Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1915-09-18 / 12. szám

.mfiyiqtva á-^ik-oldal. KÖZÉRDEK Mndennemü ruhanemüek, csipkék« feilöltök, függönyök, térítők, sző­nyegek legtökéletesebb festése­Bőrkabátok, ke2tyük festése, I I Minta után való festés ! I É^'r ^^.-*7^4?felérd villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö es vegyitisztitó Nagykárolyban, Kölcsey-utca I. sz. A rom. kath. templom mellett. Műhely: Petőfi-utca 59. szeptember 18. 12rik »iára. / . kényes szinü és gazdag diszitésü, ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisó-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosáé eszkozoltoinek írói szabadság vaslárióai felszabadulnak: a lakat alól, ismét visszaérünk a dologra. Most egyelőre a képviselőtestülettől leérjük az elégtételt a polgármesterünket ért mellőz­tétéiért, i«11* OST ßll mSb eay03 : Aljának elő a képviselőtestület szóvivő fórfiai. Az eljárás elítélése mellett, biztosítsák a jelein mellőztetés alkalmából a polgárság tántorithatlan ragaszkodásáról és őszinte részvétéről azt az embert, aki há a polgár­ság i'éserves fillérjei árán is, de a sárfészek- ■ből virágzó várost létesített s akinek polgár­mesteri működése a becsületesség, a hivatalos tisztesség .hervadhattad koszorújaként fonódik ősz feje felé. Gyepre‘tisztelt városatyák! Mutassák ínég, hogy bem csak kisajátítások, különféle közügyekbe burkolt magánérdekek kérdésé­nél állanak ki a. síkra, de akkor is, amikor szembe kelj ^szállapj a,hatalmasokkal,; amikor .oral van szó, hogy elégtételt szerezzenek" a várost ért sérelemért és a'jiöl^áíságót köz­vetlen utón ért mellőztetésért. Tudjuk jól, hogy polgármesterünk ismert szerénysége mellett mindent el fog követni arra nézve, hogy a kérdés ne kerüljön a felszínre, de itt szembe kell szálJani vele is, mert a személy ijpéUett ott áll a polgármes­teri szék és itt ezt : á hivatalos állást isérte a sérelem, az oknélküli mellőztetés. Ennél a kérdésnél nincs szó politikáról, tmficáIK'^o,i:Szeiiíély,eskedósről, most csupán ai'ról van szó. hogy Nagykároly város elég­tételt kapjon a nyert sérelemért. Vagy Tálán ihég ezt az arcülésapást is ’sk'ó délktii töri !éli;a!kél)yiselŐ'téstiüet ? ? ? ? eojfoiülü o'iio xíí IJöl moii ^vieonoiopgom öiev * ..i*viifl‘)i- !.ijjIj> yófcö.foxov ■Jjlt) ina§^ Németországban behozta a nőtlenségi adót. Mindeki^jőü^nakinek.' :ngájíkjÉn felüli évi jövedelme van, fokozatosan növekvő adót kell tűzessen. Minthogy kivetett adó váratlanul jól sikerült, Reichenbach városa most a férjhez nem ment hajadonokra is kiterjesztette ezl az adónemét. Pompás . ‘gppdolat volna, ha nem lenne a nőkre nézve kissé igazságtalan. mrt aÁá, nem mindig azért nem megy férjhez mért nein akar, Annyiban azonban jó, hogy a férjhez nem ment hölgyek fény­űzését a kivetett adók kissé megnyirbálják. Mert — ne tagadjuk — a nagy háború da­cára fényűzés van. M Mig, a lengyel mezőkön hőseink har­colnak halálmegvetéssel, éhezve fázva, nyo­morogva és mégis győzelmesen, igaz, hogy ezrek és százezrek élete feláldozásával, — ■ addig, itthon as asszonyok és leányok vigan folytatják eddigi léha életüket, tisztelet, a leg­nagyobb tisztelet azoknak a. kivételeknek, akik .inéltóan élnek és viselkednek kint