Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1915-07-10 / 2. szám

KOZ

É

R D

E K.

2

jaira elegendő kukoricza hagyassék meg. Béke idején sem tartott meg a falusi gazda saját gazdasági czéljaira többet mint most. Ami most rekvirálás alá került azt máskor önként adták el, még pedig a maximális áraknak egynegyed legföllebb egyharmad árán A kukoriczahiánnyal a baromfiak hor- riblis drágaságát nem lehet megindokolni. A termelő közönség azonban most mindent a háború rovására ir és mindenben rendkivüli terhet átutal a fogyasztó közönségre melynek túlnyomó része tovább utalja a drágaságot azokra akik megállapított havi fiizetésből élnek és munkájuknak az árát nem emelhetik. A hivatalnokok mai helyzete olyan, mintha csak fizetésüknek fél vagy harmadrészét kapnák, mert a megélhetési szükségletek ára, kétszeresre, háromszorosra emelkedett. A két és három korona a mai visszonyok közt a múlt j évi árakhoz képest csak egy koronát ér, amennyiben ma két és három koronába kerül az, ami a múlt évben egy korona volt. És a nagyközönség ez a része hazafias érzései nélkülöz, szenved és hallgat mert e nehéz időben nem illik panaszkodni.

Mondja-e még valaki, hogy a piaczi uzsora letörlése erőszakos és helytelen. Mondja-e még valaki, hogy az elárusítók melett nincs szükség rendőrre aki leüt a jogtalan árakra és nem engedi meg a fogyasztó közönség kizsákmányolását? Aki hétfőn venni akart a piacon, az bizonyára nem igy beszél. Az inkább az követeli, hogy az ellenőrzés a szigorúság még nagyobb legyen, mert a mi elárusítóinktól csak rendőri asszisztsnczia mellett lehet vásárolni. A mi a piaczon történik ma az több mint uzsora. Abba embertelenség vigyorgó dévaj lelketlenség vegyül. Az uzsorás legalább hallgat, mint a pók. És némán szedi áldozatait. Itt kérkedve duhajkodva szedik az uzsora kamatait. De nemcsak az eladók a lelketlenek, a gonoszak. A vevők is. Azok akiknek e háborús idő alatt a véletlen szórni való pénzt adott. A j kik a mint látják hogy biztonságban vannak elütik a már kialkudott áruczikket tul- magas ajánlatukkal azalatt a néhány perez alatt, mig a másik tárcájából a pénzt szedi. Ezeket a piaez közepén kellene megbotozni. Itt van a kulcsa, titka az egész felfordult piaczi világnak. Hát nem kell ide a rendőr-j ség szigorúsága? Hol tartanánk az árakban, ha még mindig szabadjára lennének engedve ? Ki tudna ma a piaczon vásárolni? Kinek volna elég pénze ahhoz, hogy ebben a városban megélhessen ? A közönség nevében igenis kérjük a legkérlelhetetlenebb szigorúságot. Csak büntesen a rendőrség, minél többet és minél erősebben Nálunk csak ez használ.

Szerkesztői üzenetek.

T. L. Szíveskedjék még egyszer elöl- j vasni hírünket. Megírtuk, hogy a „közönség! köréből“ cimü rovatból minden személyeskedés ki van zárva. Hát még a felekezeti ügy 1 Tessék átdolgozni, avagy átadni a helybeli klerikális lapnak.

K. R. Főispánunk mindenkit szívesen fogad. Tessék kérelmével hozzá fordulni. Közvetítésre nem vállalkozunk. '

K. L. Teljesen igaza van. A rendőrségnek kötelessége lenne a névtelen feljelentőt kinyomozni. Sok ártatlan ember viseli magán a gyanúsítás vádját. Mindkét is vádoltak, hogy mi tettük a feljelentéseket az egyes katonai parancsnokságokhoz, de sokkal tisz- j tább a lelkiismeretűnk annál, semhogy egyesek rosszindulatú pletykája bántaná. Az •ügyről részletesen írni nem szabad.

M. T. Az uzsorára vonatkozó rendelet teljes szövege a rendőrségnél megtudható. (Dr. Falussy Alajos alkapitány irodahelyiségében.)

