Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)
1915-11-27 / 22. szám
1915. november 27. 22-ik szám. KOZ ÉRDÉK 3-ik oldal. RÓTN LIPÓT íaüiliere^kedeüie laivykároly Deák-tér 14. m Meidinyen Kályhák, mindenféle házifelszerelések nagy választékban. Cfirbid világítási célokra állandóan raktáron. Porosz fütőszén kicsiben és népfelkelők december 6 án vonuljanak be fegyveres szolgálatra. Műkedvelői előadás. Városunkban egy lelkes műkedvelői gárdája ma este és holnap délután a harcban elesett, vagy rokkantság folytán munkaképtelenné vált hősök családjainak segélyezésére, részben az ily családok gyermekeinek karácsony szent ünnepére való felruházása céljából a Városi Szinhizban műkedvelői előadást rendez. Színre kerül a „VERES11AJU“ eredeti népszínmű dalokkal és táncokkal 3 felvonás és 1 változással. Irta: Lukácsy Sándor. Rendezi Királyhelmeczi Szentpéteri Sándor pénzügyi számvizsgáló. Személyek: Özv. Sajgóné Vida Irmuska k. a. András, fia Birócsák Sándor ur, Ferke fia Nagy Árpád ur, Boglár Ágnes Teleky Irmuska k. a., Zsófi leánya Patay Ilonka k. a., Keszeg Mihály Gindele József ur, Bálint fia Boleman Károly ur, Koppancs Miska Makay János ur, Szilaj Kata, unokája vereshaju Luczay Margitka k. a., Veréb Jankó árva fiú Tarcsa Lajos ur, Szemes Borcsa özv. menyecske Lutz Böske k. a., Csinos Julcsa Patay Vilike k. a., Sári szolgáló Ágnesnél Andó Erzsiké k. a. Bog- lyás Pál napszámos Szikszay Zoltán ur, Peti paraszt legény Vicsay Emil ur, Egy leány--------. Vendégek. Paraszt legények. Fa lusi nép munkások. Történik egy tiszavi- déki faluban és környékén. Helyárak: Alsó páholy 12 K. Felső páholy 10 K Támlászék 2 K. 50 {'. Körszék 2 K. Zártszék 1 K, 80 f. Erkély ülés I. sor 1 K, 60 f., 11-ik sor 1 K, 20 f. Karzati ülőhely 1 K. Áióhely 60 f. Felülfizetések akár a jegy váltása alkalmával, akár az esteli pénztárnál a jótékonycál érdekében köszönettel fogadtatnak és az összes he yi lapokban nyugtáztatnak. Kezdete este fél 8 órakor. Szatmár varmegye november havi közgyü- ese. Folyó hó 17 ón folyt le a vármegyei közgyűlés. Tárgysorozatát már közöltük, most a végbement közgyűlés lényegesebb ponjait emeljük ki. A hangulat és érdeklődés középpontjában állót a csengeri főszolgabírónak megválasztása. A jelölő bizotság a már einlitett négy pályázó közül csak (első helyen) Szuhányi Lászlót és (másodikhelyen) Maearassy László kandidálta. A jelölés azt eredményezte, hogy Madarassy László a pályázatot azonnal visszavonta. így Szuhányi Lászlót a közgyűlés egyhangúlag választotta meg a csengeri járás főszolgabirájává. Képessy László halála óta vezeti az uj szolgabiró a csengeri járás ügyeit; e nehéz időkben meg is mutatta, hogy hivatásának tudatában van; szorgalmával, tapintatával és a népet szerető leikével most még inkább biztosíthatja a megyét arról, hogy benne csalódni nem fog. Szuhányi orszgy. képviselő és Kende Zsigmond felszólalása után a vármegye pártolja Debreczen felhívását, hogy szorgalmazzák a megyék a fogyasztásra szánt állatok stb. rekvirálásának engedélyét, dekivánja a közgyűlés, hogy az ipari czikkek is maximáltassanak. Sorozás eredménye. A nagykárolyi járásban bemutató szemlére állított november 19-től 23-ig 623 népfelkelő. Alkalmas lett 152. A többit hazaküldtek jeget aszalni. Fabeszerzósi városi közgyűlés volt vasárnap. A város hivatalos lapja által órthetlen