Közérdek, 1916. január-június (8. évfolyam, 1-12. szám)
1916-02-19 / 8. szám
4-ik oldal, 1916. február 19. 8. szám. KÖZÉRDEK Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihály- falva képvisilőtestülete f. hó 12-én rendkívüli közgyűlést tartott P. Kovács Sándor főbíró elnöklete alatt. A gyűlés legelső sorban illetőségi ügyeket tárgyalt, amely után az orosz hadifoglyok kérelmezésének kérdése került szőnyegre. A képviselőtestület az összeírás alapján a már állandó alkalmazásban levő 30 hadifoglyon kívül, ujabbi 90 foglyot kér, akik közül 75 nagyobb birtokosok, 15 pedig egyes gazdáknál lenne elha lyezve. (A gyűlést követő napon Jakab Rezső főjegyző a községházára kérette azokat azokat az asszonyokat, akik hadifoglyok kiadását kérték és ecsetelve előttük a magyar asszonyok lelkes odaadását, szorgalmát, arra kérte őket, hogy lehetőleg kerüljék el a hadifoglyok igénybevételét és az érmihály- falvai asszonyok ősi erényeiben bízva, bizton számit arra, hogy hadifoglyok nélkül is mindent elfognak követni, hogy a földek bevetésével és megművelésével előmozdítsák a szent ügyet. A főjegyző buzdító szavai nagy hatással voltak a derék szorgalmas asszonyokra, akik közül több már a múlt évben is megmutatta, hogy mire képes egy érmihályfalvai magyar asszony, ha a haza érdeke ezt parancsolja és a férje hadba vonult.) Bejelentette előadó főjegyző, hogy a katonaság Érmihályfalván léteiével felmerült, költségek kifizetését a képviselőtestület az Érmihályfalvai Egyesült Takarékpénztár nál levő folyószámlából rendelte kifizetni, azonban a pénzintézet egyes tételek kifizetését megtagadván, a hitelezők pert indítottak a község ellen. A képviselőtestület kimondotta, hogy a perben a község képviseletére dr. Gyöngyös István megyei ügyészt kéri fel és elrendelte a pernek a főszolgabíró és alispánhoz való bejelentését is. Ezzel a gyűlés végett ért. Megfogták a farkast. Feltevésünk nem csalt, amidőn a múlt héten azt irtuk, hogy az érmihályfalvai veszedelmes farkasról ki fog derülni, hogy kóbor kutyáról van szó. Igyis történt a dolog. Vasárnap újra megjelent a rém és az. állomás körül kezdett csantangolni. Leskó József főkocsimester fegyverrel üldözőbe vette a vélt fenevadat, mely bemenekült egy ház udvarára és békésen várta be Leskót, aki előbb magyar, később német nyelven érdeklődött a farkas ur hogyléte és céljai felől. A rég nem hallott német szóra, farkcsóválva lapult a hadi kutya Leskó lábaihoz, aki általános érdeklődés között vezette be a nyakán levő szíjnál fogva a foglyot az állomásra, ahol élénk ováció tárgya lett és Hricu távirász, zsíros kenyérrel traktálta meg a teljesen kiéhezett állatot. A farkas többé nem kisért az állomáson. Kötelességének áldozata. Balázs János érmihályfalvai helyettes mozgóőrre, vonat fogadás közben, kedden reggel a szerkocsiról egy nagy darab szén esett, mely lábát törte. Lakásán ápolják. Eltűntek a harctéren. Csarnó Mihály, Raksi János és Lindenfeld Emil érmihályfalvai 3-ik gyalogezredbeli katonák a harctéren eltűntek. A hatóság arra kéri a hozzátartozókat, hogy az illetők felől valahonnan értesítést nyernek, közöljék azt a 3-ik gyalogezred parancsnokságával Debrecenben. Hősi halál. Tribelnig Albert Teschli illetőségű 55. gyalogezredbeli gyalogos a harctéren szerzett betegsége következtében az érmihályfalvai vöröskereszt kórházban hősi halált halt. Temetése a szokásos katonai disz mellett ment végbe. Halálos baleset. Szerdán délután Tóth Sándor érmihályfalvai gazdálkodó a dohánybeváltó hivatalban, saját vigyázatlanságából kifolyólag leesett a felvonó daruról és szörnyet halt. A szerencsétlen embernek jövő héten kellett volna bevonulnia katonai szolgálat teljesítése végett. Ingyen ojtvány a volt iskolai növendékeknek. A