Krónika, 1944 (1. évfolyam, 2-12. szám)

1944-08-15 / 8. szám

8-IK OLDAL "KRÓNIK A" 1944 augusztus 15 Magyarországi Krónika Az Office of War Information hírei A Magyar Távirati Iroda je­lentése szerint Vörös János, a magyar hadsereg vezérkari főnö­ke napiparancsban hívta fel a nemzetet a haza szolgálatára. Csatay Lajos magyar hadügy­miniszter a déli orosz fronton meglátogatta a magyar csapato­kat és kitartásra buzdította őket. Az ‘‘Egyedül vagyunk” názi újság azt javasolta, hogy döntsék le és olvasszák fel azokat az érc­szobrokat, amelyeket zsidó szob­rászok készítettek. A fémolvasztó kohóknak szánt emlékművek kö­zött megemlíti Vörösmarty, Köl­csey, Kossuth, Zrínyi, Gróf Szé­chenyi, Klapka stb. szobrait. B u d a p e st szomszédságában Kistarcsán koncentrációs tábort létesített a megszálló német had­sereg, ahova olasz tiszteket, a régi rezsim politikusait, menekült külföldi politikusokat és tekinté­lyes zsidó férfiakat internálnak. A bánásmód oly brutális, hogy az internáltak között gyakori az öngyilkosság. A magyar Quisling kormány híveit postakártya utján figyel­meztetik a névtelen feladók, hogy üt a leszámolás órája, amely a haza árulóinak halált fog jelen­teni. Imrédy Béla názi képviselő ja­­-vrfWfat ~427 VVTVG bezártak, hogy tulajdonosaikat hadimunká­ra kényszerítsék. Panaszkodik a Reggeli Ma­gyarság napilap, hogy a magyar gazdák elrejtik termékeiket a rek­­viráló hatóság elől. Felsőapát gazdái közül ilyen vád címen húszat megbüntettek. Svájci jelentés szerint röpira­­tokban szólítják fel a magyar né­pet a názi kormány szabotálására a titkos szervezetek, amelyek szá­ma egyre gyarapszik a német megszállás óta. A názi ellenőrzés alatt működő Pesti Hírlap jelentése szerint a magyar fővárosban virágzik a zugpiac. Egyik pesti hentest, aki a sertékaraj fontját a maximális ár hatszorosáért árusította, letar­tóztatták. Imrédi “árja” származását hét­nyolcad részben igazolta az a bi­zottság, amely ennek a magyarba öltött hírhedt sváb politikusnak kegyeit élvezi. Nyolc dédnagy­­szülője közül hét keresztény volt. A jelentés elhallgatja a nyolcadik származását — sőt azt se közli, hogy a hét igazolt dédnagyszülő közül hány volt magyar. Francis J. Spellman newyorki érsek junius 27-ikén tartott beszé­dében súlyosan megbélyegezte a magyár quisling kormányt, amely a zsidók üldözésével mereven szmebehelyezkedett a katolikus vallás tanaival és megtagadta a legszebb ősi magyar hagyomá­nyokat. A német názi hadsereg kato­nákat toboroz és a jelentkezők korhatárát 62 évben szabták meg. Magyar ..férfi, ha belép a német hadseregbe, megtartja magyar állampolgárságát. A budapesti rádió junius 24-én közölte, hogy Horthy Miklós a vitézi rend tagjává avatja Sztójay Dömét, a magyar quisling minisz-Deres Gábor egyetemi tanár a zsidók elkülönítését javasolja, miután a zsidó nem egy, hanem öt fajból származik és a faji, vala­mint biológiai törvények szerint a* magyarral nem keveredik. A professzor tovább megy és kijelenti, hogy a magyar sem tisz­ta faj, amennyiben évszázadok óta különféle népfajokkal kevere­dett. Százalék számokban is meg­adja a keveredési arányt és re­ceptje szerint a magyar ember 35 százalékban turáni, 23 százalék­ban ugor, 15 százalékban dinári, 10 százalékban alpesi, 7 százalék­ban fehér mongol (?) és 8 száza­lékban más közelkeleti fajkeve­rék. A németországi Braunschweig városban kényszermunkát végző magyar munkások fellázadtak. Német katonák a magyarok kö­zül tizenötöt agyonlőttek. A Vitézi Rend több tagja .— mint a lapok közlik — beadták lemondásukat. Ugyanakkor Hor­thy Miklós a Vitézi Törzsszék főkapitányát, Bánó Kálmán al­­táborszernagyot hivatalából el­mozdította és helyébe Pongrácz Pál vezérezredest nevezte ki. Turcsányi Egon római katholi­­kus papot letartóztatták azzal a váddal, hogy hamis keresztleve­lekkel igyekezett segíteni a zsidó­kon. Magyarországon — újabb kor­mányrendelet folytán — szünetel minden építkezés. Uj házak épí­tése tilos. Az épületanyagokat be kell jelenteni a hatóságnak. Gusztáv svéd király táviratilag kérte Horthy Miklós kormány­zót, hogy az “emberiesség” nevé­ben vessen véget a zsidók továb­bi üldözésének. Tótországban — ahol Tiso ró­mai katholikus áldozópap a kor­mányfő — tilos a magyar Szent István király emlékének tiszte­lete. A templomokból eltávolítják a szentéletü magyar király képeit és szobrait. Félmillió magyar könyvet—150 zsidó iró müveit — hivatalos ün­nepi aktus mellett egy pestkör­nyéki papírgyárban elpusztítot­tak. A könyvek között