Közérdek, 1916. január-június (8. évfolyam, 1-12. szám)

1916-01-29 / 5. szám

4-ik oldal. KÖZÉRDEK 1916. január 29. 5. szám. lönösen a könnyű hivatalszolgai állásokat, felügyelőségeket, nekik kell juttatni. Játék. Mama: Ejnye, miért vagy oly lármás Biri? Nézd Jancai mily szépen, csen­desen ül! Biri: Papát és mamát játszunk és Jancsi a papa aki későn éjjel jött haza. Adomány. Vonház János mczőpetrii lakos 90 koronát adott át Kálnay Gyula főspáni titkárnak, hogy abból 30 koronát a Vörös- kereszt, 30 koronát a hadiárvák és 30 koronát a megvakult katonák részére juttason el. A 42—50 éves bevonulása előtt kereses fel az Első Magyar Általános Biztositó Társa­ságnak az Önsegélyző Népbanknál levő főügy­nökséget, hol 30,000 koronáig biztosíthatja magát a háború veszélyeire mindé pótdija nélkül a rendes díjtételek mellett. Ezen ha­zánk egyetlen legnagyobb magyar biztositó társasága már eddig is óriási összeget fizetets ki a háborúban elesettek hozzátartozóinak és igy nem csoda, ha mindenki bizalommal for­dul hozzá is igyekszik magát bisztositani, ho- zátartozóiról gondoskodni. Á biztosított tőkét minden levonás nélkül a legrövidebb időn folyósítja a kötvényben megjelölt kedvezménye­zettnek. Azt mondotta csak pár héttel ennek előtte ez a megállapodás, hogy sokan van­nak olyanok a kik a hadisegély mellett■ állandó, akult dologkerülők lettek. És az­zal fenyegette meg őket, hogy elvesztik hadisgélyüket. A hivatalos megállapítást a társadalom maga is észleli. Napról-nap- ra találkozhatunk ilyen alkokkal, a kiknek állandóan arról szól a nótájuk, hogy éhez­nek. Es ha munkára szólítod fel őket? Büszkén arra hivatkoznak, hogy az ö fér­jük a harczmezön vérzik. Nekik pedig pri­vilégiumuk a munkátlanság. Mikor ezt a tünetet lesszögezzük itt: félre ne értessünk. A kinek nem inge, ne vegye magára. Ismételve hangsúlyozzuk hogy éles különbséget teszünk azok között, \ a kik a segedelemre valójában rászorul-1 nak. Es ilyenek nagy számban vannak. De éppen ezeknek érdekében tárjuk fel a kibérlők alakjait, a kiket soha se lehet ki­elégíteni. A , kiknek soha se lesz elég az „uraktól“ kilincselt adomány. S a kik a gorombaságig tudnak menni, ha telhetet- lenségüket ki nem birod elégíteni. ÉRMELLEK. Érmihályfalva. KibérUk némelyek a harctéri vitézséget. Es tisztes­séges, a nemzet által nyújtott segély da­cáru kilincselnek, szidják, az Uurak„-at, akik itthon henyélnek, a kanapékon szi­varoznak. Mig a nép fiai, (persze az ö katonájuk) véreznek a harcztéren; itthon- maradottjaikat pedig hagyjuk koplalni. Persze őket, a kik pedig koplalni nem koplalnak, csak a dolgot a munkát ke­rülik. Veszedelmes tünete ez a jelenség a háborús időnek. Típus, melynek alakjait világért sem szabad azonban összetéveszteni azokkal, a kik a nemzet segélye mellett is igazán rászorulnak a társadalomnak és a jó telkeknek támogatására. De a jogtala­nul sipakoló alakokkal mindenesetre szá­molnia kell a társadalomnak és sajtónak egyaránt. A magyar sajtó pálmakoszoruba köti a nép fáink hősi tetteit és neveit. Meg­hajtja fejét előttük . Betűkbe öltözteti azt a világraszóló vitézséget, amivel a magyar katona bámulatba ejti még az ellenséget is. De annak a gondolatnak legkisebb jottá- ját is irtania kötelessége: mintha csak a népfiai