Közérdek, 1916. január-június (8. évfolyam, 1-12. szám)

1916-01-29 / 5. szám

2-ik oldal.

KÖZÉRDEK

1916. január 29. 5. szám.

aas.%2ím. wt^-. a

'■*&& mmw^- ■ 1 Sv^^íT- i ©^£§5$ i»

FOGMÜTEREM.

I

«jVA/(*

i

SB

ü

#

»

Van szerencsém értesíteni Nagykároly és Vidéke mélyen tisztelt közönségét, hogy László Jenő fogmü- termét (Könyök-utca II sz.) a háború idő tartamára 1915. évi dec. hó 4-től átvettem. Mely idő alatt a legkényesebb Ízlésnek és megfelelő legmodernebb munkákat u. m. platina, aranyhidak, fogak, tömések, (plom- bok) és toghuzások fájdalom nélkül (érzéstele n it ve) a lehelő legjobban és jutányos árak mellett végzek. Szegényeknek ingyen, szives pártfogásukat kérve Török Mihály vizs. fogtechnikus, a nagykárolyi vöröskereszt kórházak müfogásza.

József királyi, vagy Vilmos császár képét mutatja is, szívesen fogad a muszka és a francia egyaránt.

Azért nincs nekünk arany és ezüst pénzünk, mert az is a háborúba ment. Az elfoglalt területeken büszkén jelenik meg és hódit minden fele, mert nekünk és liősiszövetségesünknek nem csak érc és áttörheflen falat képez hadseregünk; de valutánk pénzügyi állapotunk is oly erős, melyet még a világ háború sem tud megingatni, megrendíteni, mivel az a legnemesebb fém, az arany alapján nyugszik.

A mi drága arany pénzünk vándor útjában sok másképet mutató arany nyal fog találkozni s miután a faj ugyan egy, csak a rajta lévő kép más, azért szívesen üdvözlik egymást és a mieink törekszenek arra, hogy minél több testvérrel megszaporodva térjenek haza a háborúból, hogy itthon a meghozott vér áldozatért azokban a jókban legyen részünk, melyeket a háború alatt és előtt kénytelenek voltunk nélkülözni.

A csatamezőkön vérvirágok helyett arany virágok fognak teremni, nyitni, virágzani, Ez arany virágok kelyhe, méze fog gyógyulást nyújtani a számtalan fájó szivnek, melyek a világháború következtében égnek, fájnak, sajognak !

0. L.

Szinliáz.

„Piros ruhás hölgy“ operett került vasárnap este bemutatóra. Az operettet nem jó hir előzte, mert Pesten és a vidéken, ahol csak előadták mindenütt hideg fogadtatásban volt része. A teljesen értéktelen darabnak nálunk is hamar lejárt. Csak a darab szereplőinek Szabó Milinek, Kürthy Böskének, Kürthy Károlynak, Takácsnak és Jávornak nagyszerű játéka tudta, a darab hülyeségén bossankodó közönséget némileg kárpótolni.

A többi napokon ismert operettek, hétfőn „Zsuzsi kisasszony“, kedden „Bájos ismeretlen“, szerdán .Ezüstpille“ kerültek színre mindegyik gondosan kiállított jó előadásban.

Csütörtökön „A kisasszony férje“ Drégely Gábor nagysikerű vigjátéka került bemutatásra.

Ezen vidám és kedves darab decemberben került először színre a Magyar Színházban és azóta közel ötvenedik előadását éri, mindenkor a legnagyobb érdeklődés mellett. Hogy Drégely Gábor munkájával milyen elsőrangút produkált bizonyítja az is, hogy pesti bemutatója után egy héttel a bécsi színházban és ma már Berlin és Hamburg két legna- nagyobb színházában is állandóan műsoron van. Örvendünk, hogy igazgatónk fáradságot és költséget nem kiméivé, szinte meglepetésszerűen már most bemutatta ezt a bájos darabot, melynek tartalma röviden a következő:

Dorozsmay István képviselő (V áradi R.),

kinek hódításai az egész országot beszár- jnyalják, kijelentést tesz, hogy sohasem fog megházasodni Közben egy leány, Nelly (N. Szelényi Ilonka), ki őt magláita egy képviselő ülés alkalmával megszereti és elhatározza hogy a képviselőt megszerzi férjének. Szövetkezik sógorával Gáthyval I (Kürti K.) és egy tervet eszelnek ki, mintha Gáthy, vagyis a leány sógora bigámiát kö vetett volna el az Ő. az az Dorozsmay ne vében. Gáthy elmondja Dorozsmai nak, hogy bele szeretett egy leányba, de minthogy ő nős ember, nem mutatkozhatott be saját neve alatt, igy Dorozsmay nevét használta és hogy az esküvő után be is vallottá a nőnek, hogy csalást követett el vele szemben. A nőt, vagyis Dorozsmaynak állítólagos feleségét felvezeti Dorozsmayhoz, ki nagyon beleszeret és mindenáron megakarja „őt“ tartani feleségül.

Bonyodalom szövődik a nő látszólag nem akar ebbe bele menni, de nagy rábeszélés után végre igent mond és aznap estéjén, mikor az esküvőnek ineg kellene lenni, elszökik Gáthyval vagyis a sógorával, mint a kisleánynak nevelőnője. Dorozsmay utána utazik a leánynak, adja a hideget, a kiábrándultat és a leánynak arra a kérdésére, hogy mit „keres itt?" A leghidegebben tudtára adják, hogy az egész csak kelepce volt és igy akarták Öt a leánynak megfogni, mire ő boldogan megkéri a leányt és feleségül veszi.