gazdasági ismétlő iskolai szék kimondotta, hogy tekintettel az ojtvány kereslet megszűnésére, az iskolában meglevő nagy készletéből az iskolát végzett minden jobb növendéknek 5 drb. ojtványt adat ki teljesen díjtalanul s a volt tanítványok eziránt a gazdasági iskola igazgatóságánál jelentkezzenek. Közmunka elrendelése. Sándor János m. kir. belúgymiszter Fráter Barnabás alispán előterjesztésére, felhatalmazta az alispánt a közmunkák elrendelésére. Az engedély szerint a lakosság munkabíró része, bármely időben és bármily munkára kirendelhető, személyesen, avagy fogatával együtt oly napszámmal, amely 150°/o-a a háború előtti napszámnak. Az alispán tudatta ezt a főszolgabírókkal, akik a szükséghez képest élni is fognak az engedéllyel. Megszűnt járvány. Érmihályfalván a hólyagos himlőjárvány teljesen megszűnt. Az elrendelt zárlatok feloldattak és az iskolák megnyitása is csak napok kérdése. Harctéren eltűnt, vagy hadifogságba jutott katonák sorsát a külföldi irodák díjtalanul kutatják. Nyomozást kérő leveleket francia és német nyelven megirja a „Hadifoglyok és Sebesültek Névsora“ kiadóhivatala Debrecen Csapó-u. 10. sz. Jövő évi szőlőtermés biztosítása. Az 1916. évi szőlőtermés biztosítása, illetve a perme- teléshez szükséges rézgálic beszerzése céljából, Dobozy Kálmán főszolgabíró elrendelte a szőlőterületek összeírását. A permetézéshez szükséges rézgálic a terület nagysága arányában fog a gazdáknak kiadatni és az ára a földmivelésügyi minisztérium által lesz megállapítva. Szerencsétlenség. Csütörtökön délelőtt mozdonykezelés közben a vizszivó daru csöve elvált és reáesett Szabó Lajos mozdony- vezetőre és Saska Imre munkásra. Előbbi fején szenvedett sérüléseket, utóbbi csípőjén sérült meg súlyosan. Mindkettőt orvosi kezelésbe vették és lakására szállították. Tavaszi munkák biztosítása. Dobozy Kálmán főszolgabíró lelkes felhívást intézett a járás községeihez a tavaszi munkálatok biztosítása érdekében. A felhívás, amely hazafias, buzdító, de egyaránt szigorú utasításokat is tartalmaz, a községi gazdasági bizottságokat utasítja és felelőssé teszi, hogy a tavaszi gazdasági munkálatok, minden erővel a lehetőségig elvégeztessék, mert vetőmag, sőt igavonó is lesz a bizottság rendelkezésére adva és esetleg a közerő is ki lesz rendelve. Vértetü- és hernyóirtás. A gyümölcsfák esküdt ellenségei a vértetü és hernyóirtásra vonatkozó rendelkezések a hatóságok által már kiadattak. Figyelmeztetjük a lakosságot, hogy az elrendelt utasításokat, amelyeket gyermekek és leányok is elvégezhetnek, teljes mértékben hajtsák végre, mert a mulasztókkal szemben a hatóság teljes szigorral fog eljárni. Még mindig árulják a kalácsot. Az országban mindenütt requiálják a búzát és a lisztet, de az érmihályfaivai vasúti állomáson a közkereset kalácsot árul. Szinte csodálatosnak tartjuk, hogy a csendörség mindég halogotja a miniszteri rendeletben körülirt rendelkezések végrehajtását, melyre ezúttal újból felhívjuk a figyelmét. Megszökött szerb fogoly. Érmihályfalván favágóként alkalmazott szerb foglyok közül csütörtökön reggel egyik meglépett. Elfogalása iránt meglett téve az intézkedés. dr. Stettner Jánosné, Kató Jánosné, özv. ' Papp Jánosné, Molnár Pálné, Dorn Frigyesné, Bélteki Lás/lóné, Hajdú Ilonka, Kuthy Józsefné, Pospich Lajosné, Zagyva Imréné Farkas Jánosné, Baitz Jenőné, Groszmann Irma, Gardó Bálintné, Pécay Mariska, Gazdag Juliska, Kelemen Juliska, Kenderessy Emma, Somogyi Zsuzsika, Ehrenfeld Ilonka Kalmár Juliska, Róth Ottilia, Szabó Margit és Eszti, Somiyai Juliska, Nagy Juliska Kapus Ilona, Szököcs Erzsébet, Farkas Etelka és Gacsádi Róza. Rövid ideig közreműködtek az ápolásban dr. Náday Samuné, dr. Hajós Emilné, Rück Adámné, Bajor Sándorné, Hajós Elza