Közérdek, 1916. január-június (8. évfolyam, 1-12. szám)
1916-03-11 / 11. szám
1916. március 11. 11-ik szám. KÖZÉRDEK 5-ik oldal váradi miniszteri kirendeltség és a bihar- megyei gazdasági egyesület kiküldöttjei, valamint az egy-egy járás községeinek jegyzői kara jelenléte mellett, bizottságok legfontosabb teendői tekintetében hoztak határozatot. A gazdák e harmonikus együttműködése is a legszebb reménységet szolgáltatja arra nézve, hogy az időjárás kedvezőtlensége az iga és munkaerő hiánya ellenére sem fog vetetlen föld maradni az országban. Székelyhid. Miért alakult meg a fogyasztási szövetkezet Székelyhidon. Székelyhidrél Írják lapunknak: „a székelyhídi kereskedők körében aitalános megdöbbenést keltett a fogyasztási szövetkezet megalakulása, mert ebben egész exisztentiájuk tönkretételét látják. Ahelyett azonban, hogy önmagukban keresnek a hibát es telhetetlen kapzsiságukkal okolnák a közönség védekezését, különféle felekezeti kérdéseket dobnak a nagy nyilvánosság elé és személyes torzsalkodás vádjával illetik a szövetkezeti eszme felvetőit, lelkes és buzgó Apostolait. Hogy mennyire nincs igazuk ezeknek az uraknak, az alábbiakból meggyőződhetik mindenki. Amikor a háború kitört, a székelyhídi kereskedőknek első dolguk az volt, hogy leiemelték a fogyasztási cikkek árat s azóta folyton emelik, úgy hogy egyes fűszeráru már oly magas ároii van, hogy a Csimboraszó törpe hozza képest. Emeltek ők az árakat, ha jó harctéri hir jött, emelték, ha rossz hírek érkeztek emeltek, ha bfcborult, ha kiderült és minden körülményt felhasználtak arra, hogy az árakat emeljék. Amikor a hadimenetrend lépett életbe a vasútnál a tengelyen való szállítás örve alatt csekély 40 százalékkal emelték az árakat, amikor katonaság állomásozott Székelyhidon, belénk magyarázták, hogy az árubeszerzés nehézsége miatt emelniük kell és ujabbi 20 százalékkal drágábban került a fűszer a fogyasztó kezéhez. És a fogyasztó közönség, de különösen a hivatalnoki osztály nem tudott védekezni ez ellen a kapzsiság ellen. El kellett tűrnie, hogy mig ő nélkülözik, addig egyesek teljesen ki uzsorázzák őket és vagyont halmozzanak össze a polgárság zsírjából. Különösen vezető szerepet játszott ebben a lélekkufar munkában, a háború előtt meg egyszerű kis kereskedő, ma dúsgazdag fűszeres, aki talán a gyomrát is bankóval töltötte ki, hogy imponáló megjelenést tudjon magára erőszakolni. És ezekből a nehéz ezrekből, még csak fillérek sem jutottak a háborús jótókonycólra, de még hadikölcsönre sem. Ott hevernek, azok szépen kisimogatva a Wertheim- szekrényben, hogy háború után újabb üzleti célokra használják fel őket, esetleg gazdájuknak nemesi predikátumot, avagy báróságot szerezzenek. Amikor már elviselhetlenné vált a kereskedők kapzsisága, 'akkor akadt egy lelkes, derék úriember, dr. Penkert Mihály ur, varosunk köztiszteletben álló gyógyszerésze, aki fefvetette a fogyasztási szövetkezet megalakítása kérdését. Lelkesedéssel tettük magunkévá az eszmét, de tette az egész város lakossága, aki sorakozott a kibontott zászló köré és alig két hét alatt 16,600 korpna lett a jegyzés összege, amely ina 36,800 koronára emelkedett. Nem hangzottak el ennél a kérdésnél jelszavak, nem lett itt felvetve egyetlen felekezeti kérdés sem, mert mindenkit az a közös érdek „védekezés az uzsora ellen“ vezetett a szövetkezeti eszme felé. A szövetkezet megalakult, hála azoknak, akik ebben közreműködtek s Isten segedelmével rövid