Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1915-10-09 / 15. szám

1915. október 9. 15-ik szám. Az érmihályfalvai Vöröskereszt kórház egy éves működése. Az érmihályfalvai Vörös- kereszt kórház felállításának szeptember hó 15 én volt az évfordulója. A kórház eddigi működéséről az alábbi számok beszélnek: A kórházban egy év ala't 702 sebesült és beteg katona ápoltatott 30,429 ápolási napon keresztül. A kórházban meghalt 11 katona, a többiek túlnyomó részben gyógyultan távoz­tak a kórházból. A kórház kiadása egy év alatt 81,077 K 53 fillér, bevétel 85,529 K 20 fillér volt, .melyhez járul az önkéntes adomá­nyokból álló hadikassa egyenlege 1040 K 33 fillér, úgy, hogy a kórház vagyona teljes felszerelésén kívül 5491 K 98 fülért tesz ki. Ezen összegen kívül gyűjtött a kórház a vak katonáknak 68 K 60 Iliiért, a rokkant katonáknak 516 K 55 fillért, Cmta Gábor mükezére 200 korona. A felső Magyarországi falvak újjáépítésére mai nap g 454 K 60 fil­lért. Összesen: 1239 K 75 fillért, mely ösz- szegeket rendeltetési helyeikre jutatta. Iparosok segélyezése. A nagyváradi Ke­reskedelmi és Iparkamara előterjesztésére ez Országos Hadsegélyző Bizottság az alábbi érmihályfalvai iparosokat részesítette havi segélyben: Kelemen József, Pál József, Sütő Imre, Sütő Lajos szabók 15—15 K, Kovács János szabó 10 K, Teitelbaum Mór faeszter gályos 20 K, Ferenczi Lajos piparezező 30 K, id. Nagy Sándor csizmadia 20 K, Jákab István és Zádán Miklós asztalosok 15—15 K, Sternberg Mózes asztalos 30 K, Boldog Sándor, Csedenszky János, Polacsek József szabók 20—20 K, özv. Puskás Lászlóné kalapos 10 K, Bihari János, Fina Mihály szűcsök 30—30 K, Weisz Leopold kőműves 10 K, Henger Károly kelmefestő 10 K, Weisz Jakab kötélverő 10 K, Katz 'Salamon cipész 10 K, Király Imre kőműves 15 K. Mozi előadás. Vasárnap este fél 8 órakor a Vöröskereszt kózház vezetősége Biharfalva javára az Iparos Otthon helyiségében felemelt helyárakkal mozi előadást rendez. Bemuta­tásra kerül Breszt Litotvszk bevétele. Hábo­rús felvétel. Felülfizetéseket hirlapilag nyug­táz : a kórház vezetősége. Tüzifaszükséglet bejelentése. Dobozy Kál­mán főszolgabíró felhívást intézett a község elöljáróságához, hogy a küszöbön álló téli időszakra, tekintettel a lakosság téli faszük­ségletét írja össze és hozzá jelentse be. A főszolgabíró javaslatot vár az elöljáróságtól arra nézve is, hogy miként és honnan véli a faszükségletétet beszerezni. Megszűnt a kupecek visszaélése. A mar- hakupeceknek lapunk múlt, heti számában közölt turpisága Dobozy Kálmán főszolgabíró erólyes közbelépése folytán teljesen megszűnt. Nincs többé zug vásár az utcákon, a derék ciandőrség ébersége meggátol minden ezen a téren tapasztalható, visszaélést. Kép a piacról. Érmihályfalván a piacon 1 drb. tojás 16 fillér, egy kövér liba 22 korona. Az ok egyszerű. Nincs aki ellenőrzést gyakoroljon a piacon. Tessék ezek az árak mellett megélni!! 1 Múlt évi tengeri bejelentése. A községi elöljáróság felhívta mindazokat, akiknek a miniszteri rendeletek értelmében múlt évi tengeri készleteik zár alá helyeztettek, de eddig át nem vétettek, hogy ezek mennyi­ségét október 8-ig jelentsék be az elöljáróságnál. A felhívásnak csak kevesen tettek eleget és igy a szigorú büntetés mellett, ki vannak téve annak is, hogy termésük már az uj maximális ár mellett lesz újból zár alá helyezve. Lopják a szőlőt. Az érmihályfalvai rend­őrség lefülelte Cservák Anna itteni lakosnőt, aki Biró Imre, Biró Zsigmond, Tóth Lajos és Vajda Gábor szőlőjét megdézsmálta. Iparosok összeírása. A m. kir. honvédelmi miniszter elrendelte, hogy az elöljáróságok szakma szerint haladék nélkül Írják össze a községben lakó iparosokat és az erre vonat­kozó kimutatásokat terjesszék be. Az össze­írás célja az iparosoknak hadi munkálatoknál való alkalmazása. Tejvizsgálat a piacon. A községelőljáró- ság a beérkezett számtalan panasz miatt