Közérdek, 1916. január-június (8. évfolyam, 1-12. szám)
1916-01-22 / 4. szám
2-ik oldal. KÖZÉRDEK 1916. január 22. 4. szám. i 8*»Ö -b > ®Ma || \mm .mm 1P« Ute SWíf »M éli Í & «se«% áɧS 1 $F Van szerencsém értesíteni .Nagykároly és Vidéke melyen tisztelt közönségét, hogy László Jenő fogmfi- termét (Könyök-utca ii sz.) a háború idő tartamára 1915. évi dec. hó 4-től átvettem. Mely idő alatt a legkényesebb Ízlésnek és megfelelő legmodernebb munkákat, u. m. platina, aranyhidak, fogak, tömések, (piom- bok) és foghúzások fájdalom nélkül (érjsésteié-hitvo) a lehelő legjobban és jutányos árak• mellett.végzek. Szegényeknek ingyen, szives párffogá-ukat. kérve Tötök. Mihály vizs. fogtechnikus, a nágvkárolyi vöröskereszt kórházak müfogásza. kit házukat a szép n így kertekkell a megpróbáltatás ideiében —- elkólya-vetyéljék. Hiszen olyan alkalmasak a körülmények erre az op rációra. Milyen olcsók most a házak. Mer; a földek is. Ki vesz most? Csak az a temek külön cz. lja van a vásárlással. Ez a cél pedig már nyilvánvaló. Olcsó pénzen összevásárolni az apróbb birtokokat. A többi magától jö. A tagosítás ki eszközlése majd elvégzi a maga munkáját: a nagyobb birtoktestté való egyesítését. Milyen fenségesen gyakorlati gondo lat és operáció, Uj földbirtolwssó vedleni. Bőrkabátot viselni! Es dzsentrivé változni! Ugy-e bár? Es amint ismerjük a mi népünket, főleg a mostani időknek hullámzó esélyeivel és könnyen hívesével. . . könnyen beugrott volna. Ha még eddig nem tette itt vagy ott. Beugród volna a rábeszélés gonosz mesterségével, hamis hírekkel, a sok helyen mutatkozó szükségek vis majorjavai. Hiszen ha félénk embereknek vásárt ajánlasz, vagy éhező embereknek falatot kínálsz. . . lemond az minden jussáról. Hagy érdeme a kormányzatok, hogy idejében rájött a piócáknak operálására. Hogy fölismerte a veszélyt, melyet az ala- tomos operációk nagy csendességbe és véka alá rejtve kezdettek meg. Korán rávilágított. éber szemével a bűnös igyekezetre Most már bizton hihetjük, hogy nemcsak ellenőrzi a kormán ;zat a piócák vérszopásait, de a közel jövőben intézményesen is szabályozni fogja a háború alatt az inga tlanok forg a Imát. Azt suttogják, cizi ljö*iZéi i •«» ORIAS bajok vannak most a bádogdobozok körül a nagy bádoghiány miatt ugv, bogy gyáramban több Ízben üzemzavar fordult elő, mert nem tudtam a sokféle nagyságú bádogdobozokat beszerezni. Mély tisztelettel kérem tehát a t fogyasztó közönséget, hogy bevásárlásainál legyen szives csak az óriási F E P Á K cipőkrémet kérni, hogy a szükséges dobozok készítése egyöntetű legyen, mert csak igy lesz módomban tisztelt vevőim óriási szükségletét, dacára a súlyos viszonyoknak kielégíteni. Az óriási FedákCIPŐKRÉM ma már nélaülözhetetlenné vált minden háztartásban, mert Háziasszonyaink meggyőződtek arról, hogy ezen kipróbált, jó cipőkrém az összes gyártmányokai felülmúlja. — Az óriási Fedák-cipőkrém a nyers HÜf anyagok folytonos emelkedése folytán 40 filléres árban kerül forgalomba, mert sikerült nagyobb mennyiségű, elsőrendű minőségű nyers anyagot beszereznem és igy a háború előtti kitűnő minőségben iiiiBitleniiií itatpliatél Vadász Zsigmond we”í“eti BUDAPEST, VI,, Lehel-utca 29. szám hogy Nagykárolyban a legutóbbi népfelkelő szemlét oly hazafias szellemben ejtették' meg, hogy az Oroszt, Törököt és Görögöt mind alkalmatlannak találták a katonai szolgálatra ; hogy a színházban a pianínó kiséret annyira nem vált be. hogy a direktor komolyan fontolóra vette azt, ne-e alkalmazzon verklit helyette . . .; hogy a orosz foglyok