Közérdek, 1916. január-június (8. évfolyam, 1-12. szám)
1916-01-22 / 4. szám
4-ik oldal. KÖZÉRDEK 1916. január 22. 4» szám, f“l hogy az I. fokú rendőrhatóságok nyilvánosan tájékoztassák a lakosokat, egyben pedig különös gondot fordítsanak arra, hogy a hadifogoly munkások, munkájuk végeztével, elkülönített helyiségben tartózkodjanak, a lakosság pedig velük semmiféle bizalmasabb barátkozást ne kezdjen. Egy szekér pulyka és a maximálás. Szép fehér és tarka pulykák voltak, igás szekér hozta be őket egyik falusi gazdasági udvarról, a hétfői hetivásárra. A pulykamadarak tulajdonosa örömmel szemlélte a vásárló és pulykahúsra éhes közönségnek a drága csemege ellen megindított off'enziváját. Csakhamar megindult a pecsenyére való iránt az alku. Tíz forint darabja, mondja az eladó, j egy fillérrel sem olcsóbb. A vásárlók felhívására közbelép Czégényi József tizedes, megnézi a pulykákat s miközben az eladó a kocsin levő többi pulykákat kocsisával elhaj tatja, egyenként megszabja a súly és maxi-1 malis árak egybevetésével, melyiknek mi az ára. A tulajdonos éktelen káromkodásra fakad, nem akarja eladni a pulykákat, de a derék Czégényi kijelenti, hogy a pulykákat nem corzózni hozta a piacra, tehát köteles eladni. — És a szép fehér és tarka pulykák gazdát cseréltek és megtanulta a régi gazdájuk azt, hogy Nagykárolyban, amit a piacra hoznak, azt el kell adni, még pedig maximális áron s nem lehet lenyúzni a bőrt a szegény fogyasztó testéről. Birtokátvétel. A börvelyi Pannonia Kendergyár R.-T. a még fenlevő bérleti idő tartamára átvette a gróf Károlyi Lajos-féle birtokot, az eddigi bérlő Löfler Bélától. A birtokot házi kezelésbe veszi. Véresre vert föpincér. A „Magyar Király“ kávéházban alkalmazásban volt főpincér feljelentést tett a rendőrségnél, hogy a kávéház tulajdonosa — elszámolási differenciákból kifolyólag — véresre verte. Az orvosi látlelettel igazolt panasz tárgyában megindult a vizsgálat. Nagyszabású rézlopás. A rendőrség egy nagyszabású rézlopás ügyében teljesített eredményes nyomozást. Közel 50 kg. vasúti kocsikról lelopott különféle réz anyagok kerültek kézre, amelyet egyik vasúti alkalmazott adott el ócskavaskereskedőnek. Úgy a tettes, mint az orgazda ismeretes. Aki a hősöket sértegeti. Hétfőn délelőtt három, a harctérről szabadságra hazajött katona sörözött a Zinner-féle vendéglőben. Kiss Lajos gencsi lakos, aki alaposan felöntött a garatra, folytonosan beleszóllott a vitézek beszédébe, majd midőn azok nem reagáltak reá, őket sértegetni kezdte. A vitézek egy ideig tűrték, de azután megunták a kötekedést és egy nyaklevessel figyelmez tették arra, hogy viselje magát tisztességesen, ha a harctérről hazajött katonával találkozik. Kisst azonban ez még jobban felbőszítette és ordítani kezdet, mire kitessékelték a korcsmából. Az utcán azután részeg ember módjára ordítozott és a rendőröket, akik csendre intették, reprodukálhatlan kifejezésekkel illette. Bevitték a városházára, ahol kialudta mámorát, majd kihallgatása után szabadon bocsájtva, megindították ellene a kihágási eljárást. A tyukpecsenye. Manherc István, Lin- cenbold Imre és Hermann Lászlóné mező- petrii lakosok tyukpecsenyére éheztek. Nem lévén