véreznének a harci mezőkön. Mint­ha az „urak“ nem vennék ki bőségesen részüket a rettenetes véráldozatokból. Mint­ha az „uraknak11 tűzhelyeire be nem köl­tözött volna a büszke nemzeti gyász; mint­ha ott nem lennének megsebzett szivek és könybeborult szemek. Aggódó és remény­kedő ésdes anyák, Üldözni és büntetni kell azokat te­hát, a kik sipákolják a kibérelt harci vi­tézséget, mintha egyes egyedül csak az ő „katonájukhoz“ fűződnék az áldozat, a mit a nemzet egyeteme hoz ma a dicsősé­ges győzelemért. A hivatalos megállapítás is észrevette már ezt a veszedelmes tünetet, amelynek forrása a dologkerülés. Halálozás. Súlyos csapás érte Grünfeld i Mór érmihályfalvai terménykereskedőt. Édes ( atyja nagyváradi háztulajdonos élete 85 évé­ben f. hó 21-én elhunyt. Temetése 22-án folyt le nagy részvét mellett. Kinevezés. A M. A. V. üzletvezetősége Némethy Zoltán érmihályfalvai segéd álló más felvigyázót — aki jelenleg katonai szolgálatot teljesít — állomás felvigyázóvá nevezte ki. Vegyvizsgáló Érmihályfalván. A debreceni m. kir vegykisérleti állomás kiküldött szak­közege dr. Varga István segédvegyész, Csü- I törtökön váratlan vegyviszgálatot akart tar- j tani a piacon, azonban a vásári zárlat miatt csakis a fűszer üzletek megvizsgálására | szorirkozott a hol ért is el eredményt. Fráter Loránd dohánya. Ősi szokás Er- mihályfalván, hogy dohánybe váltás alkalmá­val az illető birtokos — akinek dohánya beváltás alá kerül — rendesen vilásreggelit, ebédet, vagy vacsorát ad barátai tiszteletére. Ezt a jó szokást évek hosszú sora érlelte meg, de az utóbbi két évben — a háború kitörése óta — igen szolid villásreggeliben csucsorosodott össze, a régi időkben a kora hajnali órákig tartó baráti együtlét. A múlt hetekben Fráter Loránd koszorús költőnk a kerület országgyűlési képviselőjének dohánya került beváltás alá. Ezt az alkalmat felhasz­nálták jó barátai Jakab Rezső főjegyző, Benedek Zoltán és Grosz Béla bankigazga­tók és ezúttal megíorditott sorrendben, ők rendeztek tiszteletére vacsorát a Vasúti Vendéglő éttermében. Vacsora alatt nem egy pohár köszöntő hangzott el, a rég nem látott jóbarát egészségére és az őszinte barátság által rendezett vacsora benyúlt a kora reg­geli órákba. Hadisegélyesek panasza ügyében Szabó János pénztári ellenőr és Kun Mihály községi pénztárnok uraktól azon értesítést vettük, hogy a hadisegélye/.ettek részéről emelt pa­nasz nem fedi a valóságot. Azt nem tagad­ják, hogy igenis figyelmeztetik őket arra, hogy a hadisegélyt saját fentartásuk és gyermekeik nevelésére fordítsák és nekült- sék el könyelmüen, de hogy a legkisebb sértő kifejezést használnának ellenük az valótlan. A hadisegélyezetteket, az bántja, hogy a pénz­tári tisztviselők, a törvény értelmében sze- rmlyes megjelenésre kötelezik őket és nem fogadják el a megbízottakat a pénz felvéte­lénél. Még mindég a hólyagos hlmiö. Érmihály­falván a hólyagos himlő járvány dacára a legerélyesebb hatósági intézkedéseknek még mindig nem szűnt meg. Az emuit hé­ten nem fordult elő ugyan újabb megbete­gedés, de Vasárnap már ismét az eddig fer­tőzetlen Négyesház egyik lakója kapta meg a betegséget. A lakoság még eddig be nem oltott részének azonnali beoltása el lett ren­delve, de az újabb megbetegedés bizonyta­lan időre eltolta