éjjeli elszállásolása ügyében kiadott legutóbbi rendelet, nem annyira a foglyok, mint a rendkiviiti előzékeny és udvarias fogolytartó gazdák körében keltett kinos const,ernáliót; hogy a városi képviselőtestület által létesiieni kimondott háborús intézmények csak azért nem kerülnek kivitelre, mert azokhoz nincs szükség tiszti ügyészi állásra; hogy Nagykárolyban, a hölgyek oly egyszerűen járnak, hogy a szegény férjek az óriási ruha s varrónőszámla miatt, kénytelenek még a varrónőknél is részletfizetési kedvezményt venni igénybe . . .; hogy S nyi urfi a szipidirektor kére me folytán legközelebb a „Korzó szépe“ operettben a színpadra lép ; hogy a víg özvegyhez címzett vendéglőben rendkívüli keresett cikk lett a „Riz“-kása; hogy színtársulatunk bájos primadonája, minthogy bizonyos okok miatt Eperjesen szándékszik végleg letelepedni, a német nyelvből mindennap órákat vesz; hogy amióta a kávéházban női kiszolgálás van, a borbélyok nem győzik a borot- válást és a parókakészitést. Egyetlen jó anyám ! De hogyha elesnék, A nagy csata téren, írná d kozz on értem Néha n- ha egyszer, Decsak egyszer, eggeszer. Egyetlen jő anyám, írjon egy levelet, Csak egyp ir sort nékem, írja meg, hogy hugi; van Az én üdvöségem, Gondol e úgy néha ? A maga fiára ? Hogyha haza megyek, Nem megyek hiába, Nem megyek hiába. Drága öreg anyáin l Zárom levelemet. A harcba kell menni, En akarok holnap, A legelső lenni. Amár másnap döntő, Győzelmes, vagy hálál. Legyen majd büszke rám. Ha egy golyó talál, Ha egg golyó talál Harctér. Irta: fJnf/er Giitssláv. írom levelemet, A messze távolból, A harcnak zajából Nagymuszka orzzágból. Küzdünk tűzzel hévvel Meyáltjuk helyünket Ottan dicsösséggel Ottan dicsösséggel. Egyetlen jó anyám. Ne sirasson engem. Imádkozzon értem, Megsegít az isten, Imádkozon értem, Reggel, délben, éjjel, Hogy házzá jöhesek Onnan dicsőséggel Onnan dicsösséggel. Egyetlen jó anyám! Nincsen semmi baja, A maga fiának. Katonája vagyok, A magyar királynak. Tudósok mondják, hogy háború alatt az erkölcstelenség is nagyobb mérvben dühöng, Színigazgatónk erre támaszkodva, múlt hót szombatján „Van-e babája“ c. bohózatot hozta színre. A piros szinlap és „csak felnőtteknek“ telt házat vonzott. Úgy látszik közönségünket a régi jó darabok vagy a háborúból merített szép müvek nem igen érdekeli, mert ha ilyenek kerülnek szinre, színházunk sajnos, kong az ürességtől. Mindamellett csodálkozunk igazgatónk üzleti fogásán, mert ha jóizlése volna tudnia kellene, hogy ilyen „darabok szinre hozatala most nem való. Össze nem egyezhető a mostani háborúval. A francia eredetiből Gábor Andor által magyar szinre alkalmazott bohózat messze mögötte áll a szellemes bohózatoknak. A darabnál jelenlevők, várva várt pikantériát nem a darab szellemességében, hanem az előadószemélyzet hiányos öltözékeinél találhatták meg és három férfi fő szereplő Neményi, Kürti és Jávor igyekeztek is a darab pikáns oldalát ügyesen hűen meg játszani. A női főszerepet Sándor Julia adta. Sándor Julia elsőrangú drámai erő de a nem neki való szerepköröket is úgy bohózatokban mint vígjátékokban ügyesen tölti be. Sajnos, hogy megfelő partner hiányában nem igen van alkalma igazi drámai tehetséget bemutatni azoknak, kik azt még nem ismerik, mert hiszen ő régi ismerőse a nagy károlyi, közönségnek Ssokan emlékeznek, művészetére, sokan akarják ismételten látni játékában gyönyörködni. Az igazgatóságnak, alkalmat és módot kell tebát nyújtani arra akárhogy is, hogy Sándor Julia művészetét az ő hálás közönségének bemutassa. Hisszük