azonban készletben levágásra szánt tyúkok, látogatást tettek Manhercz Mihály gazdálkodónál és onnan 4 drb tojót elkezeltek és azt elvitték Hermann Saulné vendég- j lősnek, ahol megsütötték és hatalmas lakomát | csaptak belőlle. Ezután meglátogatták Stocz Istvánná portáját is, abból a célból, hogy ott is tyukászanak, de ott a házi cseléd őket í tetten érve, elzavarta. A csendőrség a tyukászokat feljelentette a helybeli kir. járásbirósághoz. Az utonállók. A reszegei vasúti állomástól ment szekérrel mit sem sejtve hazafelé Barabás József irinyi lakos. Alig ért az Érdengelegi határba, az utón megtámadták Donka Sándor és Szilágyi János érdengelegi lakosok és lehúzván a kocsiról agyba-főbe verték. A jómadarak ellen a csendőrök megtették a feljelentést a bírósághoz. Egy kiló só 80 fillér. Érdengelegrő! irja egyik előfizetőnk: Községünkben az utóbbi időben a, szatócsok nemcsak a petroleum maximális árát nem akarják betartani, de, felemelték a só árát kilónként 80 fillére Panaszkodni senki sem mer, mert ha beje lentik, akkor többet mit sem kap a falu uzscra boltjában. Kérjük b. lapjában felhívni erre a körülményre a főszolgabíró ur és a csendőrség figyelmét. — Szives készséggel teszünk eleget a' ‘'felhívásnak ’ "s’ faágunk’ részéről a legnagyobb megdöbbenés és felháborodással veszünk tudomást az uzsorás kodás ezen újabb ..fatyuhaj fásáról s kérjük is az illetékes hatóság védelmét ra lakossággal székiben. De célszerűbbnek vélnék és gyorsabb orvoslás lenne, bn az illetők panaszokkal Becsky Géza főjegyző úrhoz fordulnának, aki szonnal véget vetne a visszaéléseknek. Csöves tengeri. Pintye Pál és Pintye Észter nagykárolyi lakosok ellen a csendőr- sóg feljelentést tett a szatmári Mr. ügyészséghez, mert Szabó Pálné kaplönyi lakosnőtől és gróf Károlyi József kaplönyi gazdaságából nagyobb mennyiségű csöves tengerit loptak el. A tettesekkel együtt lépre kerültek az orgazdák is két börvelyi kereskedő szé-1 mélyében. Maximális áron felül. Az érendródi csendőrség feljelentést tett Juszli Sebestyén, Bárth József és Boér Gusztáv mezőpetrii lakosok ellen, akik rekvirált tengeri kész Jeteiket nagykárolyi kereskedőknek maximális áron felül eladták. A 42—50 éves bevonulása előtt keresse fel az Első Magyar Általános Biztositó Társaságnak az Önsegélyző Népbanknál levő főügynökséget, hol 30,000 koronáig biztosíthatja magát a háború veszélyeire mindé pótdija nélkül a rendes díjtételek mellett. Ezen hazánk egyetlen legnagyobb magyar biztositó társasága már eddig is óriási összeget fizetets ki a háborúban elesettek hozzátartozóinak és igy nem csoda, ha mindenki bizalommal fordul hozzá is igyekszik magát bisztositani, ho- zátartozóiról gondoskodni. Á biztosított tőkét minden levonás nélküt a legrövidebb időn folyósítja a kötvényben megjelölt kedvezményezettnek. Gondos anyák a hideg időszak beálltával megfogadják az orvosi tanácsot s gyermekeiknek Csukamájolajat adnak. E célra legajánlhatőbb a ZOLTÁN-féle, mert kellemes izü, szagtalan s. ezért gyermek, felnőtt szívesen veszi. Egy üveg ára K 2.80 a gyógyszertárakban. E R M E L L E K. Érmihályfalva. Az érmihályfalvai Nöegylet válsága (S) Érmihályfalván 1913. év telén a gazdasági nyomor miatt „elfogyott a szegények kenyere.