voltak Kis József, a jeles magyar iró ver­sei és Franz Werfel osztrák iró müvei, aki a “Song of Bernardet­­te” és más vallásos tárgyú müvei­vel világhírű lett. A német názi bizottság lefog­lalta és Németországba szállítja a magyar búzatermés javát -— je­lenti a berlini rádió a német rádió hallgatóknak, a magyar gyümölcs és zöldség exportját is tetemesen fokozták. A pozsonyi rádió jelenti, hogy gróf Eszterházy Jánost, a tót par­lament egyetlen magyar tagját képviselői mandátumától meg­fosztják. A magyar grófot “nem­zet gyalázás" címen nemrég hat havi börtönre ítélték. HENRY A. WALLACE POLITIKAI JÖVŐJE Széles körökben keltett megle­petést, hogy Henry A. Wallace, akit a harmadik terminus elválla­lása előtt, Roosevelt elnök való­sággal feltételként követelt maga mellé az alelnöki székbe, a negye­dik terminuson nem nyerte el a jelöltséget. A demokrata párt kon­venciója, a második szavazásnál Harry S. Truman szenátornak adott túlnyomó többséget az al­elnöki jelölésben. Meglepetést nem is annyira a demokrata párt magatartása kel­tett, mert a párt jelentékeny ré­szének, különösen pedig a délvi­déki demokraták blokkjának rég­óta szálka volt a szemében Wal­lace, elsősorban mint a köznép érdekeinek, másodsorban mint a négerek egyenlőségének zászló­vivője. Wallace tudvalevőleg, mint földmivelési miniszter, a kis­­farmerek, mint alelnök, a szerve­zett munkások érdekeit védelmez­te, bizonyos nagyhatalmú kivált­ságos csoportok ellen és emiatt, hol gyakorlatiatlan álmodozónak, hol pedig túlzóan radikális nép­­tribunnak minősítették. A politikai köröket leginkább az lepte meg, hogy most Roose­velt sem exponálta magát túlsá­gosan élesen Wallace mellett s két levélben is hangsúlyozta, hogy a maga részéről nem akarja megkötni a konvenció kezét. Ez okozta a legnagyobb mértékű csalódást, mert igen sokan úgy vélték, hogy az elnök valósággal politikai örököséül szemelte ki az alelnököt, akinek rendkívüli szo­ciális érzékét és nagyszerű szelle­mi képességeit mindig magasra tartotta. De akik Roosevelt elnök poli­tikai sikereinek titkát boncolják, átlátják, miért nem exponálta ma­gát most Wallace mellett. Azért, mert nem látja benne azt a nagy­szerű talentumot, hogy az ideális és gyakorlati célokat békésen le­gyen képes keresztülvinni az em­beri akadályok ellenére is. Wal­lace túlságosan érdesnek, harcias­nak bizonyult. Hiányzik még be­lőle az a szabatos, idő, hely és emberismeret, mély tapintattal, diplomáciával és egyeztetéssel képes elhárítani a legnagyobb nehézségeket is. Roosevelt izig-vérig a demok­rácia poltikai zsenijével van meg­áldva és tudja, hogy vélemények és ellenvélemények tömkelegében, hogyan, miként és milyen látszó­lagos kerülő utakon át kell elérni bizonyos célokat és gyakran fon­tosabb engedni, mint erőszakolni valamit. Erős gerincű politikus is kénytelen pillanatnyi megalkuvá­sokkal birkózni ott ahol 44 szö­vetséges nemzet érdekei ütköznek össze és nem lehet csodálni, ha Roosevelt elnök még fiatalnak és temperamentumosnak ítéli Wal­­lace-t a gordiusi csomók elkövet­kező korszakának felelősségteljes vezetésére. Esti bucsuzkodás Kis falum, fiaid ugye számon tartod, Anyai sziveddel szivüket is hallod, Én is itt, szorongva, feléd nézve messze Figyelek felőled minden hírre, neszre. Kis falum, odaát, roskadsz, sáppadsz egyre, Azt mondják, szemfedőt szőnek a szemedre, Mind többen költöznek, öltöznek a múltba, Odalenn vársz majd ránk nem sok idő múlva. Kis falum, ideát üzennem kell, érzem. Nekem is rövidül az utam, a léptem, Fátyol hull néha rám, szivén szőrit egy kéz, Értem már, kész vagyok; bár dolgom, jaj, nem kész. Kis falum, tefeléd fordítom ma arcom, Mint hajdan anyámra mielőtt elalszom, Vetkőzve, lemosdva, kezem összetettem, Csókoljuk meg egymást éjszakára ketten. Köszönöm, kis falum, anyám csillag-szemét, Meséid, melyekkel ő álomba-mesélt, Udvarunk virágát, nagy gyümölcsös kertünk, S füzesed, ahol rég boldog sátrat vertünk. Köszönöm a fényes Marost, tiltott fürdést, Tanítóm vesszejét Ys a könnyes tűrést, Az első barátot, az első lányarcot, Első vért s győzelmet, mit kis öklöm harcolt. Köszönöm temetőd örökzugó fáit, A nagy gyászt, mely bennünk mindörökre fáj itt, Bosszúnk tüzes üszkét, rejtett forró várást, — Amim szép, amim fáj, mind a tiéd, lásd, lásd! Köszönöm. Látatlan postád belém vezet. Vagyok a leveled, úgy irt meg a kezed, Pecséted töretlen adom át odaát, Csókolofn a kezed, falum, jóéjszakát. BODOR ALADÁR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom