Közérdek, 1916. január-június (8. évfolyam, 1-12. szám)
1916-03-04 / 10. szám
1916 március 4. 10-ik szám. KÖZÉRDEK 5-ik oldal. az élet-et, a magunk és nemzetünk fennmaradását. A magyar földmives családok itt- honmaradottjaihoz, öregeihez, asszonyaihoz és serdülőihez intézzük e felhivást. Hisszük, hogy megszívlelik. Hiszen az öreg karok, ha a fegyverforgatásra már gyengék is, a megszokott mezei munkára még megfeszülhetnek. Az asszonyok akik ezelőtt a mezei munkára ment férjüknek, vagy fiainknak szorgalmasan megfőzték, kivitték az élelmet, most mikor a messze- mezőkre távozott embereik a ház gondjai mellé a határ gondozását is reájok hagyták, amikor nem megfőzni, de megtermelni kell az erőt adó táplálékokat, csak nem fognak félreállani a munkától. Az iskolás gyerekek meg hamarabb cserélik fel a könnyű munkát nehezebbel; de mindanyian, amikor a nekik illő munkakörön túl eső kötelességet végeznek részesei lesznek a lövészárokban kivívott győzelmek dicsőségének. Szebb, okosabb és hasznosabb dolgot cselekszenek, mintha a szerb nép példáját követve a fegyverek és bombák forgatására a pusztítás munkájára válalkoznának. Mert igy magvetői, gondozói lesznek a győzelem gabonájának, amelyből az üdvös béke áldásdus aratását remélhetjük. Vessenek hát szorgalmasan, hogy nyugodtan várhassák az aratást? Fráter Barnabást, Biharvármegye alispánját mély gyász érte. Anyósa, özv. szolnoki Jármy Eleimé úrnő 79 éves korában Deb- reczenben meghalt. Az elhunyt matrona a hajdú- es biharmegyei előkelő társadalomban nemes életénél, páratlan jóságánál fogva altalános és igaz szeretetnek örvendett. Zászlószentelés. Magasztos egyházi ünnepély fog lefolyni holnap d. e. az émihály- falvai róm. kath. templomban. Az egyház ugyanis két zászlót készíttetett, amelyeket .háborús Istentiszteletek és a békéért való könyörgés alkalmával, körmeneteknél fog felhasználni. Ezeket az egyházi zászlókat szentelik fel ünnepélyes Istentisztelet keretében. A zászlóanyai tisztségre Makucz Gyuláné úrnőt kérték fel, akik köré sorakoznak a bájosabbnál-bájosabb koszorusleányok, névszerint: Rencz Mariska, Puskás Erzsiké, Amma Mariska, Exner Erzsiké, Nagy Mariska, Bácsi Erzsiké, Orosz Mariska és Kinczel Tériké. A szentelési ünnepély a mise végeztével a prédikáció előtt fog lefolyni. Koszorú megváltás. Rogge Károly szalacsi jegyző és Szalacs község 20—20 K-át küldte^ az érmihályfalvai Vöröskereszt kórháznak, Király Károlyné úrnő halálesete alkalmából koszorú megváltás cimén. Köszönettel nyugtázza a kórház vezetősége. Pénzintézeti közgyűlés Az „Érmihályfalvai Kereskedelmi és Iparbank R.-T.“ folyó hó 20-án tartja évi rendes közgyűlését. Az intézet, mely rendkívül szolid vezetéséről az egész vármegyében kitűnő hírnévnek és a fővárosi pénzintézetek előtt nagy bizalomnak örvend, ez évi mérlegével is bemutatta, hogy kizárólag szorosan vett hivatását teljesítve, az alapszabályokba fektetett célokat tartotta szem előtt és semmiféle vállalkozásokba nem bocsájtkozott. A közönségnek az intézetbe helyezett bizalmát fényesen bizonyítja az a körülmény, hogy betétállománya a háború alatt 200,000 koronával emelkedett, amely tekintetbe véve, hogy az intézetnél több, mint félmillió badikölcsön jegyeztetett, horribilis emelkedésnek felel meg. Különösen ki kell emelnünk, hogy az intézet tisztviselői fáradságot nem kiméivé, önzetlen munkálkodást fejtettek ki a harmadik badikölcsön jegyeztetése körül, melynek méltó eredménye az lett, hogy alig volt a vármegyében sok-. kai nagyobb alaptőkékkel rendelkező pénzintézet, amely oly fényes eredményt ért volna el. Az évi nyereség 26,375 K 13 fillért tesz ki, melyből a szokásos jutalékok levonásával 6 százalék jut a részvényeseknek. Az intézet kiváló vezetésében és az elért