, Európában az egymás ellen acsarkodó pártok, önző klikkérdekek kifejezőivé züllöttek és krízisek, puccsok, kormányválságok kergették egymást. A közérdek tudata kiveszett a megbomlott népképviseletből, válságba került az egész parlamenti rendszer. A második világháború előtt Európában már csaknem mindenütt diktátorságokká vált a kormányzat.

S ez természetes is, ha nincsen egészséges szabályozás.

Szabályozás, szervezés, alkotmányos államrend és a közérdek jegyében működő államfő nélkül, az egymásra törő erők minden energiája egymás semlegesítésében, megbénításában őrlődik fel és a gyengébb elpusztításában, ha az egyik erősebb. A kölcsönös rombolás szüntelen és folyamatos. Megállás nincs, mert ehez már szabályozás, fékezés kellene, de a közérdek ideális nézőpontja nélkül nincsen erő, melynek tekintélye lenne.

Vissza kell állítani tehát a közérdek tekintélyét.

A KÖZJÓ NEMZETFELETTI ÉRDEK

Csak ott, ahol az ideális közérdek, a közjó ad magasabb nézőpontot az egymás ellen harcoló pártoknak‘és minden önérdek csak az összeség részévé válik és mindenki képviseletet nyer a közérdek kifejezésében, lehet szó nemzeti fenmaradásról és virágzásról. Csak demokrácia formájában maradhat fenn tehát a világ.

Az Egyesült Államok pártjai nem folytatnak egymással késhegyig menő küzdelmeket és megőrzik ideális alapszövetüket, itt tehát a demokrácia köztársaság formájában érvényesül legjobban. Ott, ahol azonban túlsók ellentétes érdeket kell összehangolni, a nemzeti közérdeknek valami állandóbb, örökös képviseletre van szüksége, ilyen Angliában a királyság intézménye.

Semmi kétség, az emberek békés életét a földön, épugy mint a családládtagok békés életét a családban, bizonyos szabályozó, érdektelen apai főhatalomnak kell féken tartania, hogy az ellentétes erők ne egymás ártalmára, hanem erősítésére érvényesüljenek és az önérdek sohase rúghassa fel a közérdeket. Minden nép, minden nemzet létesített ilyen államfői hatalmat. Ez akkor éri el a legáltalánosabb tekintélyt, legüdvösebb hatóereje akkor van, ha magáért az államfői hatalomért nem kell harcot vívni. Ha tekintélyét harc nélkül is osztatlanul elismerik.

Ilyen tekintély a hagyományon alapuló kormányforma, a hagyományon alapuló alkotmány, az a hagyományos törvényes rend, amihez egy nemzet már hozzászokott.

AZ ALKOTMÁNY ÉRTÉKE

Az alkotmány értéke az, hogy érvényét nem kell folyton erőpróbának, harcnak alávetni, mert elfogadjuk a hagyomány ereje által.

De amikor az alkotmányt kívülről is, belülről is folyton veszélyek fenyegetik, a nemzetfentartás folytonosságának védelmezőre van szüksége. Ilyen védelmező a hagyományos királyság.

Az Egyesült Államokat kivéve, ahol az alkotmány kívülről és belülről egyaránt megtámadhatatlan főhatalom, Angliát kivéve, ahol a királyság támasztja alá az alkotmányt, csaknem minden országban folytonosak a harcok, puccsok, belső válságok az állami főhatalom megszerzése körül. Vér folyt a diktátorságokért, vér folyt a hadsereg kontroljáért, vér folyt az elnöki állásokért.

Valóságos áldás ilyenkor egy nemzetre, ha alkotmányos királysággal bir, mely minden krízist távol tart az államforma kérdésében, hogy a fejlődés minden népi ereje az egész ország jólétének fokozására érvényesülhessen.

