Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1915-10-09 / 15. szám

2-ik oldal. KÖZÉRDEK 1915. október 9. 15-ik szám. Mndennemii ruhanemüek, csipkék' feilöltök, függönyök, teritök, sző' nyegek legtökéletesebb festése­Bőrkabátok, keztyük festése. I 1 Minta után való festés ! ! % esT^ssssrw^s^ Haüffel Sámuel villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban^ Kölcsey-utca I. sz A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petöfi-utca 59’ bármely kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvró. Plüsb és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek Öreg katonák mentek már el és mennek rövid idő múlva tömött sorokban és egymásután a harcba. Mind­annyian nagy bajuszosak. Arcukon az élet, a gond, a munka szántott barázdákat. Közülük ki tudja hányán még csak nem is álmodtak arról, hogy ágyú dörgések és golyók fütyülése muzsikálnak majd nekik — a harcztéren, a halál karjai és ólálkodása között. Az hitték, csöndesen haladnak majd az öregségnek révébe. Békés tűzhelyeken, mosolygó növekedő gyerme­kek nevelésének vesszejei és gondjai kö.t. Másképpen történt. Másképpen határozott az Isten. És a nemzetnek élethalál harcza. Mert ez a harcz — az. Az életért, a nem zeti szabadságért, fenmaradásáért, tehát másod­szor való honfoglalásért való életharcz. A mely életben benne van mindnyájuk élete és tűzhelye. Hát mikor ilyen a harcz; akkor indulni mennie kell a legfiatalabbfának és a legöregeb- jeinek is. Mégis megindító, felemelő érszés lesz az, mikor 45—50 éves öreg katonákat látunk, köpenyegben Embereket, a kiket megszoktunk a polgári életben. A polgári munkában. A gyárakba menni és onnan kijönni A műhelyekben. A hivatalok­ban. Az iskolákban. Vagy künn a földeken. Letarolt földek szántása közben az eke szarva mellett. Vagy a ringó arany kalászok erdejében. így történt. .. igy volt ez már egyszer ... nem is olyan régen . . . Akkor is — _ hívta őket a haza. Az öregebb polgárokat is. És ak­kor is már megmutatták az öregebb honvédek, hogy bizony az öreg katona nem ven ember. Most újra meg mid alják. De még hogy mutatják. Hivatalos tisztek, bátor, tanult katonák el­ragadtatással beszélnek most is az öreg katonák komolyságáról, vitézségéről, sőt vakmerőségéről. Otthon hagyott gyermekeik játszanak . . ők pedig a fegyverek tözében, halálmegvető bá­torsággal rohannak és harczolnak a rettenetes számú muszka tömeg ellen. És harczolnak a vad komiiácsikkal. Asszonyok simák, gyermekek sóhajtanak felétek ti öreg katonái a nemzetnek Ha elmen­tek megsebesültök, vagy ha kell meghaltok. De élni fog a nemzet. És élnie kell érte­tek is, hogy itthon maradt családtajaltokért megtegye kötelességét. Azt suttogják, azt beszélik ... hogy Sanyi urfi egy bájos fiatal leány előtt becsületszavát adta arra, hogy önként jelentkezik hadiszolgálatra; hogy a legutóbbi bemutató szemlén egy helybeli kereskedőt alkalmasnak, de később bizonyos okok miatt alkalmatlannak i» mi­nősítettek ; hogy felelős szerkesztőnk besoroztatásá- nak örömére a városi magisztrátus, a jövő héten a város utcáinak kivilágítása mellett, díszvacsorát rendez; hogy a legutóbbi bemutató szemle óta, rendkívüli drága és keresett cikk lett a vi­lágítási célokra is alkalmas kocsi gyertya; hogy az október hó 6-iki gyászünnepé­lyen a hadiözvegyek a legbuzgóbban imád­koztak azért, hogy az Egek Ura vessen vé­get az ő martiromságuknak ; hogy a helybeli helyettes városi orvos azért nem tart piaci közegészségügyi vizsgá­latot, mert fél attól, hogy a tej kóstolástól ideges hasgörcsöket kapna; hogy a kitüntetés után áhítozó felmen­tett gyászmagyarok egyike megkapja ugyan a keresztet, de felsőbb rendelet folytán azt a hátán lesz köteles viselni; hogy a vásárvám és piacterület vétel­árának kifizetésére felveendő kölcsönnél, a pályázók sorából a Takarékpénztárt— mint­hogy a polgármester ott felügyelő-bizottsági tag, tehát érdekelt fél — kifogják zárni; hogy Lővy Dávid bajtársunk annyira előszeretettel viseltetett a katonai szolgálat iránt, hogy dacára annak, hogy ki lett szu perálva f. hó 2 án újból besoroztatta magát; hogy az ujabbi bemutató szemle elren delésének hire a nagykárolyi gyászmagyarok körében általános örömet és lelkesedést keltett; hogy a városi főjegyző azért nem lesz felmentve a katonai szolgálat alól, mert a miniszteri rendelet értelmében helyettesítésé­vel a dicső harcokban megsebesült városi aljegyzőt fogják megbízni; hogy Szabó Dezső besoroztatása alkal­mából, a csanálosi plébános hálaádó nagy­misét szolgáltatott az Egek Urának ; hogy a sorozó-bizottság azért találta Fátyol Józsit a híres cigányprímást alkal­matlannak, hogy lelkesítő zenéjével gyakran figyelmeztesse a gyászmagyarokat arra, hogy „itt élned hallnod kell li^gy a honnmaradottak vigasztalásában nagyszerepet