megkeresést intézett a debreceni vegyvizsgáló állomáshoz, hogy az Érmihályfalván eladás alá kerülő tejet és tejtermékeket vegye alapos vegyvizsgálat alá. A vizsgálat eredményét KÖZÉRDEK annak idején lapunkban egész terjedelemben fogjuk közölni. Itt jegyezzük meg, hogy a tejhamisitás és tej felvizelésért a legújabb! jogi gyakorlat értelmében pénzbüntetésen kívül elzárás is jár. Megjavult a must. A szeptember havi 4 fokos hideg, rendkívül megjavította a szőlőt,: úgy, hogy Érmihályfalván az idei must elérte; a 21—22 fokot. A must ára 60—70 korona hektoliterenként. Bajok a hivatalos mazsa körül. A Hajdú böszörményben állomásozó katonaság gazda­sági tisztje, most már harmadizben tett pa- j naszt, a vásárbirót helyettesítő rendörbiztosna k a piactéri hivatalos mázsánál tapasztalt azon különös állapot miatt, hogy rendesen a vásárló kárára 20—25 kilogramm eltérést mutat. Az j első alkalommal helyreállították a mázsát, j valami slamasztika okozta a hibát, de a jó mázsálás csak ideig óráig tartott s újból } valami ganefség járult közbe a mázsa elté- ; réséhez. Sürgős vizsgálatot kérünk ebben a dologban és első sorban is ennek a vásári panamának a beszüntetését. Székelyhid. Csendőrökkel, rendszabályokkal, még a legszigorúbb bünte tésekkel sem lehet tehát megakadályozni, hogy a maximált árak körül embertelen visszaélések ne történjenek. Mert rend a Jelke mindennek, de a rendőr nem mindig lehet lelke a rendnek, az emberiségnek a — becsületességnek. Ide valami más kell. Nemcsak szurony. Nemcsak pénzbüntetés. A börtönnél is — valami másabb kell. A közlelkiismeret. Amely lelkiismeret egyeseknek lelkiismeretéből alakul ki. A német szövetségtanács rájött erre a tapasztalatra. Megelégelte az eddig alkalma­zott fizikai védelmeket. Most már az erkölcsihez nyúl. Ahhoz a foráshoz, ahhoz a nagy, csudálatos erőhöz, mely a német nemzetet bent és künt szi­lárddá, legyőzhetetlenné tette. A szövetség-tanács kimondotta, hogy polgári becsületjogait veszti el az a lelketlen kalmár, aki túllépi a maximális árakat. A becsület eddig minden valamirevaló nemzetnek és a nemzetben minden egyes polgárnak legdrágább, legféltettebb kincse volt. A nemzet becsületéért küzdenek együtt magyar, osztrák, német vitézek. A több milliós hadseregben minden egyes katonának egyéni becsülete szerezte meg a mi győzel­münket és fejtette ki a történelemben párat­lan ellenállást, amelyen három, négy világ­hatalomnak vad erőfeszítései törnek meg. Ott tehát a csatatereken a becsületvesz­tést dísztelen halálnak tekintik ami dicső táboraink. A táborokban minden egyes kato­nánk. A becsület inkább tehát, mint becsület nélkül való — dísztelen élet. Lehetséges-e, hogy más felfogásban, cselekvésben, küzdelmekben élhessen e nép otthon való küzdelmei közt? Hiszen ez a küzdelem hozzátartozó eleme a dicső győze­lemnek. Lehetséges-e, hogy a német nép meg ne értse a nagy szót. Azt a szót, melyet a német becsületnek, a német élniakarásnak nevében, az egész világnak hallatára a német nemzet kimondott. És megértjük-e mi? Az a nagy szó nekünk is beszél!' Ami lelkünket, ami nemzeti becsületérzésünket, is megrázza, ébredésre hívja. Lehetséges-e, hogy akkor, amikor a magyar becsületet, lelkiismeretességet, csudás áldozatokat, kitartást, testvériességet az egész világ kiemeli és a nagy német nemzet lei­kéhez és gigászi tetteihez méltónak ítéli ott a harctéren: akkor itthon ... az embertelen, testvér-fosztogató és becstelen kalmárság bélyegét süssék reánk. Reánk, akiket csend­őrökkel sem lehet becsületességre tanítani. Személyi hir. Dr. Gyarmathy Viktor nagyváradi pénzügyigazgató helyettes kedden Székelyhidon időzött, vezette a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti 5-ik oldal. adójának megállapítására vonatkozó tárgya­lásokat és este visszautazott székhelyére. Szabadság. Zsiga Lajos a székelyhídi járásbíróság fáradhatlan tevékenységű