Tanulmányomnak célja tehát igazságot szolgáltatni a magyar nép kormányzó géniuszának, mely Magyarországot ezer éven át a királyság formájában fentartotta. Itt, ebben a csodálatosan szabad, nagyszerű országban is ki kell mondani azt, hogy Magyarországnak époly joga van büszkének lennie a királyság intézményére, alkotmányára és a magyar alkotmánynak haladó szellemére, mint az Egyesült Államoknak a saját köztársassági alkotmányára és szövetségi uniójára. Nem azért, mintha az ezeréves formák, a korona és a jogar, a hitlevél és a koronázás valami érinthetetlen és változhatatlan rendnek lennének megkövesedett maradványai, hanem mert az újkor minden haladását és a demokrácia legbátrabb követeléseit is meg lehet valósítani a történelmi hagyományok keretein belül.

Magyarország az alkotmányos királyság formájában, a világ egyik leghaladottabb szociális államává fejlődhet, kormányzásában a dolgozó lakosságnak, a föld, az ipar és az értelmiség tömegeinek teljes teret nyújthat, igazi munkásdemokráciát teremthet és fokozatosan behozhatja a szociálizmust is, ennek mind nem akadálya a korona. De a királyi uralom azt jelenti, hogy az érdekcsoportok a közjóra vetik tekintetüket, a demokrácia fejlődési vonala felfelé irányul és az egymással ellentétes érdekek vállvetve dolgoznának az ország fel virágzásáért.

MIÉRT KELL A SZABÁLYOZÁS?

Ha nem igy lenne, ha a királyi hatalom egészséges szabályozása nem érvényesülne, a másik végletbe esne az ország. A legközönségesebb emberi ösztön az érvényesülési vágy. Ha nincsen szabályozás, ez úgy érvényesül, hogy aki künn van, be akar furakodni, mihelyt bejut felül akar kerekedni, mihelyt felül van, ki akarja hajigálni a többit.

így van ez emberekkel, igy van az osztályokkal, csoportokkal.

Magasfoku kultúra kell ahhoz, hogy ezek az ösztönök, kellő szabályozással úgy érvényesüljenek, hogy aki künn van, tisztességes szándékkal csatlakozzék, aki benn van, jó szomszéd legyen; aki pedig erősebb lesz, segítsen helyet adni a kívülálló gyengébbnek, aki szintén be akar jutni.

* * *

Az uj kiegyezésnek abból a belátásból kell fakadnia, hogy sem egyik, sem másik osztálynak nincsen joga, osztályérdekei nevében főhatalmat erőszakolni a nemzetre. Csak a nemzeti fenmaradás ideáljai és csak a közjó szempontja adhatnak jogot erre. Aki sajátos önös érdekekről nem tud lemondan, amikor az összesség bizalmát személyesíti meg, kizárja magát ebből a közösségből. A nemzet nem egy osztály? hanem az összes osztályok akaratát képviseli. Az összes osztályok együttvéve alkotják a népet, melynek nemzetfentartó akaratát a király személyesítette meg Magyarországon.

A korona tehát a legmagasabb népi fogalom a nemzetben, ennek legmagasabb emberi ideáljait képviseli. A föld mint a nemzet területe s a nép mint Isten képviselője a földön, együttesen töltik be a kozmikus rendeltetést. Rajtuk keresztül olvadnak át a kicsinyes emberi érdekek a világfentartás örökéletü, magasztos elveivé.

MEGEGYEZÉS AZ ALKOTMÁNY ALPJÁN

Igaz, hogy a felfordulások és forradalmak is reformok behozatalát idézik elő. De az ilyen hevenyészett reformok csak ideigleneseké

But see! An ally comes to help the land:

Unconquerable are his strength, his might.

Without his aid the nations cannot stand:

Without his help it is in vain to fight!

And countless is his army, like the stars:

And never does it fail to earn great fame;

His aid alone decides the fate of wars.

And "Victory” is his unfurled banner's name!

(Apotheosis—by Mór Jókai)

SS3S33SSSSSSS3SSSSSSS3SS3SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS3SSSS^SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS3S%SSSSSSSS%S8S88S8SKS8r