játszik —- világhirüségénél fogva — a nagykárolyi sames ; hogy Őfelsége névnapjának évfordulója alkalmából a róm. kath. templomban rende­zett Istentiszteleten a megyei, városi, állami I tisztikar és a magánintézetek tisztviselői oly i nagy számban jelentek meg, hogy a diáksá­got teljesen kiszorították a templomból; hogy Sanyi urfi a közeledő uj sorozásra való tekintettel Jenába utazik, hogy szem­üvegét erre az alkalomra kellőképen elké­szítesse. hogy Dr. Ratkovszky Vincze ügyvéd- jelölt — a ki S/.atmáron bohém-életet élt — Nagykárolyban valódi fíobinsohn élet­módot folytat; hogy Debreczeni István polgármester lapunk szerkesztőjét „közérdek“-bői felfogja j mentetni a katonai szolgálat alól; 43—50 éves bevonulása előtt keresse fel az Első Ma­gyar Általános Biztosító Társaságnak az Önsegélyző Népbanknál levő főügy­nökségét, hol minden pótdij nélkül a rendes díjtételek mellett, 30,000 koronáig biztosithatja magát a háború veszélyére. Ezen társaság már is óriási összeget fiezetett ki a háborúban elesett hozzátartozóinak és igy nem csoda, ha mindenki bizalommal fordul hozzá. A 19—42 évesek uj sorozása. A honvédelmi minisztériumtól tegnap érkezett meg a vármegyéhez a 19—42 évesek újbóli összeírására és sorozására vonatkozó­lag az ország összes törvényhatóságaihoz intézett rendelet, amelynek főbb rendelke­zéseit itt közöljük: A rendelet szerint összeírásuk végett a hatóság által megállapítandó időben jelent­kezni tartoznak: 1. Az 1873. évtől az 1896. évig bezá­rólag terjedő időben született összes nép­felkelésre kötelezettek, akik jelenleg a közös hadseregben, haditengerészetnél, honvédség­nél vagy csondőrségnél nem szolgálnak, vagy hadicélu szolgákat teljesítése végett tartózko­dási helyüket el nem hagyták, — tekintet nélkül arra, hogy a sorozáskor vagy a szemlén alkalmatlanoknak találtattak, vagy alkalmasságuk folytán bevonultak és később a tényleges szolgálatból alkalmatlanságuk folytán el bocsáttattak és tekintet nélkül a szemlebizotts igi határozat vagy az elbocsátás időpontjára és arra, vájjon az illető egyé­nek magyar, illetőleg osztrák polgárok, avagy boszaia—hercegovinál tortományi ille­tőségnek-e : 2. valamint a népfölkelési tényleges szolgalat alól bevonulásuk előtt, vagy után, akár meghatározott, akár bizonytalan időre felmentett népfelkelésre kötelezettek; 3. azok a többi évfolyamba tartozó népfölkelésre kötelezettek, akik az eddig elrendelt népfölkelési bemutató, vagy utó­bemutató illetőleg pótszemlén megjelenni tartoznak, de ebbeli kötelezettségüknek eleget nein tettek. Az 1892-1894. és 1878-1890. évi születésű népfölkelésre kötelezetek bemutató szemléje 1915. évi október 27-től novembei hó 30-ig, az 1891., 1895., 1896. és 1873—1877. évi szülét- süeké 1915. december 6 tói december 31-ig fog tartani. A sorozójárásonként működő népföl­kelési bemutató pótszemle bizottság teendőit vegyes bizottság fogja végezni. A népfelkelési bemutató pótszemlén megvizsgált bármily születésű óvfolyambeli népfelkelésre kötelezett, akinek a fegyveres­szolgálatra való alkalmassága tekintetében vóleménykülöinbség keletkezett, népfölkelési felülvizsgáló bizottság által is meg fog vizsgáltatni. HÍREK. Kérelem előfizetőinkhez! Ez­úttal utolsó alkalommal kérjük fel tisztelt előfizetőinket hátralékaik szives kiegyenlí­tésére. A háború okozta nehéz helyzet és a papírárak emelkedése miatt, nyomdaválla­latunk is emelte az előállítási költségeket, s mi csak a legnagyobb erőfeszítés mellett vagyunk képesek lapunkat megjelentetni. Azoknak az elößzetöknek, akik tartozásai­kat 15-ig ki nem egyenlítik, lapunk kül­dését beszüntetjük és a hátralékost befogjuk peresíteni. Bízunk azonban közönségünk évek hosszú sora óta tapasztalt jóindulatá­ban és reméljük egyik radikális eszközre sem lesz szükség ahhoz, hogy jól kiérdemelt munkadijunkhoz hozzájuthassunk. Október 4 ike városunkban. A király névnapján d. e. 8 órakor a kegyesrendi főgimnázium ifjúsága szentmisét hallgatott. A mise végén elénekelte a himnuszt, 9 órakor Récsei Ede házfőnök, Zoboky Vince és Tóth Lajos segédlelkészek assistenciája mellett ünnepi misét mondott, amelyen a hatóságok is részt vettek. 10 órakor a kaszárnya udvarán tábori mise volt, amelyet Braneczky József kegyesrendi tanár mondott. A szentmisén az összes, itt lévő sebesült katonák, meg a közönség is szép számban vett részt. Á szentmise alatt a főgimnázium énekkara énekelt. Mise végén Te Deum volt és a celebráns tartalmas, hazafias, gyújtó beszédet intézett a katonákhoz. A beszéd után az ifjúság a himnuszt énekelte el. D. u. 5 órakor a polgári leányiskola nagytermében hazafias ünnep volt 20 filléres belépti-dij mellett. A termet zsúfolásig töltötte meg a közönség és a katonaság. Első szám gyanánt a főgim-

Next

/
Oldalképek
Tartalom