Krónika, 1944 (1. évfolyam, 2-12. szám)

1944-08-15 / 8. szám

12-1K OLDAL ‘‘KRÓNIK A” 1944 augusztus 15 A Mars lakói Orvosi tanácsadó Rovatvezető: Dr. W. E. O. S. Igaza van: poison ivy Magyarországon nem létezik, igy az általa előidézett bőrbetegség sem fordul elő az óhazában s tudtommal Európa többi részében sem. Ez abból áll, hogy a bőr megpirosodik, megdagad, éget és viszket. Hólyagok keletkeznek, amelyek elgennyednek. A beteg rossz közérüzletről panaszkodik és sokszor láza is van. A gyógyu­lás megfelelő orvosi kezeléssel 1 —2 hét alatt következik be. A növény (poison ivy) bárhol bur­­jánozhat: erdőben, mezőn, he­gyekben. Arról lehet megismerni, hogy három levele van egyetlen­egy száron. Elég a növény meg­érintése, sőt egy oly ruha meg­érintése, melyhez a növény hozzá­ért, hogy a fent vázolt bőrbeteg­ség, kifejlődhessen. Nem minden­ki reagál egyformán: Vannak, kik immunisak vele szemben s van­nak olyanok is, akiken a beteg­ségnek csak egy enyhe formája fejlődik ki. Mihelyt a beteg égést és viszketést érez a növény meg­érintése után, a legjobb ha víz­zel és szappannal többször erősen lemossa bőrét; ezáltal lényegesen enyhíti az infekciót. Ha a hólya­gok kifejlődését nem tudta meg­akadályozni, vagy láza van, föl­tétlenül forduljon orvoshoz. W. E. A keleti-, a közép- és a déli államokban a szénaláz (hay fever) legtöbb esetét a ragweed p#o#o«o*o»o«o«o«o*o*o»c»c*o»c*o*o*o*c*o«c*o*c#o*o«o« bo#o«o«o»o»o«o«c*a*c»o»o«o*o«o«o*o«o«o«o*c*o«o«o«o«o KISS JÓZSEFHEZ Szabolcska Mihály Mostoha csillagok Ragyogtak feletted; Nem itt kellett volna És nem most születned. Valahol messze. Valaha régen, Szép napkeletnek Valami fénylő Pálmás ligetében! A holott kétszer Nyiltak a rózsák, S költők álma, A szép világa, Köznapi valóság. Hol a dal szent volt S szent, aki mondta. Nem hitvány hajszát Űző tömegnek Vásári bolondja! Mostoha csillagok Ragyogtak feletted: Nem itt kellett volna És nem most születned! nevű növény okozza. Bár Ön New York államban lakik és va­lószínű, hogy Ön sem kivétel a szabály alól mégis jól tette or­vosa, hogy májusban, mielőtt megkezdte kezelését, előbb bőr­próbát végzett Önön. Nemcsak azért tette azt jól kezelőorvosa, mert a bőrpróba kétségtelenül el döntötte, hogy mily kezelésre van Önnél szükség, hanem azért is, mert azáltal az Ön esetleges túl­érzékenysége a befecskendezendő anyaggal szemben evidenssé vált. Ez viszont a kezelés módja szem­pontjából bir felbecsülhetetlen fontossággal. R. E. Azt kérdezi, hogy melyek a legfontosabb vitaminok, azok mily élelmiszerekben fordulnak főleg elő s azokat mily betegsé­gek gyógyítására vagy megaka­dályozására használják. Az A-vitamin főleg sárgarépá­ban, paradicsomban, tejben, zöld levelekben és növényekben, tojás sárgájában és halmáj olajban for­dul elő. A szervezetben való hiá­nya egy szembetegséget (Xeroph­thalmia) s egy bőrbajt okozhat, késleltetheti gyermekekben a nö­vést, nőkben a termékenységet megszüntetheti és külömböző fer­­tőzéses megbetegedések kifejlődé­sét elősegítheti. B-vitamin a rizshéjjában, élesz­tőben, cereálokban, magvakban, zöld főzelékekben és tojásban fordul elő nagyobb mennyiség­ben. Hiánya beri-berit, pellagrát és ideggyulladást (neuritis) okoz­hat. C-vitamin fő forrása: citrom, narancs, zöld paprika, nyers hús, friss tej és zöld főzelékek. Hiá­nya skorbutot okoz. D-vitamin előfordul ugyanott, ahol