har­coló ;hőseinkhez. Én csak azokról beszélek, akik as utcákon hemzsegnek botránkoztató toilet- tekben s flörtölne^ " a nöbim rodifl Sokan ellenvetésül azt mondják, hogy a fényűzés tulajdonképpen az ipar és ezzel az ország fejlesztése. Igen külföldön, de nem nálunk, hol fájdalom, a nők fényűzése az utolsó kis szalagcsokorig csak a külföldet, annak iparát gazdagítja. Már pedig járjunk inkább évekig darócban, mely itthon készült, mint hogy megmaradt, pár garasunk továbbra is Francia- és Angolországba menjen hódolat­jel gyanánt. Azt suttogják, hogy ami deresedö, de acélizmu kedves német professzorunk, jeggyiirüt csináltatott annak a női halandónak a számára; aki őt 56 éves kora dacára és házibarátját is, az élét göröngyös utjain boldogítani hajlandó lenne ; hogy a gazda nélküli patika Károlykája, — mivel a hadiözvegyek fogcseppekért éjje­lenként gyakran háborgatják a végkimerült­ségtől — morfiumot szed be, hogy csen­getést ne hallja meg; Abbs­hogy a nagykárolyi deresedö újon ('nép­ül kelők csillaga a hölgyek körében t’eljöséíi ehányatlott, amióta köztudomásu dolog lett, rogy katonaság jön a városba; .. 'fu hogy a kedves galíciaiak a városi hi­úságtól azért nyertek az ittmaradásra ujalybi laladékot, hogy a lóforgalmat a városbán iövéljék ; hogy a villany világítás azért néz ki oly niserábilis módon a városban, mert az áram így részét a városi magisztrátus elpetyhpdt hegeinek acélpMsára használja fel; hogy egy tarkoponyáju ifijonc, a na- aokban egy bájos bakfisnak éjjeli zenét adóit, íme Ivet ezzel a nótával kezdetett meg: ysae- ■e'lmes a hold/ a napba" ; : i hogy a városi közmunka pénztári SjZ^á- nadás azért nem készült el kellő időre, mért i városi számvevő a villanyviiágitási száma- lás ügyes bajos dolgai körül volt elfoglalva ; hogy az alispáni hivatalhoz feljelentés ííkezett, hogy egy helybeli nyomda vállaljat i vármegye közönségét ezrekre menő ösz- jzeggel Kárositottta meg; . hógy Sanyi ;uffi. . a hadiözvegyek szá­nára létesített fogtechnikái műtermét ■ a egíinornabb franciái gyártmányokkal sze­melte fel ; ú óddyövo/lg.yl oh JjoJ/uiiob hogy a nagypiaci, csudasusztert a balkán javarok miatt Vezendre internálják ; hogy Zsiga bácsi kijelentette, hogy ninden hazafiságtól eltekintve á galíciaiak- íak a városban való maradása azért kivána- :os, mert pénzt lehet keresni tőlük; hogy. a nagyzsidóház templomjárói va­sárnap — tehát szigorú böjti napon — a lágy vitatkozás közepette, elfelejtették a ilemt imát elmondani ; hogy a Hadnagy-féie ház előtt díszelgő oszlopokat azért nem hordatja el a városi gazdasági hivatal, mert ezért a városi szépi- úszeti bizottsággal kerülne conílictusba; hogy a „Temetkezési Egyesület“ leg- itóbbi számadásai általános feltűnést keltet­ek és a részvényesek osztalékot követelnek; hogy hétfőn délelőtt, a járókelők mulat- iatására, az orosz hadifoglyokat a Takarék- >énztár elé diszőrségnek rendelték ki; hogy az újságok és a, dohány megren- lelési lapok között csak az a külömbség, rogy az elsőnél a szigorú kezű kir. ügyész, hobbinál bájos női kacsók teljesitik a cen­zúrát. Ja Ami országunk legerősebb, leghasznál- liatóbb férfiai a harctereken vannak. Áldott i kezük fegyvert, vagy ásót, csákányt szórón- j gat. Az itthoji