Közérdek, 1916. január-június (8. évfolyam, 1-12. szám)
1916-01-22 / 4. szám
1916. január 22. 4. szám. KÖZÉRDEK 3-ik oldal ügp it*p s^ §^p -mm mm mm mm.«» «*, Betűkor Orbán könyvkötészete 1ST a-gylssiral^, Kenyérgyár-utca. Elvállal könyvkötői munkálatok teljesítését a legjobb és legszebb kivitelben, jutányos árak mellett. mm ' mm- mm mm és reméljük, hogy nem csak a vörös szinla- pos bohózat, hanem a fehér szinlapos szinmü vagy dráma is telt házat fog vonzani akkor ha közönségünknek alkalma van Sándor Julia tehetségében gyönyörködni. Vasárnap „Ezüst pille“ operett került bemutatóra. Operett személyzetünk mindent elkövetett, hogy ezt a nem < ppen jóhirnév- nek örvendő operettet sikere vigye. Hétfőn „Ozigány prímás“ ment jó előadásban Kürti Búske Sárija tagadhatatlanul jó volt, mig Juliska szerepében Szabó Mili kedvencünket láttuk. Kedden „Zsuzsi kisaszony“ került színre kevés érdeklődés mellett. Szerdán „Palikát“ ismételte meg társulatunk. Csütörtökön, Gárdonyi Géza legszebb müvét a , Bor“ c. falusi életképet elevenítette fel társulatun’ . Baracs Imre szerepében, a vidéki színészet egyik legjobb népszínmű színészét láttuk, Arkosy Vilmost. Kevesek vagyunk arra, lmgy az 6 művészetét kritizáljuk. Megbírálhatta azt az a nagyszámú közönség mely az előadásnál jelen volt, mely alig tudott betelni hálájával és folytonos tapsban részes;tette a r gi gárdából való minden izében művészembert. Júliát, Sándor Julia adta oly szépen oly hatásosan, hogy nem egy könycseppot csalt ki a jelenlevők szeméből. Igazán mohó partnere volt Arkos- synak. A többi szereplők is jók voltak, valamint a rendezés is kifogásban volt, úgy hogy ilyen jó előadásban már régen volt részünk. Külön megemlítésre méltó, hogy a gyengélkedő Nem nyiné szerepét társula tünk egyik kedves tagja G. Mihály Mariska vállalta el. Vállalkozása nagyszerű eredményei járt mert olyan Esztert produkált, hegy valósággal meglepett bennünket. Pénteken „Luxemburg grófja“ került színre. Sp. HÍREK. A szenvedő anyuk iránt több gyöngédséget! Töviskoronát rejteget házában az édesanya, akinek fia harezban van, s remegve gondol a pillanatra, amikor ezt a koronát a gyászhir a fejére teszi. Mártír mind az az édesanya, aki fia sorának aggodalmával él tizennyolc hónap óta s ha van szentelt fájdalom, amelyet respektálni kell az édesanyáké midbnlia tiszteletre méltó. A hadseregnek és a társadalomnak kötelességeik vannak a gyászhirtől remegő, a gyász!)irt váró vagy a gyászhirtől lesújtott édesanya iránt. A hadsereg legyen körültekintő és gyengéd, amikor a tragikus hirt közli. Már volt néhány eset, amikor szinte brutálisan érkezett meg a fekete hir s szíven találta a jó anyát. Amikor például a szülők pénzesutalványára röviden, kurtán, egy guministempli- vel rácsapták ezt a szót: „meghalt “ Csak úgy, mint mikor a posta stemplit üt a levelünkre : „ismeretlen“ vagy „elköltözött.