A-vita­min. Hiánya angolkórt idézhet elő gyermekekben és a csont meg­­puhulását (osteomalacia) felnőt­tekben. VÁSÁROLJUNK HADIKÖTVÉNYT! A washingtoni kincstár War Finance Division-je levélben szó­lította fel az Amerikai Magyar Szövetség elnökét, hogy a kor­mány által kibocsájtott hadi köt­vények vásárlását továbbra is szorgalmazza. A levél Írója Fitz-Gibbons hangsúlyozza, hogy noha az 5-ik hadikölcsön kampány 3 milliárd dollár többlettel zárult, az augusz­tus és szeptember hónapokban ugyanolyan méretű kötvény vá­sárlás kívánatos. Legalább 100 dolláros kötvény vásárlásával adózzék minden amerikai magyar — erre kéri a kormány Dr. Szap­­panyos utján Amerika magyarsá­gát. A Mars bolygó lakóiról, akik­nek létét sokan gyanítják, de na­gyon kevesen hiszik, nem régóta van szó az irodalomban. Egy pá­risi lap, a Pays említette legelő­ször a Mars-lakókat 1864 junius 17-én; egy amerikai bányában ak­koriban egy ásatag emberi csont­vázat találtak, melyről a Pays azt a szenzációs hirt közölte, hogy az egy Mars-lakónak a csontváza, mely meteornak a tömegében hul­lott le a Marsról a Földre. Min­denki, aki csak némi tudományos képzettséggel bírt, legfeljebb csak nevetett a francia újságnak e me­rész állításán, melyet lehetetlenség volt csak egy percig is komoly­nak tartani. Tizenhárom esztendő múlva azonban Schiaparelli olasz csillagász fölfedezte a Mars-boly­gó csatornáit s ettől az időtől fog­va mind gyakrabban fölmerül az a ma még eldöntetlen kérdés, hogy ezek a csatornák a természetnek véletlen alkotásai-e, vagy pedig ésszel bíró élő lények alkotásai. Azelőtt az a kérdés izgatta az embereket, hogy vájjon a Hold­nak vannak-e lakói? Erről is sok könyvet Írtak, mig végre megad­ta a tudomány erre a kérdésre a határozottan tagadó feleletet. És amióta a tudomány tanítását Ver­nének sikerült egy érdekfeszitő regényben (Utazás a Holdba) népszerűsítenie, azóta már senki sem beszél a Hold lakóiról. A Schiaparelli által csatornák­nak nevezett tüneményekről a tu­domány tanítása ma a következő pontokba foglalható össze: 1. A csatornák száma alkalma­sint közel jár a kétszázhoz; szá­muk még nincs végleg megálla­pítva. Ahány megfigyelő vizsgál­ta a Mars bolygót, mindeniknek más a véleménye a csatornák szá­máról, mely a legújabb megfigye­lések szerint mégis kétszázra be­csülhető. 2. A csatornák sűrűn kereszte­zik egymást s jobbára háromszö­gekből álló hálózatot alkotnak. 3. A csatornák akkor is látha­tók, ha a bolygó korongjának aránylag csak kis része látható a Földről. 4. A csatornák mind egyenes vonalban haladnak s végtelenül hosszúak; némelyik 3—4000 an­gol mérföld, tehát csaknem akko­ra, mint az egész bolygó tengelye. A csatornák mind egyformák és igen szélesek; a szélességük 30— 60 angol mérföld között váltako­zik. Ez a nagy szélesség teljesen kizárja azt, hogy ezek valóságos csatornák; lehetetlen, az a sötét vonal, amit látunk, mint csatorna. Sokkal valószínűbb, hogy a csa­tornák legfölebb egy kilométer szélesek s e vízcsatorna mentén dús növényi élet tenyészik; a csa­torna és a vegetáció együttvéve alkotja tehát azt a hosszú széles sötét vonalat, melyet csillagászok Schiaparelli fölfedezése óta rövi­desen csak Mars csatornáknak neveznek. 