idő múlva meg is kezdi áldásos működését. Ne keressenek tehát a székelyhídi kereskedők az alakulásban különféle személyi okokat, de keressék a hibát abban, hogy ők voltak azok, akik szinte kényszeritették a lakosságot arra, hogy védekezzen, úgy, ahogy tud, a kiszipolyozás ellen. Több tisztviselő. írni, olvasni tudók vizsgája. A székelyhídi főszolgabírói hivatalnál március ho 30-an ejtették meg az országgyűlési képviselő választásra jogosító Írni és olvasni tudók vizsgáját. A vizsgalatra egyedül Ottományi Józset 58 éves Kiskereki lakos jelentkezett, aki a vizsgájáról kitűnő bizonyítványt nyert. Megiyézett borjú. Ez a világra szóló ese- j mény, ami kedves, jó Géza bátyánkkal esett 1 meg, aki napról-napra közelebb van ahhoz, hogy a Róthschiidokkal egyenlőnek tekintsék ebbe a girbe-görbe járásban, ügy történt a dolog, hogy Géza bátyánknak egyetlen dédelgetett Riska tehene megellell. Nagy volt az öröm a háznál es Géza bácsi lijnek-lanak ujongva elbeszélte a családi eseményt. Baiáija Tógyer gazdálkodó azok köze a kitüntetett házibarátok köve tartozott, akinek mégis mutatta az újszülöttet és kettesben gyönyörködlek a nagyreményekre jogosító csemetében. Az újszülött azonban veleszületett gyengeség toly- tán másnap jobblétre szendédül, amely esemény végleten mélységes gyászba borította az öreg,Gézát. Meglépte ruháját, leült a tőidre és gondolkodni kezdett, hogy mi is okozhatta a kicsi Riska szomorú végét? Hosszas gondoskodás után kisütötte, hogy azt valószínűleg Brata megigézte s igy pusztult el a borjú, j Kapta magát és felkereste a házibarátot, szemrehányásokkal halmozta el és követelte a kár megtérítését s midőn Brata erről hallani serif akart, felkereste az egyetlen fiskálist Székelyhidon es beakarta perelni Bartál borjú 1 igézés miatt. A fiskális ur megvakarta a leje i búbját, elővette az összes törvényeket s végül kisütötte, hogy a corpus jurisban nincsen I olyan paragrafus, amely igézesről szóllana es ezert kártérítésre jogosítana. És Géza bácsi szomorú szivvnel fizette meg az értekezésért felszámított 10 koronát, megfogadta azonban, hogy semmiféle családi eseményt nem közöl még a házi barátjával sem. Szükségliszt Székelyhidon. Biharvarmegye alispánja a további intézkedések megtételéig, engedélyt adott a Berger-fele indulatomnak, hogy a legsürgősebb szükséletek fedezésére a község elöljárósága altai kiállított lisztutalványok alapján 60 q lisztet kimérhessen. Maximális árak. Biharvármegye alispánja a vármegye területére az élelmi cikkek árát újabban az alábbiakban állapította meg: Marhahús 4‘56 K, 4'37 K, Borjúhús 4’75 K, Julius 2'85 K, Sertéshús 4’95 K, 4‘56-K, Szalonna 5'60, 5'90 K, Háj 640 K, Zsir 6'46 K. Baromfi élősúlyban 2'40 K, Liba élősúlyban sovanv 2‘40 K, kövér 4 K, Pulyka élősúlyban 2-80 K, Hal 3-80 K, Tej 44 f., Tejfel P70 K, Túró 1*70, 2'56 K, vaj 8'40 K. Megvan állapítva a liszt és kenyérnemüek, gyümölcs, cukor és főzelékek ára is. A főszolgabíró az ármegállapításra vonatkozó rendelkezést oly utasítással küldte meg a csendőrségnek es a községi elöljáróságoknak, hogy annak betartásár szigorúan ellenőrizze. Főbíró ur figyelmébe. A Székelyhidra és a bírósághoz utazó közönség nevében köszö- netünket tolmácsoljuk Doby József főbíró ur előtt, hogy végre, valahára, teljesen elkészítette a vasúthoz vezető járdát és ellátta vízlevezető betoncsövekkel, amely biz-, tositja azt, hogy járda, legalább egy félévig járható állapotban marad. Hogy