u vásárok megnyitását. A érmihályfalvai nöegylet válsága cimü cikkünk élénk viszhangot keltett Érmihály- falva minden szép és nemesért lelkesedő közönsége nevében. A nőegylet ügye rövid idő alatt szőnyegre kerül és azok a lelkes hölgyek és férfiak, a kik a jótékonyság leg- magasztosabb cselekedetét eddig is gyako­rolták, megfogjuk találni a módot arra, esetleg újabb szervezkedéssel az egyesületet virágzóvá és hatalmassá tegyék. Piaci drágaság. A község zár alá helye­zése folytán a piacon az élmiszerek ára óriásán felemelkedett. A bárcák mellett áruló piaci uzsorások szinte versenyeznek abban, hogy miként zsarolják ki jobban a fogyasztó közönséget. Egy liba ára 30—35 K., egy darab tyuk 10—12 K, egy pár ruca 30—32 K, egy liter tej 60 fill, egy liter tej- fel ára 2 K. 40—3 koronára emelkedett és a publikum kénytelen megadni ezt az árat is, mert ellenkező esetben nélkülözni kény­telen. Tisztelettel kérjük járásunk vaskezü főszolgabíróját, vessen végett ezeknek az ázsiai állapotoknak és csak egy nap jelenjen meg személyesen a hetivásárban és korbács- csal kezében üldözze ki a lakosság testén élősködő piócákat birodalmuk színteréről. Szélhámos hadapród c. cikkünk egye­sek érzékeséget sértette. Kijelentjük, hogy abban senki személye ellen célzatoság nin­csen, sem pedig érzékenységre ok nem le­het, mert a szereplők megnevezői uélkül általánosságban irtunk a komikus dologról, Ántverpeni rendőrként. Kedden este egy feltűnően elegánsan öltözködött nő keltett feltűnést az érmihályfalvai vasúti álomáson, Seszler Róbert forgalmi tiszt, kötelesség- szerüleg a legnagyobb udvariassággal igazo- lára szóllitotta fel feltűnően viselkedő úrnőt aki iratokkal igazolta, hogy a Lusztig Sza­bina ántverpeni rendőrkém és férjét látogatta meg, aki, egyik nagyváradi kórházban be­tegen fekszik. A rendőrkém, aki útban volt hazafelé, egész a vonat indulásig igen kellemesen társalgóit, a rendkívül előzékeny Seszlerrel. Elmaradt szabadságolás és bevonulás. A temesvári katonai parancsnokság értesítette az elöljáróságot, hogy a hólyagos himlőjár- ványra való tekintettel, további intézkedésig Érmihályfalváról sem katonai bevonulás nem eszközölhető sem pedig oda szabadságolás.nem engedélyeztetik.--- --- ' - 1 ­........- - *•-- •' ­Ne meslelkü vármegyei alispán. Elrendelte a járda helyreállítását. Lapunk f. évi 3-ik számában „Nyílt kérelmet“ intéztünk Biharvármegyenagyra- becsült, köztisztelet és közszeretetben álló alispánjához, melyben intézkedések megtételére kértük fel, a székelyhídi vasúti állomástól a községbe vezető gyalogút járhatóvá tétele tárgyában. A közönség érdekeit mindenkor szivén viselő vármegye első tisztviselője, meg­győződvén a kérelemben foglaltak valódi­ságáról, a tarthatlan állapotokra való tekintettel, az alábbi felhívást intézte Kovásznay Marcel főszolgabíróhoz. 1239 — 1916. sz. Főszolgabíró Urnák Székelyhid A Nagykárolyban megjelenő „Közérdek“ cimü lap ez évi január 15-én megjelent s hozzám beküldött 3-ik számát, — melyben hozzám nyílt kérelem van intézve, a székely­hídi állomástól a községbe vezető gyalogút helyreállítása iránt — ide mellékelve, oly felhívással adom ki főszolgabíró urnák, hogy a kérdéses gyalogút megfelelő helyreállítása iránt Székelyhid.

Next

/
Oldalképek
Tartalom