Közérdek, 1916. január-június (8. évfolyam, 1-12. szám)
1916-02-05 / 6. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK 1916. február 5. 6. szám. 1 I 1 1 FOGMŰTEREM Van szerencsém értesíteni Nagykároly és Vidéke mélyen tisztelt közönségét, hogy László Jenő fogmü- termét (Könyök-utca II sz.) a háború idő tartamára 1915. évi dec. hó 4-től átvettem. Mely idő alatt a legkényesebb ízlésnek és megfelelő legmodernebb munkákat u. rn. platina, aranyhidak, fogak, tömések, (plom- bok) és foghúzások fájdalom nélkül (érzéstelenítve) a lehető legjobban és jutányos árak mellett végzek. Szegényeknek ingyen, szives pártfogásukat kérve Török Mihály vizs. fogtechnikus, a nagykárolyi vöröskereszt kórházak müfogásza. ÜÖÜ ü$£§ í HUSI i mi gangs ■ ggag| nőisei §!*k!g fSAjgl H Í>S*í?e érzéki I g?S*f§ üw§ Bi felszólitja az üzemeket, hogy igyekezzenek az ipari üzemekben eddig visszatartott fölmentett egyéneket minél rövidebb idő alatt bevonultatni s törekedjenek helyükbe részben kevésbé alkalmas férfiakat és női munkaerőket beállítani. A nő munkások beállítását kell itt elsősorban a főkisegitő módnak venni, még pedig nem csak a napszámos szolgálatok teljesítésére, hanem számos olyan munkákra is, amelyeket eddig szakképzett férfimunkások végeztek. Célszerűnek tarlaná a hadügyminiszter, ha a gyárüzemek gyermekkerteket létesítenének, hogy ezáltal oly munkás- jiők is megnyerhetek legyenek az ipari munkára, akik eddig családi tekintetekből akadályozva voltak. Különben is a felmentések ügye most más kezeiében részesül, mint a háború elején, ami természtes is. A nélkülözhetetlen j séget szigorúan szabályozzák a fiatalabb kor- osztálybeli besorozottakat csak feltétlen in- | dokolt esetben mentik fel. A felmentettek közül lasanként behívnak egyeseket, ha az annak a vállalatnak, hivatalnak vagy üzemnek a menete alhol az illető alkalmazásban van, megengedi. Ha valamely üzemnél idősebb tisztviselőt soroznak be és azt felmen- i tik, úgy rendszerint behívnak helyette egy j besorozott, de eddig felmentett fiatalabb I munkaerőt. Budapestről jelentik még: Beavatott, j hiteles helyről szerzett értesülésem szerint a 48—50 éves besorozott népfölkelők behi-1 vása néhány napon belül meg fog történni. Éz a behívás nagy meglepetést kelt, mert általában előbb a fiatalabb korosztályúak, a 43—47 évesek behívását várták. A három legidősebb korosztály behi-; vása, éppen úgy, mint Ausztriában, nálunk is azért történik meg előbb, mert a most behivottakat kizárólag helyi és segéd szolgálatra alkalmazzák. Országszerte folyik hetek óta az összes parancsnokságok területén az irodai, kórházi őr és hidőr szolgálatot teljesítők felülvizsgálata. A felülvizsgálatok körülbelül tiz nap múlva befejeződnek, a katonailag kiképzett és harctéri szolgálatra alkalmas katonák csapattesteikhez beosztatnak és az ő helye- iket foglalják el a most behívandó 48—50 ] éves népfölkelők. Ausztriában ez a korosztály már be is van hiva. A behivandók körében nagy megnyugvást fog kelteni ez a híradás, hogy a korosabb és nehéz szolgálatra alkalmatlan polgárokat a hadvezetőség az aránylag igen könnyű iro dai és egyéb segédszolgálatra alkalmazza. kézitusában kiverte őket és 1 tisztet és 250 gyalogost fogott el. Ez a „tartalék“ 240 szatmármegyei, túlnyomórészt Nagykároly és környékbeli népfölkelő volt, az 5-ik gyalogezred 10-ik százada. Olyan csodálatos fegyverténye volt, hogy magasrangu tisztek ott a helyszínen gratuláltak a hősöknek. Rarancze mellett emelkedik egy nagyon fontos magaslati pont. Ez uralja a környéket s onnan belátni Csernovitzba. Az oroszok itt akartak áttörni. Napokon át 24-es Haubitzok pergő tüze alatt tartották a dombot. A hős védők, honvédek és honvédhuszárok borzalmas napokat éltek át. A drótakadályok szétrombolva, a kitűnő állásoknak a helyét is alig lehetett megtalálni. Az oroszok állandóan uj és uj embereket dobnak előre; roham — roham után következik; a honvédek csodákat müveinek, de az orosz túlerő alig 40 lépésnyire mégis beásta magát. Január 7-én, az orosz karácsony napján kellett bekövetkeznie a döntésnek. Délben az oroszok a végletekig fokozták a pergőtüzet. A j domb alatt állott a tartalék: as ötösök. Adjutánsok, küldöncök kétségbeesetten; járnak-futkosnak, a védősereg meg kimerült.! A tartaléknak be kell menni az állásokba. De hogyan? A magaslat meredek, csak egy kis utón lehet felmenni s ezt az orosz 24-esekkel lövi. A lövéseket nem lehet megolvasni, — ez | már nem pergőtűz! A „hires" ötösök. A beszarábiai több mint három héten át tartott irtózatosan heves és elkeseredett