eredményben az oroszlánrész az igazgatóságon kívül Krausz Sándor főknnyvelőt illeti, aki a hadbavonult Benedek Zoltán vezérigazgató utasításai és intentiói értelmében, páratlan ügybuzgalommal vezeti az intézet ügyeit. A vörökereszt ügye. Lapunk két utóbbi számában — az igazi köz szem előtt tartásával — foglalkoztunk a vöröskereszt egyesület és ezzel kapcsolatosan a kórház ügyével is. Cikkünket többen félreértve, tendenciákat láttak abban a kórház vezetőség ellen, sőt akadtak olyanok is, akik közvetlen kérdést intéztek hozzánk, hogy mondjuk meg férfiasán és nyíltan azt, hogy „mi fáj nekünk“ ? a kórház ügyében ... A kérdésre férfiasán, a szokásos becsületes magyar őszinteséggel adjuk meg a nyilvánosság előtt a választ. Kijelentjük, hogy nekünk a vöröskereszt kórház vezetősége ellen kifogásunk nincsen, sőt legteljesebb hálával és elismeréssel vagyunk annak éltető lelke, megalapítója és vezetője, dr. Andrássy Ernő úrral szemben, aminek igen gyakran adtunk már lapunkban kifejezést. A vöröskereszt egyesület és ezzel kapcsolatosan a kórház ügyét tisztán a község iránti őszinte tiszteletből vetettük fel, amelynek érdeke mindenkor eltörpül előttünk, a magánérdekek előtt. Nem lévén fővárosi lap, mi hivatásunkat abban találjuk fel, hogy annak a körnek és körzetnek, melyben forgunk, érdekeit védjük és szerény tehetségünkkel elő is mozdítjuk. A kórház ügye is — lévén község által fenntartott kórházról szó — azok közé a közügyek közé tartozik, melyhez a sajtónak nem csak joga, de kötelessége is beleszólni, pláne akkor amidőn olyan jeleségek fordulnak elő, amelyek árthatnak a köznek. Mi a figyel- meztéssel csak javát akartuk a községnek előmozdítani és ebben csak az láthat tenden- tiót és bántőt egyesekre nézve, aki nincs tisztában azzal, hogy mi az igazi köz . . . Ezzel a kijelentéssel le is zártuk a magunk ügyét. De ezzel kapcsolatosan épen az őszinteség kényszerít bennünket arra, hogy nem ami fájdalmunk, de az érmihályfalvai társadalom egy nagy részének fájdalmat tegyünk ezúttal szó tárgyává. Igen sokan vannak ugyanis Érmihályfalván, még pedig az elitte társadalom körében olyanok, akik szivük nemes sugalatának engedve, részt szeretnének venni a vöröskereszt magasztos munkájban. Sajnos, egy idő óta teljesen ki lettek ebből zárva és az a magasztos hivatás, amely az érmihályfalvai nemeslelkü honleányokra várt s amelyet ők készséggel teljesítettek volna, szinte ki lett sajátítva, vagyis magyarul mondva, az önkéntes ápolónők teljesen ignorálva lettek. Ez pedig fáj azoknak, akik a háború kitörésekor készséggel állottak az ápolónők sorába. Es épen ez a kizárás ad ezután igen sok félreértésre és neheztelésre okot s igy történt az is, hogy téves informátiók folytán egy német lapban az érmihályfalvai község által fenntartott kórház mint magán kórház lett feltüntetve, sőt klisirozva is. Ezeken az állapotokon tessék valahogy segíteni s akkor megszűnnek a panaszok és akkor mi sem fogja útját állni, hogy az érmihályfalvai vereskereszt jótékony nőegylet, mely erre a célra alakult, teljesítse magasztos hivatását. Magyaros őszinteséget kívántak tőlünk. Megtettük és tessék elhinni, legkevésbé sem félünk attól, hogy az igazság kimondásáért beverjék a fejünket. Nem halt ki az ősi vér. Zdorba János érmihályfalvai vasúti kisegítő fékező, aki ebbeli jminőségében felmentést élvez, bejelentette az állomásíőnökségnek, hogy kilép a szolgálatból és önként jelentkezik katonának. Elhatározását meg is valósította és pénteken jelentkezett a debreceni hadkiegészítő parancsnokságról. Segítve lesz a kenyérmisérián. A szolga- birói hivatal az alispáni hivatal rendeletére eltiltotta a közélelmezés céljaira a pékeknek kenyérsütést és a birtokukban levő lisztkész- í j letet a