Közérdek, 1916. január-június (8. évfolyam, 1-12. szám)
1916-01-15 / 3. szám
19J6. január 15. 3. szám. KJ/. ÉRDÉK. 6-ik oldal. azáltal, hogy javitassa ki a gödröktől ellepett, életveszélyes gyalogutat. Még abban az időbe i történtek ezek, amikor katonaság állomásozott Székelyhidon, amikor a parancsnokság szives készséggel bocsájíolla volna rendelkezésre az ut helyreállításához szükséges munkaerőt, ha az arra hivatott hatósági közegek hozzá, eziránt megkeresést intéztek volna. Az elöljáróság az igazi köz érdekében nem tett semmit, s a sok kérés könyörgésnek csak annyi foganatja lett, hogy két napszámossal behuzatta a gödröket, de az ut továbbra is járhatlan maradt. Időközben a gyakori esőzés, annyira feláztatta a községbe vezető szekérutat is, hogy a bérkocsisok — akik szabály- rendelet változtatás nélkül 2 koronára emelték fel a viteldijjat — egyáltalán nem jelennek meg az érkező vonatokhoz s igy a közlekedés fentartását egyedül a járhatlan gyalogút van hivatva lebonyolítani. A hétfői vonattal két intelligens úri asszony is érkezett Székelyhidra, akik — minthogy Székelyhidon a hordár ismeretlen fogalom — pakktáskájukat kézben cipelve, gyalog voltak kénytelenek bemenni a városba, miközben egyes útrészeken valósággal kínszenvedést állottak ki, addig, amig sikerült átvergődniük a sártömegen. Ugyanezek a jelenetek ismétlődnek mindennap a Székelyhidról az esteli órákban induló vonatoknál, csak azzal a különbséggel, hogy a pokoli sötétségben — mert az utcák világítva nincsenek — sártól borított alakokkal lelik meg a székelyhídi vasúti állomás, akik nem épen hízelgő jelzőkkel illeték Székelyhid község közigazgatását, A panaszok özöne kényszerit bennünket arra, hogy a községi elöljáróság indolentiája miatt, Nagyságodhoz forduljunk orvoslásért és arra kérjük, kegyeskedjék elrendelni, hogy az elöljáróság a rendelkezésére álló közerő igénybe vételével, a gyalogutat haladéknélkül helyezze járható állapotba. Nem kérünk még tetemes anyagi áldozatot igénylő munkálatot sem, hiszen a vasúti állomásfőnökség alig pár korona eladási ár mellett rendelkezésre bocsájtja az elöljáróságnak a szükséges szénsalakot és egy kis jóakarattal segítve lesz a bajokon Kérésünk ismétlése mellett, vegyünk Nagyságodnak készséges szolgái: Az „Érmelléf szerkesztősége nevében: Simító Aladár felelős szerkesztő. biro és penzlániok iközött elrendelte. Az anya könyvi ki.vonali dijakat a jegyző részére szavazta meg. Székely Mariska községi írnok részére 100 K drágasági, a rendőrök részére 5 K drágasági is ruhapótlékot szavazott meg. Kovács József esküdt fizetését Bancsik Albert és a többi esküditek között felosztatni rendelte, de a nemesszivü Bancsik az őt illető részről, a községi szegényalap javára lemondott. A nyilvános mérleg bérlőjének elengedte a féi- berleti dijat. Elutasította özv. Fazekas Károlynál állandó segelv iránti kérelmével, inig özv. Weinberger Józsefné részére 4 K havi segélyt folyósilott. Végül tudomásul vette az elöljáróság azon bejelentését, hogy a várostag volt bérlője ellen pert iaditott. Nemeslelkü honleányok. Arany könyvbe kellene megörökíteni annak a székelyhídi bájos hölgyköszorunak a