harcok színhelyéről küldött levelet egész terjedelmében közöljük. Ékesen szóló dokumentuma ez ami szatmármegyei hős fiaink hősi küzdelmének, kik rettent- hetlen bátorsággal s egetvivó lelkesedéssel harcolnak, küzdenek. A január 9-iki hivatalos jelentések egészen szárazon említik, hogy Beszarábiában Rarancze és Toporoutz között nagy tüzérségi előkészítés után az oroszok helyenként benyomultak árkainkba, de a tartalék elkeseredett Megszólal a szazadparancsnok : Erimmel főhadnagy: „10-ih század előre /“ Zoltán zászlós előugrik „utánam ötösök /“ A légnyomás elviselhetetlen, srapnelek, gránátok hatása borzalmas. De az ötösök élükön tisztjeikkel mennek élőre. Páran a dombtetőn állnak, mikor Zoltán zászlós hangja végigsüvit: „Ne mozduljon senki, itt vannak a hires ötösök„győzni fogunk!“ A huszárok és honvédek uj erővel tüzelnek, a bejött, megfogyott 10-ik század uj életet önt beléjük. Par perc tüzelés s aztán előkészület a rohamra. Mellettem huszárok állnak, egy tisztjük sem maradt. „ Aztán fiuk — mondom — | ne feledjétek el, hogy ti vagytok a vörös ördögök /“ — Kész a szurony, felfűzve, mire kiugrik j Erimmel főhadnagy s rossz magyarsággal kiáltja : „etesek, magyarok utánam /“ Mint a fergeteg, mely mindent elsöpör, rohant a csoport az ötszörös túlerő ellen. Elől az ötösök. Egy huszár elorditja magát: „Ne segíts Uram se ide, se oda, esalc bámuld, mit csinál a huszárod !“ Borzalmas volt, ami aztán következett. | A muszkák egy ideig lőttek, aztán jött a szurony. „Kell Gsernovitz ? Nesze!“ Egy jaj s, utána egy test tompa zuhanása hallik. — 10 perc s több száz fogoly már indul hátrafelé s az első állásban mar nincsen orosz. Tovább előre! Most megszólalnak ami ágyúink, ami gépfegyvereink, erősebben szál az ötösök „hurrája“, a honvédek „rajta-rajta“ kiáltása s egy félóra múlva az utolsó állásból is menekülnek az oroszok. Tizenkét emberem állandóan hordja az orosz hullákat, nem lehet az árokban járni tőlük Elcsendesedik a harctér, honvédek, huszárok csókolják az ötös bakát. „Betyár fiuk vagytok!“ Hajnalban ki kell vonulnunk. Másfelé kell mennünk. Soha meghatóbb bucsuzást! — Ezek a csodás emberek sírnak. S amikor pár lépést elhaladunk, hátraszól 1 egy gencsi bakám: Aztán huszár pajtás, ha megén bajban volnátok, hát csak Írjatok. „Oszt mi a címetek?“ — „Csak, hogy hires ötösök. A Sztrypa mentén a gyerek is megtalál bennünket.“ Dr. Balázs József zászlós. Orosz néprománc A foglyok közlése nyomán. Ernőd Tamás Szentpétervár és Moszkva- közt van egy ut, Az ut felén van egy kis szélmalom, Az udvarán van egy magányos, mély kút, S a szélmalom jár éjjel-nappalon. A szélmalom csak jár nem hajtja semmi, A szél sem fuj, de szüntelen kering. És meg áll és nincs mit véle tenni: Hajtják a sűrű sóhajtásaink. Szentpétervár és Moszkva közt van egy tó, S a tó partján egy vizhajtó-malom, A vízi malmon nincs seholsem ajtó Es egyre csak jár éjjel-nappalon. A vén malom csak jár, nem hajtja semmi A mozdulatlan viz fölött kering És meg nem áll és nincs mit véle tenni Hajtják a hulló sűrű könnyeink. Szentpétervár és Moszkva közt van egy táj, A tájon őröl egy vén gőzmalom, Az udvarán vau egy nagy, régi raktár Es liszt jön abból éjjel-nappalon. A gőzmalom csak jár nonhajtja semmi, Süvít a síp és lenn a gőz kering És meg nem áll és nincs mit véle tenni: Ottan darabolják szét a csontjaink. Színház. Ihausz Oszkár nagysikerű operettje a „Legénybucsu“ került vasárnap bemutatóra. Az operett dallamos zenéjében csak gyönyörködni, az érdekes szövegén pedig csak mulatni lehet. Öttinghaussn báró (Takács A.) házasodni készül, egy teljesen ismeretlen grófnőt kell elvennie kivel szülei már régebben eljegyeztek. Legénybucsuját egy vendéglőben inkognitióban akarja megtartani és ezért kocsisának ruháját és nevét veszi fel. Kocsisa Lőrinc (Várady A.) egy igazi konfidens kocsis típus, ki felhasználja gazdájának inkognitióját, kiadja magát bárónak. Stella grófnő (Szabó Mili) Otting- hausennak jegyese megtudván vőlegényének hollétét, ismeretlenül felkeresi. De miután nem akarja magát felfedezni szintén álruhában, mint virágárus leány ismerkedik meg a báróval. A báró, mint virágárus leányba beleszeret a grófnő viszont. A kocsis meg mint báró betészkeli magát egy parvenü családba. A parvenü leánya beleszeret, de később kisül a turpisság és miután mind a ketten nagyon szeretik egymást, elhatározzák magukat, hogy Amerikába szöknek. Öttinghausen végre találkozik a Comtessel a grófi palotában, hol felismerik egymást és egymásé lesznek. — A főszereplők élén Szabó Miiivei, azonkívül