A darab sikere teljes volt. Az előadás igen érdekes és gondos volt. A rendezés Netnényi ízlését dicséri. A szereplők kivétel nélkül nagyszerűen játszottak. Várady alakítása tökéletes volt, mert a szerep illet egyéniségéhez. Kürti kitűnő volt. játékában művészi öntudatosság volt. Szei nyi Ilonka mindvégig bájosan játszott. Jávor Antal igen tetszett. Alakításán mindvégig meglátszott a gondos studium és a művészi törekvés. Némely jelenetben meglepően kitűnő volt. Kisebb szerepekben Sándor Julia és Endrődy járultak a darab sikeréhez. A közönség szépen megtöltötte a nézőteret és lelkesen tapsolta a szereplőket.

Pénteken „Tiszavirág“ operett és ma szombaton ismét egy újdonság „A papa kedvence“ egy igen bájos, mindenütt nagy sikert aiatott vígjáték kerül bemutatásra.

Visszapillantva a szini szezon első felére, mondhatjuk, hogy igazgatónk elkövetett mindent, hogy közönségünk kényes Ízlését kielégítse. Színre hozta a legújabb operette vígjátékokat, melyek mondhatni sok nagyobb színházban csak később fognak színre kerülni. Igaz ugyan, hogy egyes uj, de rossz operett helyett jobb lett volna a régit, de jót feleveniteni, de talán ezért sem lehet őt kárhoztatni, mert közönségünk nagy rétege újdonság után áhítozik és a régi jó darabok iránt eddig tapasztalataink szerint kevés érdeklődést mutatott. Örömmel láttuk, hogy az eddig színre került darabok kevés kivétellel, mindenkor a legjobb előadásban lettek bemutatva. Azok a szörnyű misériák, mint tavaly, hogy a színészek nem tanulták be szerepeiket és a közönség előbb halottá a súgót, az idén elő nem fordult, dacára annak, hogy az újabb és újabb darabok egymást követték.

Társulatunk általában véve jó. A nő tagok között első helyet foglal Szabó Mili colotur énekesnő szép hangjával, temperamentumos játékával, rendkívül ügyes táncával. Kürthy Böske, mint primadonna elfogadható. A. Szabó Imre elsőrangú színésznő játékában mindenkor csak gyönyörködni lehet Sándor Julia elsőrangú erő. csak eddig m'g kevés alkalma volt csiszolt színésznői tehetségét csillogtatni. Filó Jolán ügyes naiva.

A férfi tagok közül kiemeljük Takácsot az ő gyönyöiü bariton hangjával. Kürti Károly igen jó komikus, csak sajnálattal látjuk, hogy művészeiét nem mindig veti latba. Nem jó ugyan, ha a komikus túlzásba viszi, de viszont nem jó. ha tuldiserét. Árkossyra, mint nejére, azt mondhatjuk, hogy játékában csak gyönyörködni lehet. Endrődy igen tehet-éges színész. Jávor megnyerő külsejű. Sokoldalúsága folytán igen használható és a reábizott szerepeket kedvesen játsza meg. Bálint* szép hanggal rendelkezik. Várady szintén jó színésznek bizonyul.

Beszámolva színtársulatunk eddigi működ 'Sével, bizalommal nézhetünk a szezon másik felére és hisszük, h >gy úgy igazgatónk, mint a társulat tagjai a hozzájuk fűzött reményeknek minden tekintetbe továbbra is megfognak felelni. Közönségünktől pedig elvárjuk, hogy színészeinket pártolják, mert azt ők megérdem ik. Sp.

Azt suttogják, azt beszélik ...

hogy a börvelyi Nagytiszteletesnek olyan sok a pénze, hogy két hétig tartja az érvényesített nyugtát az adóhivatalnál, anélkül, hogy arra a pénzt felvenné;

hogy a nagykárolyi segédszolgálatosok összes tevékenysége a hadiözvegyek vigasztalásában merül ki;

hogy színtársulatunk bájos primadonnája komolyan félvén a színpad rozoga állapotától, fogyókúrára határozta el magát;

hogy általános derültséget kelt a városban egy névjegy, amelyen az illető felsorolja különféle pénzintézeteknél viselt állásait és azzal zárja be a sorozatot, hogy ő valaha a városnál adóügyi tanácsos is volt;

hogy Vigh Kálmán barátunk Egerben, a katonaságnál szomorúan tölti napjait;

hogy a talphiány miatt a cigányok búsulnak legjobban, mert nem húzhatják a „talp alá“ valót;

hogy Rettenetes Kálmán a deáktéri vásznas, a hadiárvák javára, a két pontú Törökkel dijbirkozást rendez ;

hogy Sanyi urfi szenzációs irodalmi műven dolgozik, melynek cime ez lesz: „éleményeim a világháború alatt“ ;

hogy a papirhiánv annyira észrevehetővé kezd lenni, hogy legközelebb a szerelmesek vászon darabokon fognak egymással levelezni;

hogy Nagykárolyban a kenyérjegy behozatala óta a pékek állandóan fehér kalácsot sütnek megrendelőik részére;

HÍREK.

A vármegye gazdasági felügyelőjének kitüntetése. Ö felsége a király Tichy Gyulának, Szatmár vármegye gazdasági felügyelőjének a koronás arany érdemkeresztet adományozta. Kiváló szakértelem, hivatásá-