“ A község segélyforrásai kiapadtak s mind több lett azok száma, akik a a községházán a betevő falatért jelentkeztek. Ebben a rettenetes helyzetben Jakab Rezső főjegyző kérő szavára, Érmihály- falva nemesszivii hölgyei körében megindult a mozgalom segileni a nép nyomorán s elein tél i közad adakozás ^ utján kenyeret osztottak ki a szegények között, később a segélyezés intenzivebbé tétele céljából, megalakították a legnemesebb intézményi: az Érmihalyfalvai Jótékony Nőeg^etéf, V i Az Egyesület még is tartotta alakuló gyűlését, meg válasz tóttá; a tisztikart,^ akik vezetése alatt virágzani kezdett. Gyönyörű,magasztos hivatás várt ,az _ egyesületre, amelynek" megvalósítása^ elé — ismerve- az elnökség nemes in=— lentióit — nagy érdeklődéssel tekintett az egész társadalom. Alig kezdétte meg működését,, az ' Egyesület, kitört a világháború. A Az Ermihályfalvai Jótékony Nőegy- lette' akkor várt volna a legszebb, leg- magasztosabb hivatás s ekkor kellett volna a cselekvés terére lépnie. T* Sajnos, a Nőegylel éppen ekkor, mint ilyen intézmény teljesen ihegszünt. d működni. Tagjai ahelyett, hogy válvetvé,‘ya közösen telj esitették volna a jótékonyság nemes munkáját, különféle alakulások mellett rendezték a . felvonuló katonáság megvendégelését, a gyűjtés nehéz, hálátlan s fáradságos munkáját s később ahelyett, hogy a Vöröskereszt-Egyesület szervezését, fel- állitását--'ápolónőkkel való ellátását is, v együttesen válvetve szervezték volna, teljesen kiadta kezéből a vezetést s igy történt azután, hogy a Nőegyletet Érmi- j hályfalván nem létező intézménynek tekintették s utóbbi időben megtörtént az is, hogy egyesek megtagadták az önként felajánlott tagdijat fizetését is. Ilyen körülmények között az Egyem sülét köztisztelet és közbecsülésberi' álló elnöknője — látván a szomorú helyzetet — lemondott, állásáról, az aleínök- ; nők pedig, mit sem törődtek az intézménynyel, s a Nőegylet ma a válság , előtt áll. Pedig ellnek az intézménynek nem lehet, de nem is szabad, a többi meg-'* szűnt és stagnáló érmihálvfalvai kultur egyesületek sorsára jutni. Az Érmüiály falvai Jótékony Nőegyletet újból kell szervezni, erőssé, hatalmasság rágzóvá tqnni ! . Ezt kiváhja kz-idei^'M ’ nyomora, ezt kívánja azok Jielyzete, akiknek kenyérkeresőjük ma a harctéren. küzdenek édes mindnyájunk boldogu- . lásáért. •Tí,oí ‘mf91 “ A télre már minden élehnikésztet fogyatékán van. A drágaság mérhetetlen i lett. A hadisegélyeket is mérőre kellett tenni, úgy, hogy bizony igen sokan vannak Érmihályfalván, akiket sok gyer- mokük miatt is, jobban meg kellene be-a csubn es segítem. És főleg azokat, akik a maguk hibájuk nélkül rongyosok, éhesek, mert «T háború áldozatát lettek. 1 * De meg kell alakítani az ÉrmihálJ- falvai Vöröskereszt-Egvesülettet is, álű'eiy- nek vezetésében helyet kell foglaljon a ; Nőegylet elnökségé, minden oszlopos! 1 tagja. A háború befejeztével vár azután ja legmagasztosabb hivatás a Nőegyletre., j Sole, igen sok vérző, fájó sebet kelE kell majd gyógyítani, amire csuka’ -a ’ 1 gyöngéd női kéz hivatott. . .. s,*°^ l&j a /fnr imJíuüSi a fbJiCiUsa t- Jör A Nöegyletnek kell kezébe vfenni
