Közérdek, 1916. január-június (8. évfolyam, 1-12. szám)
1916-01-08 / 2. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK GMÜTEREM. 1915. január 8. 2. szám. SwB 1 £p$«i 0R*S flw» ílwl mms <&&&( áwfs ra>8 ^üs I Van szerencsém > rtesiteni Nagykároly és Vidéke, me- 2 Ken tisztolt közönségéi, hogy Lát sió Jenő fogmií- « termét (Könyök-utca II íz.) a háború idő tartamára < 1915. évi de. hó 4-től átvettem. Mely idő alatt a!eg- kényesebb i/i snek * s u- gfelelő legmodernebb muuká- kat u. m. platina, aranyhidak, fogak, töm sek, (plom- ; bök) és foghúzások fájdalom nélkül (érzéstelenítve) a lehelő legjobban és jutányos arak mellett végzet,. Szegényeknek ingyen, szives pártfogásukat kérve Török ’( Mihály vizs. fogtechnikus, a nagykárolyi vöröskereszt l kórházak müfogásza. f talán ez egy boldogabb jövő előjátéka i volt. Mindenesetre bizunk abban, bogy a nagy háború meghozza a magyarok vezércsillagát. if'j. gróf Üchtritz Amada Emilné. Hétfőn „Mozilündér“ ment. Kár, hogy a szerep kiosztásnál a rendezőség nem elég körültekintő volt. Kedden került bemutatóra „Palika“ Gábor Andor színmüve,..amely csodás színekkel ecsetel egy izgalmas részletekb n bővelkedő lelki konfl kIüst. A címszerepet- Jávor Andor játszotta oly szép m, oly hatásosan, hogy a közönség nem telt be hálájával es folytonos, zajos tapsban re.s/.e.-iluite a fiaiul színészt-. szeretedben nemcsak, hogy ajtót nyitott neki, hanem lelkét és vérét is odaadta neki. Ezen példátlan lovagiasságban az ellenség nem a vér nemességét, hanem annak gyengeségét látta. Ez okozta, hogy az idegen szokás minden neme elhatalmasodott minálunk. Midőn már láttuk, hogy be lettünk csapva, nem tudtunk közösen az ellenség ellen harcolni, mert azt vettük észre, nincs összetartás, nincs fegyelem, nincs vezér, kire hallgatnánk, mert azzal is a legtöbb irigységből ösz- szekülönbözött. így áltunk tehát minden időben fegyvertelenül az idegen behatásokkal szemben, Az ok ismét a régi, nemzeti egyéniségünket kellett volna nevelni, erősíteni, belőle egy magasztos kultuszt csinálni és mintegy közös zászlónak tekinteni, mely alá gyülekezünk, ha hiv a haza, ha bajban vagyunk, ha tanácskozunk. Ezen közös menedéket kellett volna istápolni, hatalmassá tenni, hiszen benne találtuk volna saját nagyságunkat, saját dicsőségünket. A magyar nép leikébe i és földjében kimeríthetetlen kincsek lakoznak, melyet ha értékesíteni tudna, a leggazdagabb nép lenne. De igy, fajunk szomorú sorsa, hogy semmit sem tud kihasználni. ' Lelkének kincsei nem szolgálnak a haza javára, a példátlan lovagiasság, a vakmerőségig menő hősiesség, a páratlan nyiltszivüség sohasem hoztak boldogabb napot a történelem lapjaira, mert minden célnélküli volt, minden közösségnélküli volt, nélkülözte a nemzeti egyéniség főrugóját, az önzést faja iránt és ezáltal az összetartást. A föld kincsei is med- dőek maradtak. Úgy ahogy volt is bőségben tartotta embereit és igy nem j vettek fáradságot még több kincset kiaknázni, mert nem gondoltak a közös szent célra, amelyet még anyagi eszközök is erősítettek volna. A magyar ember mindenkoron imádta hazáját, minden egyes hazafi vérét áldozta volna érte. De mit ér a hazaszeretet közösség és összetartás nélkül ? A hazának hasznára lenni csak töbesszámban lehet, tehát nem az egyesre, hanem a töbesszámra, az emberek tömegére kell nevelni. Mit ér az, ha midőn az országba betör az ellenség, mindenki külön megy, egyik sem tudja a másikról, hol van, mig nem jön az ellenség egy összefüggő sereggel és mind levágja az egyes vitézeket. Ilyen a hazaszeretet ösz- szetartás nélkül. Ezer évig volt fajunk rendetlen és egészségtelen nemzeti egyéniséggel : ÓRIÁSI S bajok vannak most a bádogdóbozok körül a nagy | bádoghiány miatt úgy, hogy gyáramban több ízben 1 üzemzavar fordult elő, mert nem tudtam a sokféle nagyságú bádogdobozokat beszerezni. Mély tisztelettel kérem , tehát a t fogyasztó közönséget, hogy bevásárlásainál legyen szives csak az óriási