nevét, akik a hadba- vonult katonáink számára az idén is időt, fáradságot nem kiméivé, készítettek téli felszereléseket. Egyelőre c-ak az őszinte hal i szavai tolmácsolására szorítkozhatunk, |de feljegyezzük nevüket az utókor számára, j hogy mindenkor hálás tiszteletiéi gondoljanak I azokra, akik a nagy cél érdekében közreműködtek. A díszes honleányok közül kitűnt Ruff Ró sika a róm. kath. iskola tanítónője, laki Kovásznay Marcel főszolgabíró áltál I rendelkezésére adott pamutból sálakat, csukló- védőket és térdmelegitöi készített tanítványaival. A tanítványok nevei: Csiszár Mariska, Szamos Erzsiké. Galamb Erzsiké, Tóth Mariska, Tóth Anna, Sorsén Anna a legszorgalmasabb Lőz Mariska, Király Margitka, Kulcsár Erzsébet, Jakab Etelka. Varjas Rózsika. Közreműködéssel támogatta továbbá Marosán Jánosné is. A másik nemes honleány Besenszky Annuska községi óvónő, aki özv. Besenszky Dánielné, Pál Ferencné, Somogyi nővérek, Szentes Mariska, Szabó Irén ke, Kelemen Margit, Balogh Margit és j Joachimsthaler Mariska segélyével gyarapi- j tóttá a hadsereg téli felszerelését. Az elkészített tárgyakat beküldték a Vöröskereszt jJöbbkóz Egyesületnek Nagyváradra. Legtöbb adófizetők névjegyzéke. Bihar- vármegye alispáni hivatala most tette közé j az 1916. évi legtöbb adófizetők névjegyzékét. I A székelyhídi járásból a legnagyobb adófi- I zetők: gróf Pongrácz István Nagykágya, I Szűcs Sándor Bihardiószeg, Klór Antal Szent- I jobb, gróf Stubenberg József Székelyhid, j Weisz Jakab Bihardiószeg, Bay Sándor, * Almosd, Szlávy József Erkenéz, Klein Ignác Altnosd, Papsznsz Lajos Csokaj, Tunyoghy Lajos Székelyhid, Csiha Sándor Nagykágya, Farkas Gábor Csokaj, Horváth Imre Cöokaj. Nagybeteg községi pénztárnok. Részvéttel értesülünk, hogy Bokor Ferenc Székelyhid község köztiszteletben áló pénztárnoka, fej- tifuszban súlyosan megbetegedett. A beteg állapota az utóbbi napokban javult s felépülése bizonyonyosra vehető. Képviselőtestületi közgyűlés. Székelyhid község képviselőtestülete f. hó 4-én íendes közgyűlést tartott Doby József töbiró elnöklete alatt. A gyűlés első tárgya az 1916. évi községi közmunka mérvének és váltság árának megállapítása volt, amelyet az 1915. évihez képest állapított meg a közgyűlés. Az 1915. évi fogyasztási adóbesaedéai jutalék felosztását a jegyző A piac hiénái. Csendörség figyelmébe! Székelyhidon az utóbbi időben rendkívül elszaporodtak a baromfi kereskedők, I akik hatósági engedély és iparigazolvány I nélkül űzik a közönség kizsákmányolása mellett, a legjövedelmezőbb mesterségét, a baromfikereskedést. Hetivásárok napján már a kora reggeli órákban elálják a környékbeli községekből Székely hidra vezető utakat, ahonnan a termelők a piacra igyekeznek és megvásárolják tőlük az összes majorságot és egyéb élelmiszereket és azután ők uralják a piacot, ők szabják meg az árakat. Minthogy pedig a székelyhídi maximális árak nekik nem conveniálnak, elszállítják Debrecenbe és Érmihály fal vára, ahol már várja őket a galíciai megbízott, aki busás jövedelmet biztosit számukra. Ezeből az árdrágítókból be- ! mutatunk egy pár székelyhídi példányt: Klein Pinkász, Groszmann Dávid, özv. Tre- ! bitsne