okokból meg nem nevezett fakeroskedő ajánlata került elbírálás alá, aki fát ajánlott a városnak. Úgy határoztak, hogy megveszik a fát, ha a vállalkozó a vasúthoz beszállítja, ellenkező esetben fa nélkül marad a város lakossága. Nagykárolyi járás hadikölcsön jegyzése. Annak a hazafias mozgalomnak, amelyet Madarassy István főszolgabiró indított a lelkészek, tanítók jegyzők és községi elöljáróságok utján a III-ik had'kölcsöp jegyzése iránt fenyes oredménye lelt. A nagykárolyi járás területén ugyanis 1.151,600 koronát jegyeztek hadiköl csönre. A jegyzések a következők : Mezőpetri község 252,000 koronát, Börvelv község 150.000 K, Csanálos 200.000 K. Vállai 180.000 K. Csomaköz 50,000 K, Érdengeleg 22,400 K, Vezend 10,900 K, Nagymajtény 98.000 K, Kismajtény 10.000 Krasznaszent- iniklós 9400 K, . Szaniszló 72,000 K. Genes 12.000 K, Érendréd 30,000 K, Érkörtvélyes 52,300 K, Penészlek 9Ö00 K és Mezőterem 30.000 koronát. Lisztszállitás korlátozása. A belügyminiszter eltiltotta a lisztnek postacsomagban való szállítását. Borzalmas részleteket tárnak elénk a cenzúrán átment hírek, hogy a vad szerbek mint kegyetlenkednek foglyainkkal. Jobb lett volna talán halgatni ezekről a vadságokról; hiszen a foglyainkért szevedő anyák, feleségek, gyermekek, családok úgy is tisztában voltak vele, hogy ott, e barbár, emberevő nép közt csak szenvedhetnek, pusztulhatnak a mi foglyaink. Azért mi nem ismételjük e borzalmas híreket. Nem döfjük a tőrt, újra a tövist a szenvedő és vérző itthoni szivekbe. Sőt felemeljük vigasztaló erősítő szavunkat, hogy legalább a részvét enyhítse azokat kik most mérhetetlen fájdalommal a nagy bizonytalanság tövisei közt nyugtalankodnak, sőt vergődnek. A hadviselés vis majorjai, kényszerűségei cs megtorláséi a hadviselés szempontjaiból érthetők. Hogy toroljuk meg a szerbeknek foglyainkkal való kegyetlenkedéseit, miután a semleges államok nemzetközi képvisélői utján a legkomolyabban figyelmeztettük a szerb kormányt hogy emberségesen bánjanak fogjainkkal, különben külügyi kormányunk könyörtelenül fogja alkalmazni az ellenrendszabályt — az igazságszolgáltatásnak jogát. És meg lesz e büntetve e bűnös nemzet egyes talán nem is bűnös szerb fogolynak elítélésével ? Oh .. . az ész talán megnyugszik de a történet igazságszolgáltatása nem ezt kívánja. Azt kívánja, hogy egy nemzet, mely ily embertelenségre vetemedik, ily vadságra képes nem jogosult önálló nemzeti, állami életre. Ez a nemzet, ez az állam eltörlendő a föld színéről. Mi tette ötvea százalékkal olcsóbbá a baromfit. — Okos fejek, tapasztalt és nem tapasztalt polgármesterek, városi taná- nácsok, rendőrfőkapitányok nem bírnák olcsóbbá tenni a baromfit. íme most nálunk csoda történt! Hihetetlen, hallatlan 1 ACsim- borasszó csúcsáig emelkedő drágaság közepette a baromfi megolcsóbbodott I Sőt / Nemcsak megolcsóbbodott, de 50°/0_kal lejebb szállt az ára I A csodálatos eseménynek azonban keserű az utóize — mert nem azért adták olcsóbban a csirkéket tömegestül, mintha könyörületes szívvel segíteni akartak volna az eladók a károlyiakon, hanem mert néhány szomszédos községben csir- kevósz tünetek mutatkoztak a baromfi állományban s úgy gondolkoztak, hogy inkább nálunk, mint náluk dögöljön meg a csirke. Halálos végű baleset. F. hó 14-én d. u. Mikó Károly vasúti kocsirendező két személy kocsit akart