“ Vi szont a legtöbb esetben — hála tisztikarunk nemesen érző szivének I — az elesett fiúhoz intézett levelet visszaküldik a harctérül ez zeí a jelzései: abgängig, eltűnt amikor az tán az idő, a körülmények engedik, a jó tiszturak vagy a katonapajtások valamelyike hosszabb levélben, kíméletesen, gyöngéden tudatják a szülőkkel a szomorú hirt. A társadalomhoz pedig nem először hangzolatott kérésük, hogy legyen figyelemmel az aggódó és a testi, leiki gyászba í öltözött anyára. Úgy fáj a szivünk, miikor az uicán gondoktól megroskadva, vagy gyászruhában megy a szomorú szülő, mellette pedig hangosan, léhán és haszontalanul elragyog egy-egy selyemruhás alak, telve ékszerekkel és illatokkal, a szivekben lakozó gyászok iránt tanúsított teljes érzéketlenséggel. A szenvedő anyák iránt több kíméletet várunk. Házasság. Fábián Jenő rn. kir. posta- ós távirda titkai’ Pécs folyó hó 25-én tartja esküvőjét Reiter Sárival Helyben. (Minden külön értesítés helyett). Lelkeszválasztás. A nagykárolyi ref. egyházmegye elnöksége a kaplolonyi ref. lelkészi állásra pályázatot bocsájtott ki és a választás megejtésére január 30 át tűzte ki. — Értesülésünk szerint a lelkészi állás elnyerésére Kürthy Zoltán, a helybeli egyház kiváló tudásu segédlelkészének van a legnagyobb kilátása. Halálozás. Súlyos csapás érte Rendek Gézát, a szatmári Gazdasági Egyesület tisztviselőjét, aki jelenleg katonai szolgálatot teljesít. Fiatal felesége Papp Ilonka rövid, de súlyos szenvedés után az alig 23 éves korában elhunyt. A megboldogult fiatal asszony, akinek egy hat napos kis fia maradt árván, Papp Sándor nyug. erdődi bírósági tisztviselő leánya volt. Közgyűlés. Nagykáro'y r. t. város képviselőtestülete 1916. évi január hó 23. napján délelőtt 10 órakora városháza tanácstermében látandó rendkívüli közgyűlést tart. Halálozás. Fogéi Kálmán nyug. telekkönyvvezető edes anyja elhunyt. Az agg matróna temetése vasarnap d. u. ment v gbe nagy részvét mellett. Gyászeset. Egcli Pál nyugalmazott róni. kath. kántortanitó f. hó 17-én 77 éves korában elhunyt és 18 án délután nagyrészvét mellett tétetett örök nyugalomra. Dr. Egeli Imre helybeli ügyvéd édes atyját gyászolja az elhunytban. Hazafias diákok. A helybeli polgári ! fiúiskola és gimnázium szaniszlói gör. kath. tanulói karácsonyi betlehemes játékukkal keresett 100 koronát a szatmármegyei elesettek árvái részére építendő árvaház javára adományozták. A derék fiukat nemes munkájukban Papp Klek gör. kath. esperes és szaniszlói Nutz Etelka szaniszlói tanítónő voltak kegyesek támogatni. A 100 korona adomány Dr. Adler Adolf ügyvéd urnák lett átadva rendeltetési helyére juttatás céljából. Megrendszabályozott fuvarosok. Városunk elöljárósága,szabályozta a tűzifa és kőszén befuvarozásának diját. A rendelet végre veget velett az e téren fennálló, tarthatatlan állapotnak, megállapít ván, hogy egy köbméter fának a vasúttól s a faraklárakhói a város bármely részére, avagy a város bármely lakott részéből más részre történő szillilási dija 2 korona, az ezen felül szállítandó minden egyes köbméter fáért i övetelhelö még annyiszor 1 K 60 f. ahány köbméter szállittatik. Szénnek hasonló utón történő szállítási dija métermázsánként 40 fillérben állapíttatott meg akként, hogy ezen megállapítás legalább 5 (öl) métermázsa szén szállításánál érvényes. Requirálas. A m. kir. belügyminiszter elrendelte az összes búza, rozs és árpakészletek összeírását. Az összeírást f. hó 29 ig be kell fejezni és egyben utasította a főszolgabírókat arra is, hogy tegyenek jelentést, hogy melyik községekben lesz szükséges a kenyérliszt fogyasztási igazolványokat bevezetni. Közérdek