maradt ke vés bbé(. erőiek csak, » legnagyobb erőfeszítéssel tudják az éppen, csak éTéngé'dhötetlen' muríkát is élvégezni,: sőt na négy Kezük volna, a«,«:or sem iuu- nának eleget dolgozni:"' 1 , A galiciából ide menekült teljésen ide­gen honpolgárok, ézaldtt élvezik a hamisit- hatlan nemzeti gyönyörűséget a lóseftet, a gond, a munka nélküli megélhetést, legalább itt nálunk a vármegye székhelyén. Nem beszélünk asszonyaikról, felnőtt leányaikról — akik féíjeik büszke kijelentése szerint nem házi dologra csak szerelemre van­nak teremtve, a gyermekekről;, sem, akiket egész nap felügyelet nélkül az utcákon üldö­gélni látunk, de annál inkább beszélünk azokról az erőteljes férfiakról, akiket nap­ilap után a kávéházakban az asztalok mellett wlaPl JáttifiUíű >iríjj j.i:y i! bi i i;:i oaJlölte yuori • yjiOfJ Ez igy; semmiesetre sem maradhat tovább..— az ; osztóigazság, de a helybeli kereskedelem nézőpontjából is. ' J Y 1 A legteljesebb együttérzéssel mérlegel­tük annak idején a galíciai menekültek kel- i lemetlen helyzetét. Nem irigylésre méltó volt a helyzetük. Ott hagyni szükebb hazá­jukat, hajlékukat] Szakítani megöröködött szokásaikkal I Idegen viszonyok, körülmények nehézségeivel, szokatlanságával küzdeni! Mind-mind olyan valami, amitől Isten mentsen meg. De ennek bajoknak nem ellenszere az a munkátlanság, amelyben ezek a különben siy’nálatra méltó emberek nagyrésze itt közöttünk él. Hiszen á munka még feledtetné velük helyzetük1 gyötrelmeit. Ámde, minthogy :-áj néhány kétes vál­tatokkal foglalkozó s csak a helyi kereske­delmet elölő kivétel leszámításéval— mun­kára nem vállalkoznak, önként fölmerül a 1 kívánság, hogyha továbbra is itt engedik1 Őket tartózkodni, a munkára, a dologra meg felelő utón-mődon rá kell szorítani közülök az arra képeseket. Hrj;,n 1J. kiért hát nagy igazságtalanság az, hogy a magyar polgárt, ha "ffegyv erfogásra, vagy taáshémü munkára'képes, berendelik, bevi­szik, ha 8—10 gyermeket hagy,is itthon; az úri módra élő galíciaiak pedig állandóan tétlenségben drágítsák itt azok megélhetését, akik keservesen dolgoznak,' vágy akiknek kehyérkeresőit a haza védelmére szóllitotta a nagy érdek. Tessék a menekült galieiaikat. mint­hogy \ magyar véren már visszalett orszá­guk foglalva, hazaküldeni vagy pedig össze-( írni és a törvény értelmében kirendelni hadi munkára, ha nincs erre törvény, kiadni nekik az utat a városból, Menjenek vissza1 Galíciába, araiként a kormány azt' régen elrendelte. De Nagykároly városának herékre kétes Beitekkel dolgozó, helyi kereskedőink kenye­rét elvevő idegenekre, nincs szüksége. Rovat kávéházban minden | szerdán, szombaton , ' t L és vasarnap mozielőadás sor tartatik. /áltozatos műsor ! — Képek a világháborúból! Beléptidij nincs! h I . 4 , , í I , I A nagyérdemű közönség jó­akarata támogatását kéri: I: Braun Márton tulajdonos.}] HÍREK. í Kitüntetett irgalmas nónék Az önkéntes ipolónők gazdag soraiban, a szatmári ir- jalmas nővérek fogadalmuk és hivatásuk izerint való nagy önfeláldozásával vesznek •észt, a szeretet erős munkájában. A kórhá- :ak sebesültjei áldásaikkal és hálás emléke­ztükkel tesznek arról bizonyságot, miképp eljesitik hivatásos kötelességüket csudái

Next

/
Oldalképek
Tartalom