összekapcsolni. Véletlenül a kocsiátjáró leesett és Mikót odaszoritotta az egyik vasúti kocsihoz. A súlyosan sérült : embert kimentették szorult helyzetéből, de sérüléseibe 19-én belehalt. Özvegyet és 4 kis árvát hagyott hátra. Temetése vazárnap folyt le nagy részvét mellett. Halál az iskolában. » * Szerencsétlenül járt iskolás fiú. Kit terhel a felelőség? Megdöbbentő halálos végű szerencsétlenség történt hétfőn reggel a helybeli m. kir. polgári iskolában. Egy II. oszt. tanuló a fa- felhuzó lift közé került, mely a szerencsétlen gyermeket halálra zúzta. A szerencsétlenség állítólagos hiv. megállapítás szerint a gyermeket okozza a vegzetes balesettel, szinte vádolja is azonban bölcsen hallgat arról, hogy egy lift még a legutolsó zug szállodában is állandóan zárva van tartva, s a kulcs rendes helgén van, hogy ahhoz avatlan kezek na juthassanak. Mi elfogadjuk az állítólagos hivatalos megvilágítást, de követeljük a vizsgálatnak azon irányban való kiterjesztésűt is, hogy kinek hibájából volt a kulcs a liftbe hagyva. Az állítólagos hivatos megállapítás a következő : A polgári fiúiskola szolgája: Gindela István hadba vonult. Miután most egyrészt, mivel keresve sem lehet alkalmas férfit az iskolai szolgai teendők végzésire találni, másrészt meg, hogy a családos szolga neje férje vissza löveteleig megmaradhasson a javadalmazásban, humanitásból a nő lett megbízva a szolgai teendők végzésével. A nő azonban beteg lett s egyik rokona, Béréi Lajoson helyettesítette az iskola igazgatójának beleegyezésével. Hétfőn reggel Bereiné tüzet rakott az összes tantermek kályháiban s midőn utána akart rakni a tűzre, a gyermekek kezdtek mar az iskolába szállingózni. Tordai Gyula Il-od oszt. tanuló is felment az epületbe s a szolgalatkész, de tuleleven természetű fiú ajánlkozott, bogy segít a fűtésben a kisegítő szolganőnek. Ez azonban a segítséget visszautasította. Mig a nő a Il-od oszt. tantermében időzött, teendőjét teljesítve, Torday Gyula — dacára annak, hogy szigorúin meg volt tiltva a tanulóságnak a lifthez való menetel, — a lift felhuzóját, melyen már nem volt tűzifa, megindította, ieakarván azt ereszteni. De mivel a fiú nem értett a lift kezeléshez, a lift nem szállt le, hanem felszaladt a Il-ik emeletre. Ekkor Tordai attól félve, hogy a szolganő feljelentésére esetleg megbüntetik, főirohant két társával a második emeletre, a ráfordított kulccsal a lift fülke ajtaját kinyitotta és a gépet megindította, de oly szerencsétlenül, hogy a fel és lejáró vastag, nehéz deszka le- üthette|fejét és a mellvédhez szorította. Társai először segíteni akartak neki s miután az nem sikerült, segítségért kiabáltak. Patek Béla igazgató és Császár Bertalan ép akkor soros felügyelő tanár rohantak a lifthez, kiakarván szabadítani a szerencsétlen fint veszélyes helyzetéből. A lift azonban megtagadta a szolgálatot s miután az a kísérlet sem sikerült, hogy a deszkát fadarabokkal felemeljék, a lecsapódott deszkát a padlásról kellett a kötéllel felhúzni. Az iskola igazgatója rögtön orvosért és rendőrségért futtatott, majd a gyermek édes atyjáért is. Mire azonban a gyorsan odasiető Dr. Cukor Lajos megérkezett, a szerencsétlen fiú meghalt. A szerencsétlenül járt gyermek tematese kedden délután fzlyt le nagy részvét mellett, emelyen a polgári iskola növendékei is megjelentek tanáraik vezetése alatt. A gyászszer-