T. I. Szentmiklós. Legcsekélyebb okod sem lehet aprehenzióra. A ‘suttogó humoros | rovat minden komoly tendentia nélkül. Szándékunk sem volt az általunk végtelen nagy- rabecsült jegyzői kart megsérteni, de annál kevésbé a kérdést általánosítani. Légy meggyőződve arról, hogy a jegyzői kar bennünk mindenkor igaz barátot bir, amelynek 8 év alatt nem egyszer adtuk tanujelét. — Szeretettel ölel: Igaz hived, — S.

ÉRME

Érmihályfalva.

Panaszszal

fordulunk a járás nagyrabecsült nemeslelkü, emberszerető, de vaskezüségéről megyeszerte ismert főszolgabíróhoz: Dobozy Kálmán i úrhoz.

Panaszszal a harctérről fáradtan, betegen, kimerültén, sebesülten visszatérő katonák nevében, azoknak a nevében: akiket Érmihályfalva lelkes közönsége hadbavonulása alkalmából, a szeretet soha el nem felejthető jeleivel halmozott el.

Mert az, amit Érmihályfalván a vasúti állomáson és a bodegákban a kenyéruzsora körül tapasztalunk, az több, mint emberte lenség, az több, mint vigyorgó lelketlenség.

A reggeli postavonatokkal tudvalevőleg számtalan sebesült katona utazik keresztül Érmihályfalván, aidk — nem lévén alkalmuk j útközben más helyen étkezniük — kénytelenek Érmihályfalván szerezni be kenyérszükségleteiket.

Az éri íihályfalvi pékek gondoskodnak ie arról, hogy jó fehér ropoogós cipó álljon az átutazó katonák rendelkezésére.

Kosarakkal cipelik ki az állomásra és elárusítók révén bocsájtják azt a fogyasztók rendelkezésére.

De milyen áron ? !

Egy 19'7 dekagramm súlyú cipót kinek- kinek 40 tői 80 fillérért! Akit, hogy be lehet csapni,! . . . Egy kiló kenyér 2 koronáért! !

És a szegény katonák, fogcsikorgatva, méltatlankodva, de megveszik a drága csemegét és az utolsó filléreiket is odaadják érette, mert szükségük van a betevő falatra 1

Hát ezt az embertelen eljárást szavak-1 kai kellően meghatározni nem lehet.

Hogy azokon keressenek, azok bőrén j élősködjenek ezek az emberi bőrbe bujt hiénák, akik emberfeletti elszántsággal vívták a véres csatákat odafönn a muszka mil- j hókkal, akik hónapok óta fegyver és ágyú- tűzben vannak, vérüket ontják, az oroszlán. bátorságával, tigris vakmérőségével harcolnak, I nappal afrikai forróságot, éjjel kemény hideget panasz nélkül tűrnek, ha kell meghalnak a hazáért, miérettünk, az ittmaradottak- ért; ez meghaladja az emberi gonoszság legmagasabb fokát is, ez már egyenlő a haza árulással.

Határozottan állítjuk, hogy mindezekről a főszolgabíró urnák nincsen, de nem is lehet tudomása, mert ha volna, ezek a vámpírok is arra a sorsra jutnának, amiként a múlt év augusztus havában megérdemelt büntetésben jészesitette az állomás épülete előtti tér hiénáit, akik az átvonuló katonák kiszipolyozásából élősködtek.

De most kezébe adjuk őket azzal a tiszteletteljes kéréssel, hogy sújtsa őket azzal a büntetéssel, amit a% égbekiáltó lelketlen bún csak megérdemel.

Papválasztás. Kovács Lajos érmihály- falvai segédlelkészt tóti község ref. hívei egyhangúlag és nagy lelkesedéssel lelkészükké választották. Az uj lelkésztől nehéz szivvel vált meg. Érmihályfalva közönsége. Az egész város társadalmának szeretete környékezte Kovácsot. A választás hire a Vereskereszt kórház betegei között is nagy örömet keltett, s a betegek gyönyörű csokorral lepték meg a népszerű lelkészt, akiknek érzelmeit dr. Andrássy Ernő főorvos tolmácsolta. Meleg szavakban vett búcsút az iparosok nevében Timkó István az ipartestület agilis jegyzője is. Kívánjuk kedves barátunknak, hogy uj hazájában is lelje fel azt a szeretetet, amelyben közöttünk részesült.

Megrendszabályozott piaci uzsora. Er- mihályfalván a mióta katonaság állomásozik óriásit szökkent az élelmiszerek ára. A dráLLÉK.