5. A csatornák láthatósága né­ha fokozódik, néha meg csökken. Ennek a tüneménynek valószínű magyarázata a következő: a Mars éghajlata alkalmasint nagyon szá­raz, légköre nagyon ritka; a köd nagyon ritka tünemény lehet raj­ta s szárazföldje a mi Földünk­höz képest nagyon kopár. A sar­kok körül nagy fehér foltok látha­tók, melyeket hó és jéghegyeknek tartanak. Ezek a jéghegyek télen növekednek, a nyár elérkeztével pedig természetesen olvadnak. Az olvadás következtében a vizár megindul a sarkok felől s meg­tölti a csatornákat, melyeknek környékén a viz nyomán dús ve­getáció indul meg, akár csak itt a Földön a Nilus mentén tavasz­­szal. Lowell amerikai csilla­gász azt tapasztalta, hogy a ta­vaszi olvadás után a Mars csator­nái sokkal tisztábban láthatók, mint máskor. Schiaparelli is azt tapasztalta, hogy a csatornák ket­­tőződése (amikor a csatornával teljesen párhuzamos vonalban még egy csatorna képződik) többnyire a tavaszi és őszi nap­­éjegyen idején szokott bekövet­kezni. Ezt Schiaparelli ug/ ma­gyarázza, hogy a fölösleges víz­tömeg a főcsatornáktól 30—300 angol mérföldnyire levő párhuza­mos tartalék-csatornákba öonul, melyek eképpen láthatókká vál­nak. Ez a magyarázat azonban téves, mert maga a víztömeg, mely egy-egy csatornában leg­följebb egy kilométer széles lehet, földünkről nem látható; amit mi csatornának nevezünk az nem csupán viz, hanem növényi vege­táció is; a csatorna-kettőződés pár óra alatt megy végbe, ennyi idő idő alatt pedig ha a viz végigfut­hatna is a Schiaparelli által felté­telezett tartalék-csatornán, nö­vényzet semmi esetre sem fejlőd­hetik ki még a Mars-bolygón se. A csatorna-kettőződés érdekes tüneményének tehát valami más lesz a magyarázata és nem az, amelyet Schiaparelli sejtett. 6. A csatornák keresztezik egy­mást s egy-egy keresztező pont­ban öt-hat csatorna is találkozik. Ezen a helyen sötét folt látszik, mely némelyek szerint nagy gyűj­tő medence, mások szerint pedig terjedelmes oázis, melyben az igen dús növényzet teszi a helyet a csatornáknál sötétebbé. 7. Hogy ezek a vonalak csak­ugyan valóságos csatornák-e és hogy eszes lényeknek a mestersé­gesen létrehozott müvei-e, ez a kérdés még nincs eldöntve, van­nak, akik azt mondják, hogy e vonalak nagy horzsolások a Mars felületén s hogy e horzsolásokat a bolygó felületén végigszántó me­teorok idézték elő. Ismét mások szerint e sötét vonalak óriási re­pedések, melyek a bolygó testé­nek gyors kihűlése következtében keletkeztek. Különben sokféle más okból is támadhattak e repedé­sek, melyek a bolygó felületén raj­zolható legnagyobb körök ivré­­szeivel egyeznek. Hogy néha sö­­tétebbek e vonalak, annak az is lehet a magyarázata, hogy a re­pedésekből talán gőzök törnek elő, amelyeknek kisebb vagy na­gyobb mennyisége és sűrűsége szerint világosabbnak vagy söté­­tebbnek látszik a repedés. (Folytatjuk) SS2S8SSSSS88SSSSSSSSSiS2?SS2?äSSSSS£S§SS8SSSSSSSSSS£S VÁGJA KI! SZELVÉNY KÜLDJE BE! A KRÓNIKA kiadóhivatalához 307—5th Avenue, New York 16, N. Y. Mellékelek M-00-t, amelynek fejében kérem a KRÓNIKA című képes havi­lapot egy évig az alanti címre küldeni: Név: ..................................................................... Utca ..................................-............................................. Város.................................................................. Állam.......................................... (Csekket, money ordert közönséges levélben, készpénzt CSAK ajánlott levélben küldjön.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom