Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)
1915-10-02 / 14. szám
KÖZÉRDEK 1915. október 2. 14-ik szám. 5-ik oldal. munkájában és dicsőségében részesedhesse nek, s az erdélyi örökbefogadók példájában kelljliogy érrezzék a módos magyarok, hogy milyen Istennek tetsző dolog és milyen diadalmasan szép gondolat most megmenteni az éltető szeretetnek egy gyermeket. Nlarhakupeczek járják be a megyéket, a a falvakat. A marhukupeczkedés most elsőrendű üzlet, kitűnő üzlet. Olyan emberek kupeczkednek mostanában, marhában isutaznak — újdonsült kupeezek— elárasztjákavidé- ket falvakat, akik talán négy lábú élő mar- j hát nem is láttak. Most mesterségesen drágítják a marha árakat. Káros működésűk elen már egyes megyékben is fel léptek, így pl- több megyében az alispán rendeletet adott ki a községi elöljáróknak, hogy í Írják össze az eladni szándékolt marha álló- j mányt s csak az előre bejelentett állományra adjanak ki marhalevelet; azokat a marhakereskedőket pedig kiknek rendes iparuk- nincs, tiltsák ki, vagy engedélyt a kupeczke- désre ismeretlen idegeneknak ne adjanak. A házról-házra való vásárlást a háborús idő alatt csakis ipari engedélyei ellátott mészárosoknak és henteseknek engedélyezzenek. Vájjon a mi megyénkben van vannak-e ilyen intézkedések a marhahúst drágító kupeezek ellen, valóban nem tudjuk. A borárak emelkedése. A peronoszpóra nagymérvű pusztításai és a rendkívüli esőzések miatt, a szüreti kilátások a várható idei bortermés mennyiségét illetőleg napról- napra kedvezőtlenebbek, a tavalyi borkészletek pedig nemcsak a termelőknél, hanem a kereskedőknél is majdnem egészen elfogytak. Ennek következtében a borárak rohamosan emelkednek annál inkább, mert Auszt- riábanés Németországban az idei must iránt nagy a kereset. A z idei mustot máris oly magas áron keresik,aminőre még eddignemvoltpélda. A vevők szívesen fizetnek mustért hektoliteren- kint 70—80 koronát oly vidéken, ahol más években ilyenkor 30—40 koronáért lehetett mustot kapni. Sőt egyes helyeken már 90 koronás keresletről is lehet hallani. Viszont 60 koronán alóli árról ma már nem is beszélnek. A mustnak, vagy a borszőllőnek előre való eladása, — amitől a szőlősgazdákat eléggé óva inteni nem lehet, soha sem bo- szulta meg úgy magát, mint az idén. Gyilkoságért elitéit anya. Debrecenből írják : A debreceni esküdtbiróság Pénteken tárgyalta Jakobovics Regina, 25 éves nagy károlyi leány bűnügyét. A leányt szándékos emberöléssel és közokirathamisitással vádolták. A vád szerint Jakabovics Regina a múlt év december havában megjelent a fővárosi klinikán, ahol Schwarcz Róza 21 éves varróleánynak adta ki magát. E név alatt fel is vették s a klinikán egy leánygyermeknek adott életet, kit Schwarcz Marcella néven anyakönyvezetetett el. Mikor a klinikát kis gyermekével elhagyta, elutazott Budapestről. Püspökladányon kószált s ott a vasúti állomáshoz közel, március 2-án, egy havas éjszakán, kitette ártatlan kis csecsemőjét egy árokba. Ott is hagyta. Hetek múlva akadtak rá a csecsemő hullájára. A püspökladányi csendőrség ügyes vezetőjének sikerült a testet Jakabovics Regina személyében kinyomozni. így derült fény a sötét bűnügyre. Jakabovics Regina azt adta elő, hogy Püspökladányban tulajdonképpen önmagát akarta elpusztítani. Elkeseredett lelkiállapotát hozta fel mentségül. Az esküdtek úgy a szándékos emberölés, mint a közokirathamisitás bűntettében bűnösnek mondták ki Jakabovits Reginát, akit a törvényszék másfél évi börtönre ítélt. Az Ítélet mindjárt jogerőre emelkedett. Beszélgetés az utcán. Egyik ur: Én már, tudod, mindenféle áremelkedést megértek. Azt is, hogy miért terem az idén drágábban a gomba mint tavaly előtt. Még azt is, hogy miért drágább a búza, mikor olcsóbb a föld. De az mégsem fér a fejembe, hogy az iskolai könyvek miért drágábbak, mint tavaly. Másik ur: Ez a legegyszerűbb: drágább a nyomás, a szedés, a papiros. Egyik ur: Kérlek, hiszen ezeket a könyveket még tavaly, meg azelőtt Írták, szedték, nyomtatták, amikor még minden olcsó volt! Másik ur: (egy kis gondolkozás után) Igaz. . . Hanem a kiadóknak sokba került az a bélyegző, amivel az eredeti árakat magasabb összegűre igazították ki. Szerkesztői üzenetek, Nagy József urnák Érendréd. A sajtó- törvény értelmében helyreigazitó nyilatkozat a szigorú tárgyilagosság keretének betartása mellett, a lapnál követelhető. Az ön herédét azért nem teljesítem, mert egyfelől oly hangon kérelmezi azt, amely Érendréden a községházán divatba lehet, de nálunk ismeretlen ; másfelől a nyilatkozat a dologgal össze nem függő tényállásokat tartalmaz. Mert csak világos dolog, hogy a cikknek semmi köze sincs ahhoz, hogy Ön kiket és hová jelenteti fel és az is furcsa kérés, hogy az olvasó közönség álmenjen Szatmárra, Önnek az ügyészséghez tett irka-firkáját olvasgatni! j Tisztességes hangon megirt helyreigazitásl j közlünk lapunkban, természetesen csakis , a sajtótörvény keretén belül. Egyébiránt a helyreigazítás elrendelését a helybeli járásbíróságnál kérelmezheti. Nyilttér. Nyilatkozat. Ifj. Borgida János szatmári ügyvédnek a „Nagykároly és Vidéke“ szerdai számában közzétett felhívására az a válaszom, hogy ezen az ügyvédi állással össze nem egyeztethető felhívásért és az abban foglalt rágalmazásért az ügyvédi kamara és a bíróság védelmét veszem igénybe. Grünwald Josefin. ERMELL E K. Érmihályfalva. Egy állomásfőnök kitüntetése. Nemcsak az általános mozgósítás, de a háború kilörése óta, a debreczeni üzletvezetőség területén egyik legfontosabb vasúti gócpont lett Érmihályfalva. Itt futnak keresztül a katonai vonatok nagyrésze, itt az ország szivébe haladó személyszállító vonatok, úgy, hogy volt s ma is van olyan eset, hogy egy nap alatt 50—60 vonat halad át és tartózkodik a vasúti állomáson. Ezeknek a vonatoknak indítása rendkívüli figyelmet igényel és feltétlenül szükséges az, hogy az állomáson vasfegyelem uralkodjék. Az érmihályfalvai vasúti állomás élén Makutz Gyula főellenőr áll, aki a leg- fokozottabb felelősségtudat, nagy körültekintés, tapintat, erély és férfiúi erények legkimagaslóbb tényei mellett tölti be eme nehéz, fárasztó hivatását. Bámulatos energiával, vasakarattal győzte le a szolgálat fáradalmait és nem ismert és ma sem ismer kimerültséget akkor, amidőn a szolgálat teljesítéséről volt és van sző. Éppen ezért jóleső érzés tölti el lelkünket, amidőn a hivatalfőnöki kötelességtudás ily bámulatraméltó és lelkiismeretes teljesítését a legmagasabb helyről is elismerve látjuk és örömünknek adunk kifejezést akkor, amidőn Makutz Gyula állomásfőnöknek a legmagasabb helyről jövő kitüntetésséröl számolhatunk be. Őfelsége ugyanis iViakutz Gyula állomásfőnököt, a hadvezetőség előterjesztésére, a hadiszolgálatnál tanúsított kitűnő szolgálatáért, a koronás arany érdemkereszttel, a vitézségi érem szallagján tüntette ki. Ezzel a kitüntetéssel dokumentálni akarja Őfelsége azt, hogy nemcsak a háború hőseit illeti meg a hadi kitüntetés, de megilleti azokat is, akik a haza érdekében, itthon a harctéren kívül, a kötelesség és felelősségérzet tudatában emberfeletti munkát végeztek és végeznek. Szivünkből fakadó meleg szeretettel és lelkesedéssel üdvözöljük Makutz Gyulát kitüntetése alkalmából és arra kérjük a Mindenhatót, hogy áldását, segélyét jadja ahhoz, hogy páratlan agilitásával, ínég sokáig teljesíthesse kötelességét ! közpályáján és munkálkodhassék a nemzet § a haza javára. Lemondottunk a békés időknek minden igényéről. Gyomrunkat megreguláztuk. Es amit a töltött káposzta nélkül boldogtalan, a hús nélkül Ínséges magyar soha sem hitt: immár tudja, hogy zsírban úszó pecsenye nélkül is meg lehet ám élni. Lemondottunk, mert mérőre tettük helyze- zetünket és volt és van olyan világos, józan felfogásunk, hogy észbe vettük, szivünkbe fogadtuk és akaratunkat acéloztuk az eszmélettel, a tudattal, hogy mi csekély, ami lemondásunk, áldozatunk azokkal, ami katonáinknak nélkülözéseivel, áldozataival és vérehullásával szemben. Hiszen, ha hetenkint többször lenne kiszabott vagy önként önmagunkra mért böjtünk, még akkor sem közeledünk, ami hőseinknek többször-sokszor való nélkülözéseihez. A csataterek gyözedelmének feltételéhez tartozik, hoyy a küzdőknek megszakítás nélkül ren- \ delkezésükre legyenek a legszükségesebb, legelemibb táplálkozási anyagok, amelyeket az élet okvetlenül megkíván. Mert azt minden emberfia tudja, hogy a táplálkozás nem divat, nem szokás, nem kényeskedés: életszükséglet. Ami nélkül pusztító eröfogyás, sőt halál következhetik be. Ha a katonának hús, liszt, zsir és cukor áll rendelkezésére ... a többi táplálék mind csak lukszus reá nézve. Hasonló a helyzet, ami itthon való küzdelmünk között. Lemondunk minden kényesebb természetű táplálékról. Élvezzék azokat a gyermekek és aggok. De, hogy élhessünk, hogy itthon való kötelességünket, amely szintén, ami győzelmünk elemei közé tartozik: végezhessük, első föltétel, hogy legalább a táplálkozás elemi anyagaihoz juthassunk. A belső ellenség éppen ezekre az elemi anyagokra vetette reá magát. Nem a hús miatt jajdulunk fel. Hiszen ma a vegetáriusok diadalukat élik. A liszt miatt sem kesergünk a kimerülésig. Valahogyan csak van és lesz mindennapi kenyerünk. De amit most a zsírral, cukorral, fával, télire való táplálékkal megcselekesznek, embertelenül és vad ösztönösséggel: azt már a történeti lemondások és nélkülözések is megsokalják. Ha egyszer nincs . . . nincs I Lemondunk az eszméért, koplalunk a hazáért. A végsőkig feszitjük a nélküzések csodás kitartását. De van ám! Van cukor és eldugják, hogy magyar testvéreiket gonosz, kapzsi ösztöneinek