és Gabriella, Katz Erzsébet és Góttlieb Czella is. Az orvosi tiszt dr. Szabó György magánorvosra hárult, aki azt teljesen díjtalanul töltötte be. A kórháznál fizetéses ápolónőként Özv. Yajtekovszki Zsigmondné volt alkalmazva a gondnoknői lisztet Kalászy Mária töltötte be. A kórház 40 ágygyal lett felszerelve a melyből 15 beteg ellátását Gróf Stubenberg Józsefné grófnő vállalta el. A kórház 1914 szeptember 24-én kezdette meg működését és 1916. január 25-én szüntette azt be, az Országos vöröskereszt Egyesület jóváhagyásával, abból az indokból mivel a betegállomány teljesen elfogyott és uj betegeket a hadvezetőség nem bocsáj tott, a kórház rendelkezésére. A kórházban 1914. évi október 1-től 328 sebesült nyert ápolást. A kórház összes bevétele 34877 korona 41 fillér, kiadásai 31121 korona 19 fillér s a fenn maradó 3756 kor. 19 fillér az Érmelléki Takarékpénztár Egyesületnél lett gyümölcsözőleg elhelyezve, hogy abból a háború után a székelyhídi rokkant katonák és családjai részére segély nyujtassék. A kórház berendezése részben elárusítva, részben a község elöljáróságnak lett átadva, a Hajós Emilné úrnő által adományozott ruhafogassa! együtt. A ruházat egy része a háború által sújtott kárpátfalvi lakosság számára elküldetett, a többi része 1000 drb fehérnemű, 186 párna az olasz harctérhez közel fekvő kórháznak lett rendelkezésére bocsájtva. A kórház-bizottság, a kórház feloszla tása alkalmából dr. Szabó Györgynek a betegeknek 1914. évi november 8-tól való teljes díjtalan kezelése feletti elismeréséül 1C00 koronát utalt ki és az összes műszereket neki ajándékozta, Nedeczky Margitkának a a titkári teendők lelkes és buzgó teljesítéséért 300 kor., Kalászi Máriának a gondnoki teendők lelkiismeretes végzéséért 100 kor. és Sztupka János fodrásznak, a sebesült katonák díjtalan borotválásáért 50 koronát adományozott. Julia napja alkalmából a község intelli- gentiája jókivánataival halmozta el a járás köztisztelet, szeretet és nagyrabecsülésében álló főszolgábirája, kovásznay Marcel kedves nejét, Derzsy Juliánná úrnőt, valamint igen sokan fejezték ki jókivánatait özv. Thamássy Lajosné úrnő előtt is. Ipartestületi közgyűlés. A székelyhídi ipartestület vasárnap tartja rendes évi közgyűlését. A gyűlés iránt nagy az érdeklődés, mert Horváth János ipartestületi tag szótárgyává teszi azokat a különös segélyezési ügyeket, hogy iparosok hozzátartozói dacára, hogy hadisegélyben részesülnek, az iparosok feleségei részére engedélyezett külön segély is lett folyósítva számukra. Fogyasztási szövetkezet megalakulása teljesen befejezett dolog. Az üzletrészek lelettek jegyezve és a szövetkezet a jövő hó közepén meg is tartja alakuló gyűlését. Éppen ideje volt, hogy a szövetkezet megalakuljon, mert egyes kereskedők, a tisztesség rovására, anyira visszaéltek a közönség helyzetével, hogy a védekezést szinte a lót- fentartás iránti kétségbeesés irta alá. Kiütéses tífusz. Ujlétán a kiütéses tífusz megbetegedés fordulván elő, minthogy hólyagos himlő megbetegedések is előfordultak, a község szigorú zár alá helyeztetett és az összes óvintézkedések megtétettek. Leszámolás a székelyhídi megszűnt kisegítő kórházról. A háború kitörése után Székelyhidon a község és a járás nemeslelkü lakosságának adományaiból megalakult a vereskereszt kórház. A kórház kormányzatát kórházi bizottságlátta el, melynek elnöke gróf Stubenberg Józsefné társelnöke. Kovásznay Marcel főzsolgabiró, tagjai: Dorn Frigyesné Kató Jánosné, Molnár Pálné, özv. Papp Já- nosné, dr. Penkert Mihálynó és Stettner Jánosné lettek. A titkári tisztséget Nedeczki Margitka vállalta el. A kórházban az ápolónői tisztet a község lelkes honleányai vállalták, u vszerint: gr. Stubenberg Józsefné, dr. Penkert Mihályné,