F E P Á K # cipőkrémet kérni, hogy a szükséges dobozok készi- tése egyöntetű legyen, mert csak igy lesz módomban tisztelt vevőim óriási szükségletét, dacára a súlyos viszonyoknak kielégíteni. £jg~ Az óriási FedákCIPŐKRÉM ma már nélkülözhetetlenné vált minden háztartásban, mert Háziasszonyaink meggyőződtek arról, hogy ezen kipróbált, jó cipőkrém az összes gyártmányokat felülmúlja. — Az óriási Fedák-cipőkrém a nyers anyagok folytonos emelkedése folytán TÖK I A papa szerepében Netnényi nyújtott igen jót. Szerdán a „Lengyelvér“-t mutatta be a. társulat. Az előadás élvezetes volt. Csütörtökön a „Körző szépe“ cimii énekes játék került színre, amelyben Szabó Mili brillírozó!!. N. S/.elonyi Ilonka kedvesen alakította a zsörtölő felgséget. Kitünően játszottak Endrődy, Könyves és Kürti. A szerepek be nem tanulása zavarja az előadást, erre fel— hivjuK az igazgatóság figyelmét. Pénteken a „Kis király“, ma „Lyon Lea“ került bemutatásra. (8p) Azt suttogják, azt beszélik ... 40 filléres árban kerül forgalomba, mert sikerült nagyobb mennyiségű, elsőrendű minőségű nyers anyagot beszereznem és igy a háború előtti kitűnő minőségben iiiiiiileiillft káigiBiató! VadászZsigmond w°Síl“»eti BUDAPEST, VI., Lehel-utca 29. szám Újév első napján kezdte meg előadásait Neményi uj társulatával. Bemutatóra került a „Tiszavirág* cimü operett. A darab, mely a mai háborús világból van meritve, Igen kedves tartalmú és zenéje is bájos. Bea Chatéau grófnő szerepében mutatkozott be Kürthy Böske primadonna. Jozetet Szabó Mili játszotta. Temperamentumos vérbeli színésznő szerepében nagyszerűt produkált és szép hangjával csak fokozta játékát. A közönség szívesen tapsolt neki és többször hívta lámpák elé. Reméljük, hogy a művésznő meg sok kellemes estét fog szerezni közönségünknek. A hadnagy szerepében egyik régi, kedves ismerősünket üdvözölhettük Takács Antalt, ki már oly sok sikert aratott nálunk. Ezt a szerepét is művészetének megfelelően játszotta meg. Bea Chateau grófnő nagybátyja szerepét Kürti Károly játszotta. Intelligens megjelenésével diserét játékával igazán tetszett. Szerepében olyan alakítást produkált, hogy meglepő volt. A többi szereplők is jók voltak, úgy, hogy az előadás semmi kívánni valót nem hagyott hátra. Vasárnap este Zsuzsi kisasszony & nálunk tnég ismeretlen operett került színre, szintén jó előadásban. hogy Csordás Aladárt azért hívták be a katonasághoz, mert a hadvezetősg értesült arról, hogy kiváló jártassággal bir a gulya kezelése terén . . .- hogy az Ipari hitelszövetkezet azért I nem adta ki az 1914. évi zárszámadást, mert az egész igazgatóságban nincs egyetlen ember j sem, aki azt eltudná készíteni; hogy a nagykárolyi hölgyek egyrésze í nem a hadijótékonyságban, de a divatkereskedések látogatásában találja fel minden boldogságát; hogy Kőpülyöző János barátunk a Szilveszter estélyen a Royal kávéházban éjfélkor 13 fánkot evett meg az újév örömére; hogy a nagykárolyi drogériában a női szépitőszerek oly nagy kelendőségnek örvendenek, hogy droguista Kálmán egy kozmetikai gyár alapítását tervezi; hogy a nagykárolyi bérkocsisok lovai, í oly súlyos testi és lelki fogyatkozásban szenvednek, hogy abrakolás nélkül kénytelenek i egy félórán át szaladni; hogy Sanyi urfi elegáns fellépése és j 600 koronás bundája a színtársulat női j szereplői körében általános onsternáliőt j keltett; hogy sz.’.niszlói vasutas Ferke annyira el volt ragadtatva a “Zsuzsika* előadásától, hogy minden ismerőseinek azt ajánlja, hogy nevét Zsuzsikára változtassa át; hogy a Bugyeczek társaságában ismét kitört a háború. Az ok egy közönséges talicska, amely az aszfalton a főbugyeczek lába elé került; hogy a legutóbbi felülvizsgálati szemlén 43 — 50 éves népfelkelők 25'/«-át találták mindenféle szolgálatra képtelennek; hogy két nagykárolyi kereskedő Nagykárolytól Budapestig játszott a vasúti kocsi- i ban kalábert, anélkül, hogy észrevették volna, I hogy a kártyák közül a piros ász hiányzik.