járás- birója, vasárnap kezdte meg 10 napra ter­jedő szabadságidejét. Helyettesítését Papp Károly vezetőjárásbiró vállalta magára. Adókivetés. A háború dacára vígan mű­ködik az adóprés az időközi változásokról. A bizottság elnöke dr. Hajós Emil ügyvéd, előadó Baka Sándor titkár. Természetes adóról lévén szó, a bizottság működése nem igen kedves a polgárság előtt. Kérelem az ezredes úrhoz! A Székelyhi­don lakó tisztviselőikar, kereskedők es ipa­rosok nevében azon tiszteletteljes kérelemmel járulunk az ezredes úrhoz, tiltsa el a nős katonák és hozzátartozóinak az élelmiszerek­nek maximális áron felüli megvásárlását. A polgári hatóságnak nincsen módjában a ka tonasággal szemben a kivételes intézkedése­ket alkalmazni, s igy a kényszerűség vezeti lapunkat arra, hogy a visszaélések meggát- lása iránt az ezredes ur szívességét vegyük igénybe. A piaci uzsora letörését éppen az akadályozza meg, hogy a nős katonák — akik pénzzel bőven el vannak látva — horribilis árakat fizetnek az élelmiszerekért s igy a polgári lakosság nem tud a legszük­ségesebb élelmiszerekhez sem jutni. Községi közigazgatási misériák. Évek hosz szu sora küzdünk azért, hogy Székelyhid község a vasúti állomáshoz gyalogjárót léte­sítsen. Minden fáradság hasztalan volt s megtört azok a körök nemtörődömségen, mely a községelőljáróságnál a közügyek in dolens kezelésénél lépteny-nyomon előfordul. A múlt évben végre valahára a képviselő- testület tagjainak erélyes fellépése folytán az elöljáróság szénsalakból elkészitette a jár­dát, kerékkötőket alkalmazott, dróttal kerí­tette el a járdát és ezzel befejezettnek vélte a közlekedés fentartása iránti kötelezettségeit. Az időjárásnak azonban vasfoga van és Székelyhidon laknak olyan polgárok is akik nem igen ismerik az enyém, tied, de legfőbb- kép a közvagyon iránti forgalmat. Lassanként ellopdosták a drótokat, a kerékvetőket ietör- dösték a járda megbomlott és a nemtörő­dömség meghozta a maga gyümölcsét, s ma a járda egy kátyúkkal borított közönséges sárfészek, amelyen gyalogjárónak közlekedni lehetetlen. Ezeken az állapotokon sürgősen segíteni kell, annyival is inkább, mert a bér­kocsi hiány elleni panaszokkal szemben, az elöljáróság azzal védekezik, hogy a bérko­csisok a lóállománynak a háborúba való be­vonása miatt beadták iparjukat, s igy az utazó közönségnek gyalog kell bejönnie a városba és nagy szégyen a községre, ha az utasok az egész országban tárgyalják a szé­kelyhídi miserabilis állapotokat. Ennél a kér­désnél, még anyagi áldozatról sem lehet beszélni, mert a községben állomásozó kato­naparancsnokság teljes díjtalanul, vagy cse­kély fizetés mellett ad rendelkezésre annyi munkaerőt, amellyel a gyalogutat járható állapotba helyezni lehessen. Nem kell hozzá egyéb csak egy kis lelkiismeret a közügyek iránt. Vagy azt várja az elöljáróság, hogy közvetlenül az alispán és a főszolgabíró ur segélyét vegyük igénybe ebben a kérdés­ben ? ? ? Ha a szükség követeli mi erre is készen állunk !!! Merénylet a vasút ellen. A Nagykágyán állomásozó katonák a múlt héten azzal szó­rakoztak, hogy kimentek a vasúti pályatestre és a Székelyhid—Bihardiószeg közötti sza­kaszon 6—12 kg.-rammos köveket raktak a sí­nekre. A mozdonyvezető ébersége gátolta meg az esetleges veszedelmet, aki észrevette az akadályt és még idejekorán megállította a vonatot. A furcsa szórakozást űző katoná­kat feljelentették a katonai parancsnok­ságnak. Székelyhídi tejhamisitók. A tejhamisitás namcsak kihágás, amiért 20—30 korona pénz- büntetést szoktak kiszabni, hanem közegész­ség ellen való vétség. Az erzsébetfalvi járás- biró végre kimondotta, (amit lapunk minden egyes esetben, unos-untalan hirdetett) meg­állapította, hogy van ám §-usban is lélek, mely észreveszi, melyszerint a tejhamisitó csaknem olyan gonosztevő, mint a gyilkos, mert a mérges anyag a testbe jut és életve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom