Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)
1915-10-09 / 15. szám
1915. október 9. 15-ik szám KÖZÉRDEK 3-ik oldal. ROTN LIPOT Yaikereikcdé^e j la^^károly lleák-tér 14. I luJ ■ EHHMIHBMHHHHHSIBI Borprés és szőlözúzó, valamint szőlő-taposó zsákok nagy választékban kapható. Carbid világítási célokra állandóan raktáron. Porosz fiítöszén kicsiben Egy tanuló fizetéssel felvétetik. názium zenekara egy imát játszott el szép kidolgozásban. A zeneszám után Braneczky József kegyesrendi tanár ünnepi beszédjében a magyar nemzet hazaszeretetéről és nemes lelke gazdagságáról, mint végső győzelmünk zálogáról szólt. Lendületes beszédjét zajos éljenzéssel fogadta a közönség. A beszéd után Greger Györgyné művészi énekével gyönyörködtette a hallgatóságot. Schönfeld Lázár főrabbi német és horvát beszédet intézett a jelenlevő osztrák, illetve horvát katonákhoz. Hatalmas „hoch!* és „zsivió 1“ jutalmazta szónoki erővel előadott, kidolgozott beszédjeit. Ezután Gregerné hegedűn játszott. Gyönyörű muzsikáját orkánszerü tapssal fogadták, úgyhogy ráadásul magyar dallokat játszott. Rokk Ilonka kuruc dalokat játszott zongorán precíz előadásban. Tasnády György VI. oszt. tanuló ügyes szavalatával szintén hozzájárult az est sikeréhez; hasonlóképen Sikolya Ferenc VII. oszt. tanuló, aki magyar dalokat énekelt. Lágy hangjával osztatlan elismerést aratott. Serbán Ilonka, a polgári leányiskola III. oszt. növendéke szavalatát, valamint a főgimnázium zenekarának Hindenburg indulóját is dicsérőleg szabad említenünk. A begyült összegen a katonáknak dohányt vesznek. Pro patria. László József a cs. és kir. 29 ik vadászzászlóalj kerékpárszázadának fővadásza, az olasz harctéren, hazája dicső védelmében hősi halált halt, A hős katonában László Sándor reszege-piskolti állomásfőnök testvérét gyászolja. Áthelyezés. A m. kir. igazságügyminiszter a nagykárolyi kir. járásbíróságnál megüresedett telekkönyvvezetői állásra Grumann Dezső ógyalai telekkönyvvezetőt helyezte át. Ref kántorcanitó választás A nagykárolyi ref. egyház presbytériuma vasárnap a lemondás folytán megüresedett kántoriamtól állásra három pályázó közül egyhangúlag Bakó István gencsi ref. tanítót választotta meg az egyház kántortanitójává. Bendiner hangversenye. Folyó hó 2-án szépen sikerült hangversenyt rendezett a vármegyeház dísztermében Bendiner Nándor szatmári zeneigazgató. Szabó Irén és Katz István éneke művészi magaslaton állott. Dr. Havas Miklós hegedűszólója (Beethoven: Kreutzer Sonata) kitűnő volt. Bárdály Ilona szavalata (Várady: A király imádkozik) és Bendiner zenekisérete művészi egészet alkotott. Gáspár Anna zongorajátékát (Chopin: Zongoraverseny Emeli) külön ki k-ell emelnünk. Hatalmas tapsol kapott. Katz István Wagnerből énekelt. Előadása nagyban járult hozzá az est sikeréhez. A jövedelmet az elpusztult falvak fölsegélyezésére fordítják. Emlékezzünk. A szatmár vármegyei hadba vonult tanítók közül a „Tanügyi Értesitő*-nek közlése serint a következő tanítók estek el hősi halállal: Demjén Endre Szatmár. Polgári iskolai tanító; 29 éves nős, 2 gyermek atyja, hadapród a kárpáti harcokban. Kop- nitczky Kamii, Szatmárhegy, gazd. tanító 28 éves, nős, egy gyermek atyja póttartalékos közvitéz, négy haslövéstől vérezve elesett Novabrizniczán, (Oroszország.) Lázár jános laczfalui tanító. 28 éves, nős, gyermektelen póttartalékos közvitéz a harctéren kapott súlyos sebeiben a kolozsvári kórházban elhunyt Torna János, Nagykároly, Klára-major, uradalmi tanító, 2G éves, nőtlen póttartalékos őrvezető a harctéren szerzett betegségben meghalt a tescheni hadikórházban. Hitvallá- sos, illetőleg felekezeti iskolák tanítói közt: Csalányi József, Csanálos, 24 éves, póttartalékos tizedes, nős, egy gyermek atyja súlyos sebei következtében a kassai kórházban elhunyt. Frommer János, Szinfalu, 34 éves nős, 3 gyermek atyja, népf. közvitéz, Prsemysl első védelménél hősi halált halt; Laezkovics László szatmárgörbedi tanító, 34 éves, nős, gyermektelen népfölkelő elesett a szerbiai harczokban. E névsor még talán nem teljes. Csak a bizonyosság (bejelentés) kellékeivel ellátvák. Emlékezzünk meg a szatmárvár- megyei hősi halált halt tanítóinkról is, mint megemlékszük a nemzetnek minden tanító hőséről, a kik nem csak tanították gyermekeinket a hazaszeretetre, de tanitásukat hősi halálukkal pecsételték. A vármegye közgyűlése. Népes volt a vármegyei közgyűlés. A közlekedésnek meg könyebbiilése együvé hozta a bizottsági tagokat. Elnöklő főispán megnyitó beszédében rövid áttekintést nyújtott a 14 hónap óta tartó háborús időre — a mi vármegyénkkel vonatkozásban. Megemlékezett a hódoló kül- dötségről mellyel a megyék és városok a felséghez járultak. Az uj hadikölcsön bekövetkeztéről. A kárpáti falvak felsególyezésére irányuló akczióról. A főispán megnyitóját lelkesedéssel fogadta a közgyűlés. Dénes Sándor indítványával szemben a közgyűlés az állandó választmány javaslatát fogadta el, hogy t. i. a törvényhatósági bizottság méltóságán alulinak tartja, hogy a Lukácsiu testvérek személyével foglalkozzék. Következett az alispáni jelentés a költségvetésről, melyeit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Választottak közigazgatási bizottsági tagokat és megalakult az igazoló bizottság is. Végre a közgyűlés névszerint való szavazással a pótadókat szavazta meg. A főgimnázium ünnepe. Az aradi tizenhárom emlékére, a hadi árvák és a Vörös- kereszt javára a helybeli főgimnázium f. hó 9 én d. u. 5 órakor az intézet tantermében ünnepet rendez. Belépti dij 1 K. Az ülőhelyek számozottak. A szép és változatos programúira, amelyet múlt számunkban hoztunk, újból felhívjuk az érdeklődők figyelmét. lloval kávéházban */ minden szerdán, szombaton és vasárnap moziéi ő a d á s sor tartatik. Változatos műsor 1 — Képek a világháborúból 1 Beléptidij nincs! A nagyérdemű közönség jóakarata támogatását kéri: Braun Márton tulajdonos. Kötelességtudó községi főbíró. Követésreméltó példa. A piaci hiénák garázdálkodása alaposan csütörtököt mondott Kaplony községben Pósz Márton főbíró éber figyelmén. A napokban ugyanis két szatmári piackirálynő tett látogatást a községben, ahol összevásárolni kezdték a különféle élelmiszereket, természetesen olyan árért, amit egy szegény halandó meg nem adhat érette. Neszét vette a dolognak a falu érdemes főbírója és a tónsasszo* nyokat felinvitáltatta a községházára, ahol vallatóra vette őket magas látogatásuk célja felől. A hiénák eleinte az „é“ húron pengették a nótákat, végre leereszkedtek, a mély „d“-ig, sőt cirógatni is kezdték a jóképű főbírót, de Pósz nem engedett s se szó, se beszéd, de bekellett sétálni Nagykárolyba a szolgabirói hivatalhoz, akol jegyzőkönyvet vettek fel a bánatos vén-husokkai és elkobozták az eddig bevásárolt élelmiszereket. Ismerve ebben a kérdésben járásunk szeretett főbírójának álláspontját, a látogatás bizonyos összegű pénzbüntetést, esetleg egy dutyit is fog vonni maga után. Egy marha és tizenkét közvetítő. Mielőtt az alábbi kis történet elmondásába kezdenénk, elöljáróba ki kell jelentenünk, hogy egyáltalában nem viseltetünk ellenszenvvel a közvetítő kereskedelemmel szemben, sőt annak érdemeit minden kétségen felül állóknak tartjuk. Mégis, a kis eset, amely a toliunk begyére kívánkozik, nagyon sokaknak fog igazat adni abban, hogy a háborút egyszerűen konjunktúrának tekintő ügynököknek egyszer már valóban ideje volna a körmükre koppintani. Az eset különben már azért is érdekes, mert egyszeriben rávilágít arra, hogy miért fizetünk 5 koronát a marhahús kilogrammjáért. Tehát A. ur, mészáros megvett egy marhát. A levágatást tudvalévőén állatorvosi vizsgálat előzi meg. A marha betegnek találtatik, a levágatást nem engedik meg, tehát a tulajdonos felkeresi azt, akitől ő a jószágot vette. Ez az újabb valaki elismeri, hogy a marha valóban beteg lehet, de ő nem tehet róla, hanem felelősségre von egy bizonyos harmadikat, akitől viszont ő vásárolta az állatot. Minek részletezzük a dolgot ? A végén eljutottak egy csen- gerujfalusi paraszthoz, mint eredeti tulajdonoshoz. Visszamenőleg 12, Petiivel kiírva: tizenkét tulajdonosa volt az állatnak nem egészen két hét alatt. Ez ugyan furcsa egy kicsit, de végeredményben még nem bűne senkinek .és legfeljebb arra gondolhatnánk, hogy ugyan helyes jószág lehetett az a kót- szarvu, ha ilyen kapós volt. Nem, a baj nem itt van. A baj ott van, hogy a tizenkét vevő közül a sorrendben első 470 koronáért vette meg a becses jószágot, a tizenegyedik pedig közel 1200 koronát adott érte. Vagyis az első és utolsó vásár között hétszáz koronát növekedett értékben a lábon járó marhahús. Azért fizet a nagykárolyi polgár 5 koronát a hús kilójáért. Érdekes összehasonlítás. A mostani nagy drágaság illusztrálásnál összehasonlítjuk az 1913. évi és a jelenlegi élelmiszer-árakat: pedig ezelőtt 2 évvel, szeptember hónapban sem voltak normális viszonyok és már akkor is panaszkodtunk a drágaság miatt. Az őszszehasonlis a következő: : Október 3-án. 1913. 1915. Tiszta búza mm. 20-40 36-— Rozs mm. 14 — 29-50 Árpa mm. 13-60 29‘— Tengeri mm. 19 — 28-— Borsó 1 kiló —'50-•62 Lencse 1 kiló —•60 —•70 Bab 1 kiló —•34 —•54 Szalonna 1 kiló 2-— 560 Tűzifa köbméter 11-—13*— 18 — Marhahús 1 kilója 1-60—1-76 5 — Sertéshús 1 kiló 1-80 4-90 Juhhus 1 kiló 1-42 2-80 Szesz 1 liter 2-— 3‘— Szappan 1 kiló —•72 4 — Köteleskása 1 kiló —•25 1T0 Vereshagyma 1 kiló —•16 —*52 Foghagyma 1 kiló —•30 1-20