és Sternberg Farkas személyében, akiknek működésűkre felhívjuk a csendőrség szives figyelmét. Eltűnt fiatalleany. Bokor Margit, Bokor József székelyhídi gazdálkodó 15 éves csinos leánya a szülői háztól eltünL Aggódó családja kérésére a hatóság sürgős körözését rendelte el. Fűszeráruk összeírása. A szoigabiói hivatal a kávé és cukor kedvozményes áron való beszerzése céljából elrendelte, hogy Székelyhidon a lakosság ezen cikkekből való szükséglete hárem hónapra összeirassók. Iskolák megnyitása. Az elöljáróság arra való tekintettel, hogy Székelyhidon a hólyagos himlőjárvány teljesen megszűnt, javaslatba hozza a szolgálóiról hivatalnál, hogy az iskolák bezárásába szabó tilalmat f. hó 17-től kezdődőleg függessze fel. Leugrott a robogó vonatról. A Szilágy- somlyóról Székelyhidra érkező, teljes menet- sebességgel robogó vcnatrői leugrott egy élelmezési katona. Súlyos sebekkel borítva terült el a pályatest mellett, ahonnan beszállították a vöröskereszt kórházba. Mikor magához tért, azzal mentegette magát, hogy azt hitte vonatot cserélt és azért ugrott ki a kocsiból. Bekötözték és másnap beszállították a kolozsvári honvéd gyalogezredhez. Kis desentor. Kende Sándor apátián, anyátlan 11 éves gyermek, testvérnénjótől megszökött. Kézrekeritése iránt megtették az intézkedéseket. Tűz. tíihardiószegeu leégett Mihálka Jánosáé szőllőpajtája. A kar 1370 K. Az epület nem volt biztositva. A tűz oka vigyázatlanság. Bűnügyi krónika. Nagyiétán Vass Sámuel ne, Oláh Sándornál egy bakával karján megvágta. Kiskágyáu Fodor József és felesége feltörtek Keresztesi István házát is onnan búzát és babot loplak. Bihardiószegen Kovács István úgy ütötte homlokon Szabó Gyulát, hogy 20 napon tut gyógyuló sebet kapott. A tetteseket feljelentettek a bírósághoz. A táborban. Irta: Asztalos Aladár. Búcsúzóul a nap aranysugarakkal Díszíti a tájat, liinli be a rétet. A Kaszás mosolyog, övé a diadal Most és mindörökké. Mily dőre az élet. Ma nem ragyog csillag; a holdnak sincs fénye. Szomorú az ej és a sötétség nagy ; Titokzatos csend van, csak a messzeségbe Hallik az őr szava olykor: Állj, ki vagy? Egy nappal kevesebb s vájjon hány lélekkel? Nem felel rá senki . . . bus a csatatér. Az ég rendelte igy s mi ne lázadjunk fel, A haiotlnak béke s üdv, ki visszatér. Hűvös őszi est vau, sátoromba lépek, A szél sóhajommal messze útra kel, A gyertya lám/jába elmerengve nézek S kezembe kerül — egy szerelmes levél. „Hidd el kis katonám, nem vagy te oly árva, Egv leány i*emegve mindig visszavár, Te vagy az egyetlen felszentelt királya, Akit minden este imáiba zár.“ Mily furcsa az élet! Mámoritó sorok, Hol könyörtelenül kaszál a halál! Köszönöm leányka hogyha rád gondolok, Sebzett, beteg lelkem, enyhülést talál. Elütötte a vonat. A székelyhídi határban a 11-ik számú őrháznál egy férfit találtak összetörve, véresen. Beszállították a székelyhídi kórházba, ahol megállapították, hogy a személyvonat ütötte el. Az illető neve Szabó Imre székelyhídi dohányos. Sérülései súlyosak, ! de nem életveszélyesek. Jó házból való fiú tanulóul felvétetik teljes ellátás mellett Ifj. Vida Sándor füszerkereskedéaében Nagykároly, Fény-utca.