hadvezetőség céljaira lefoglalta. Ilyen körülmények között a pékek csakis magánosok részére süthetnek kenyeret, vagyis he- I lyesebben azokat a kenyereket süthetik meg, amelyet hozzájuk e célból visznek. A rendelkezés folytán igen sok család maradt kenyér nélkül, akik ebbeli szükségletüket a pékeknél fedezték. A sok panasz folytán a vármegye alispánja kijelentette, hogy rövid idő alatt intézkedni fog arról, hogy a lakosság szügségliszttel iátassék el és igy segítve lesz a kenyérmisérián is. Beszámoló közgyűlés. Az Egyesült Érmihályfalvai Takarékpénztár és Hitelbank R.-T. múlt hó hó 29-én tartotta beszámoló közgyü- ■ lését Fráter István gálospetrii nagybirtokos elnöklete alatl, amelyen 20 részvényes 345 részvényt képviselt. A gyűlés heiyeslöleg vette I tukomásul az igazgatóság és felügyelőbizottság jelentését és a szokásos felmentvén'yt számadóknak megadta, A nyereség felosztási tervezet elfogadása mellett a szelvények bevál- ! tását március 1-tői kezdve elrendelte. Megválasztotta a régi igazgatóság tagjait, valamint a felügyelőbizottságot s az üresedésbe levő egy igazgatósági tagsági állást, Végh József indítványára, a nagy létszámra való tekintettel egyelőre mellőzte. A gyűlés berekesztése elölt : Fráter István meleg szavakban fejezte ki a részvényesek köszönetét az igazgatóság előtt a szép üzleti eredmény felett, majd ecsetelve azt az időt, fáradságot nem ismerő tevékenységet, melyet Grósz Béla vezérigazgató az ! intézet érdekében kifejtett meleg szavakkal előtte is őszinte és hálás köszönetét tolmá- csrlta a részvényeseknek. A részvényesek a vezérigazgatót zajos és őszinte ovációkban részesítettek. Még a vénkecske is ... A tragikomikus eset Szalacs községben játszódott le, hőse a község egyik leggazdagabb embere, aki dacára hajlott korának, fiatal menyecskére vetette reá a szemét. Az öreg bácsi, úgy érezte, hogy a gyakori sorozások és a tavasz közeledte az ő szivében is, uj hajtásokat fakaszt és hátat fordítva 33 év óta vele élő hűséges életepárjának egy csinos hadiözvegyet boldogított kissé késői szerelmével, akinek férje a harctéren a haláltól aratja a babért. Hogy, hogy nem, de a szerelemnek gyümölcse is lett és az ifjú trónörökös bevonult az ősi kúriába és most ugyancsak rán- cigálja az öreg kissé bozontos bajuszát. A falu népe azonban, akinek sebogysem tettszett a dolog, a nagy napon egy plakatot ragasztott ki a ház ajtajára, amelyben kissé drasztikus szavakban adta tudtára a közönségnek a nevezetes eseményt. A plakát két napig volt kifüggesztve, amikor az öreg kékszakái észrevette a dolgot, aki az ismeretlen tettes ellen a szalacsi csendőrséghez tett feljelentést. A csendőrség eréllyel ugyan, de derültség mellett nyomozza a falu dobosát. Meglopott pékmester Weisz Farkas pók feljelentést tett a csendőrségnél, hogy valaki asztalfiókjából 1400 koronát kilopott. A megejtett vizsgálat eredménye negativ. Panaszt vettünk előfizetőink köréből, hogy a vasúti állomáson levő telefont nem kapcsolják be a felhívó állomásokkal, Utánna jártunk a dolognak és illetékes helyen azt a telvilágositást nyertük, hogy a telefon állomást a hadvezetőség állította fel, kizárólag katonai érdekek szolgálata céljaira és szigorú rendelettel lett eltiltva azon a magán beszélgetés. Sőt alig pár nappal ezelőtt, ujabbi rendelkezés lett kiadva, amely személyesen teszi felelőssé az állomás főnökségeket a telefon- használat tárgyában. Székelyhid. Elhunyt urnö. Súlyos csapás érte Penkert Mihály gyógyszerészt és dr. Vámos Andorné úrnőt. Édes anyjuk, özv. Penkert Mihályné élete 64 évében, múlt hó 26-án hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése 28-án folyt le impozánsan megnyilvánult részvét mellett. Halálát előkelő és kiterjedt rokonság gyászolja.