panaszkönyve. A hetipiac és a rendőrség. A hétfői hetivásáron reggel 8 órakor egy cigányleány kilopta Lóvy Ru- dolfnó zsebéből 36 korona készpénzzel terhelt pénztárcáját. A lopást észrevették és a közönség a tolvaj cigányleányt, — aki közben visszaadta a pénzt — lefülelte. A tolvaj mindenáron menekülni igyekezett, de London fakeroskedő több társával közrefogta és nem engedte, hogy a távozás himes mezejére lépjen. Természetesen, hogy átakarták adni a rendőrségnek, de jóllehet, hogy reggel 8 óra volt, egyetlenegy egy rendőrt sem lehetett látni a piacon s igy a közönség a sok huzakodást megunván, futni tmgedte a vásári tolvajt. Igazán megdöbbentő, hogy a heti piac milyen kényére-kedvére van bocsájtva a piaci uzsorának és a zsebtolvajoknak. Mert engedelmet kérünk, elismerjük ugyan azt, hogy a rendőrség csekély létszáma csak korlátozásra kényszerit, de akkor, amidőn a rendőrök — (polgárőrség teljesítvén éjjeli szolgálatot) — tel vannak mentve az éjjeli szolgálat alól, joggal elvárhatja a közönség, hogy hetivásárok alkalmával, már a kora reggeli órákban a 3 rendőr elfoglalja helyét a piacon s sógorság-komaság dacára, akadályozza meg a kofák garázdálkodását. Elvárjuk a rendőrség főnökétől, bog}’ felszólalásunkat megsziveli és jövőben rendőr hiány miatt, nem kell futni engedni a szegény hadi özvegyek zsebében kotorászó piaci tolvajt. (K. M. es B. K.) Visszaállítják a vasárnapi munkaszünetet. Harkányi János báró kereskedelemügyi miniszter — mint értesülök — megfontolás tárgyává tette, hogy a vasárnapi munkaszünetet visszaállítsa és ezzel úgy a vallásos érzésnek, mint a kereskedelmi alkalmazottak vasárnapi pihenőjének eleget fog tenni. Az utóbbi időben úgy az iparvállalatoknak, mint a kereskedőknek sikerült a termelést és a forgalmat akként szabályozni, hogy a vasárnapi munkára nagy általánoságban már alig van szükség és igy nincs semmi akadálya annak, hogy a vonatkozó törvények és rendeletek előbbi intézkedései visszaállíttassanak. Egyébként is a kereskedők és iparosok csökkent létszámmal végzik a munkákat és ezek az alkalmazottak' hónapok óta a normális időn túl szinte a kimerülésig dolgoznak nap-nap után. Ez is erős érv amellett, hogy a vasárnapi munkaszünet ismét vissza- állittassék. Kertészeti tudósitó. A földmivelósügyi miniszter Rumli József órkörtvélyesi földbirtokost kertészeti tudósítóul nevezte ki. Egy humánus körrendelet. A m. kir. belügyminiszter körrendeletét intézett a vármegyék törvényhatóságához, amelyben utasítja őket arra, hogy minden áron akadályozzák meg, hogy a hadifoglyok a gyermekek részéről kigunyoltassanak és sértő kifejezésekkel illessenek és előforduló alkalommal a kiskorúaknál a törvényes képviselőket a törvény teljes szigorával vonják felelőségre és erről hozzá azonnal tegyenek jelentést. Ugyancsak minthogy a munkára kiadott hadifoglyok és a lakosság közötti érintkezés némely helyen túllépte és erkölcs és a családi tűzhely lisztessége által megszabott korlátokat és a távoli harctereken tűzhelyeik oltalmáért küzdő katonáink csa’ádi életének tisztaságát mindenkép meg kell óvni, a magukról megfeledkezett női családtagokat pedig a rendelkezésére álló társadalmi és hatósági eszközök alkalmazása mellett megkell büntetni, ebben az irányban elrendeli,