azonban a müteljes legyen, két kérést intézünk még í a főbíró úrhoz! Az első az, hogy dobassa ki azokat a forgókat, melyek a drótsövény megerősítéséül szolgáltak, minthogy azokra egyáltalán szükség nincsen és csak a közlekedést akadályozák. Meszeltesse be a kerékvetőket, amely a sötétségben kiszámit hatlan szerencsétlenségnek lehetnek okozói és az utrendőri törvény szigorúan elő is Írja. Reméljük azt, hogy a főbiró ur szives lesz ezen kérelmünket teljesíteni, annyival is inkább, mert erre már hatósági utón figyelmeztetve is lett és nem lesz szükség a felsőbb hatóságok segélyét igénybe vennünk kötelessége teljesítéséhez. Hólyagos himló Bihardiószegen. Bihardi ószeget is megfertőzte a Galíciai veszedelem és ott is felütötte a fejét a hólyagos himlő. Eddig két megbetegedés fordult elő de remélhető, hogy az erélyes hatósági intézkedések folytán lokalizálva lesz a betegség. Elrejtett gabonanemüek kutatása. A pénzügyőrség Székelyhidon is megkezdette az elrejtett gabonakészletek felkutatását. A ku- I tatás eredményre is vezetett, amennyiben i eddig 32 helyen találtak elrejtett készleteket. Nyiltér. Nyilatkozat. Székelyhidon 1916. évi január hő 27-én a központi nagyvendéglőben Takács István kir. járásbirósági tisztviselő ur és én közöttem félreértéstől származott icxidensből kifolyólag Takács urat sértő kifejezésekkel illettem. Kijelentem ezennel, hogy őt sérteni szándékomban nem volt, s a történtek felett sajnálatomat fejezem ki. Baka Sándor, m. kir. állami végrehajtó 486—1915. vht. sz. Árverési hirdetmény. A székelyhídi királyi járásbíróság '1404 2—1915. számú végrehajtást rendelő (végzése alapján a Kereskedelmi és Iparbank r.-t. végrehajtó javára az 1915. évi augusztus hó 7. napján foganatosított kielégítési végrehajtás alkalmával lefoglalt ingókra a székelyhídi kir. Járásbíróság 1915. Pk. 2887. sz. kiküldő végzése folytán 41 K. tőke, ennek 1915. évi január hó 10. napjától járó 6% kamata, 1/;,°/0 váltódij, 82 kor. 4 fill, birói- lag megállapított 3 kor. 60 fill, árverés tii- zésdij és még felmerülendő költségek kielégítésére árverést hirdetek, melynek: Vasad községben végrehajtást szenvedő lakásán leendő megtartására határidőül 1916. évi március hó 20. napjának d. u. fél 2 óráját kitűzöm, amikor a biróilag lefoglalt és 4350 K-ra becsült ingók, u. m.: szavasmarhák, 130 kereszt búza és 70 kereszt rozs a legtöbbet Ígérőnek eladatni fognak. A vételár az 1881. évi LX. t.-c. 198. §-a határozataihoz képest azonnal és készpénzben fizetendő. A netáni elsőbbségi igények az 1881. évi LX. t.-c. 111. és 112. §-ai értelmében az árverés megkezdéséig nálam jelentendők be. Az 1908. évi XLI. t.-c. 20. §-a értelmében az árverést az alábbi alap és felül- foglaltatók javára is egyidejűleg elrendelem és pedig: 1. Kereskedelmi és Iparbank r.-t: végrehajtató 120 K. 30 f. 2. Kereskedelmi és Iparbank r.-t: végrehajtató 1058 K. 3. Egyesült Érmihályfalvai Takarék- pénztár és Érmeléki Hitelbank r.-t. végre-, hajtató 412 K. 50 f. : és járulékai iránti követelés kielégítésére Minthogy az itt felsorolt összes végrehajtató javára az árverés egyidejűleg és egyenlő joghatálylyal rendeltetett el, azt foganatosítandó, az árverést be nem szüntető végrehajtó javára és terhére az 1881. évi LX. t.-c. 105. §-a per analogiam 169 §-a és az 1908. ^„LI. t.-c. 29. §-a értelmében az árverés színhelyén mégjelenni fogok. Kelt Margittá, 1916. évi február hó 25. napján. Jóny Lajos kir. bir. végrehajtó.