! gaság elviselhetetlen lett, s hasztalan adta ki a legüdvösebb rendelkezéseket Dobozy ; Kálmán főszolgabíró a piaci hiénák uzsorás- kodásának gátat vetni nem lehetett. Végre is a legradikálisabb eszközhöz nyúlt a főszolgabíró. Az alispán felhatalmazása alapján megállapította a maximális árakat és egyben eltiltotta az élelmiszerek kivitelét. Gondoskodott azonban a szigorú ellenőrzésről is és igy Érmihályfalván megszűntnek ! tekinthető az élelmiszer uzsora.

Közönség köréből. Igen tisztelt Szerkesztő Url Szíveskedjék b. lapja Ermellók rovatában felkérni Érmihályfalva iparhatóságát arra, hogy rendelje el a vasúti vendéglősnek, hogy az általa kiszolgáltatott ételek és italokról étlapot helyesebben árjegyzéket adjon ki. Ugyanis több alkalommal fordult elő, hogy egyes ételek horribilis áron számíttatnak fel a kiszolgálók által és úgy az utazó közönség, mint a vendéglős érdeke lenne az áraknak pontos megjelölése. A hatóságnak is alkalma nyílna az ellenőrzésre. Kiváló tisztelettel: Több állami tisztviselő.

Uj segédlelkész. Dr. Balthazár Dezső ref. püspök Gönczy Sándor theológust az ér- mihályfalvai ref. esperességhez segédlelkész- szé nevezte ki. Az uj lelkész állását már el is foglalta.

Node ilyet . . . Érmihályfalva nagyközség elöljárósága kidoboltatta az utcákon, hogy az ott állomásozó katonaságnak tiltva van a bordélyház látogatása. Hát részünkről tisztelt elöljáróság ennek a közérdekű (?) napiparancsnak az utcasarkokon való közzététele felett szerfelett csodálkozunk. Mert engedtessék meg nekünk, hogy kétsógbevon- juk azt, hogy valami köze is lenne ahhoz az öreg, középkorú, serdülő lakosságnak, sőt az iskolás gyermekeknek, hogy melyik vendéglőbe szabad járnia a katonáéknak. Pláne egy prostituált helynek ily nyilvános tárgyalása sérti a közszemérmet is. Mucsán megjárna a dolog, de az elite nagyközségben Érmihályfalván tiltakozzunk hasonló szellemű dobolások ellen.

Öngyilkos katona. A Nyirábrányon állomásozó katonaság egyik közlegénye öngyilkossági szándékból egy késsel a nyakát úgy elvágta, hogy alig tartotta valami a törzshöz. Behozták az érmihályfalvai Vöröskereszt kórház, ahol dr. Andrássy Ernő főorvos adott részére első segélyt. Csütörtökön négy orvos végzett rajta rendkívül fárasztó és sikeres operátiót és remélik, hogy megtarthatják az életnek.

A galíciai menekült. Kinos botrány játszódott le f. hó 5-én a nyirábrányi vasúti állomáson. Wolframm Náthán klumaci illetőségű galíciai menekült ivóvizet vásárolt egyik vizhordó gyermektől. A kis fiú 4 fillért kért a vízért, Náthán azonban üzletet óhajtván ezúttal is kötni 2 fillért adott át a gyermeknek. Ebből szóváltás támadt közötte és a gyermek között, melynek hevében a következő kifejezéseket használta : „Bitang, gazember mfnden magyar, de csak jöjjetek egyszer Galíciába majd elbánunk veletek.“ „Hitvány söpredék nép a magyar.“ Persze ezeket a kifejezéseket zsargon nyelven mondotta, de ezek — a vasúton utazó derék magyar zsidóság hazafias érzelmét — mélyen sértő kifejezések, általános felháborodást keltettek és csakis egy csendőrnek volt köszönhető az, hogy meg nem lincselték a magyar vendégszeretetet élvező hálátlan menekültet. Amint azonban a vonat befutott az állomásra, jelentést tettek az esetről az állomásfőnökségnek, ahonnan a csendőrséget értesítették Náthán viselt dolgairól, aki letartóztatta á magyarságot szidalmazó galíciai hazafit és beszállította a nagyváradi ügyészség fogházába. Ott bizonyára huzamosabb ideig fog elmélkedni arról, hogy mily rutul élt is vissza a magyar vendégszeretettel.

Hadifoglyok többé nem kérelmezhetök. Orosz hadifoglyoknak aratási munkára való felhasználását a hadvezetőség beszüntette, s igy azok többé nem kérelmezhetök.