Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1915-12-25 / 25. szám

2-ilc old 11. KÖZÉRDEK 1915. deember 18. 25-ik szám. RÓTN LIPÓT vaikerejiliedene I» ilüíroiy IftCilEi-tcr 14. Meidingen kályhák, mindenféle házifelszere­lések nagy választékban. Carbid világítási célokra állandóan raktáron. Porosz fűtőszén kicsiben és lód, hogy többé-kevésbbé részesei a drága­ság megteremtésének, kórusban zengik, hogy nem vagyunk, nem vagyunk. — Hát ki? — riadunk föl sötéten. — Ha ők nem csinálták, akkor bizonyosan mi csináltuk, akik most jajgatunk és bűnbakot keresünk, ahelyett, hogy magukat lecsukat- nánk uzsoráskodás miatt. A mikor a jogerő sen elitéit és enyhén büntetett címeres uzso­rások is sirva esküdöznek a börtönörök előtt hogy nem csináltak drágaságot, akkor bizo nyos, hogy például én csináltam. Hogyan csináltam ? Nagyon egyszerűen. Fogyasztói minőségemben benyitottam a ter­melőkhöz és azt mondtam nekik, miután ár­váim kis kacsóikat kenyérért nyojtogatták 1 — Kérek egy mázsa lisztet. — Szívesen. De csak tiszta búzalisztet adhatok. — Azt egye meg maga! Az enyémbe keverjen kukoricát, gipszet, fürészport, meg egy kis lisztet is. — A kedvéért megteszem kijelentem azonban, hogy 9—10 forintnál olcsóban nem adhatom. — Akkor süsse meg. Hát minek néz maga engem: rablózérnek? Nekem 24 forintos búza kell, mert én egy rongyos öt forintot csak nem adok érte. Megvettem a búzát és szaladtam a ru Iliit arttük líítöhüZ. — Öltöztesse fel az árváimat és mibe kerül ? — Oh kérem, most sokba: tetőtől tal­pig 12 forintba. — Hát erdőben vagyunk ? Ha 50 forin­tért föl nem öltözteti darabját, a kútba hajigálom őket. Rendben volt. Gyerünk reggelizni és vegyünk egy kis tejet. — Kaphatok egy liter tejet? — Hogyne és pedig fölözetlen igazi' tejet. — Nel.em csak fölözött és mésszel oltott kell. Hogy adja? — Tizenkét krajczár. — Ej vén uzsorás, hát, Krőzusnak néz engem, szegény viczét ? Ha harmincz krajcáron alul meri kimérni s ha meghallom, hogy olyannak is ád, akinek beteg gyermeke van, ha tisztán meri kimérni, én beverem az ablakait és kiiratom az újságba. Már csak megreggeliztünk, de előbb a péknél volt egy kis barázs verekedésem, mert 2 krajcárért tiszteséges nagyságú süte­ményeket kínált. A fejéhez vagdaltam oku­lás kedvéért, hogy a zsemlék kisebbek és drágábbak legyenek, különben följelentem az uzsoráskodásért. Az ebéd hátra volt. Vegyünk zsírt. — Hentes ur, kérek egy kiló zsírt. — Tessék. Egy forint az ára. —- Majd ha fagy. Elsősorban is én tiszta kutyazsirt kérek, olyan büdöset, hogy szédüljünk tőle. Aztán ha 8 koronán alul adja, akkor tartsa meg magának. Volt zsírunk hát legyen húsúnk is. — Mészáros ur adjon egy kiló felsált. — Megjegyzem, hogy 1 forint 10. — Micsoda 1 Elsősorban is a marha­szelet lőfelsái legyen és ha 3.50-nél alább méri, akkor itt kő nem marad köven. Lett húsúnk is. És miután jól laktunk mit csináljunk? Gyerünk a rendőrségre és jelentsük föl magunkat, mint javíthatatlan megrögzött és börtönre érett uzsorásokat, akik ilyenformán csináltuk meg ezt a ko­misz drágaságot. <S> a a v e olcsó és legfinomabb minőségben. □T e at-v” a-j mindennap friss szállítmány, Kapható Lefkovits Sámuel fiiszerkereskedeseben Nkároly, Széchényi u 32 tf $ & vés dalt. Magyar Imre debreczeni cigányprimá a többi közölt Schumann Tiäuni.reic darabját játszotta. Muzsikájának mindenegyes hangja ! igaz érzelemről tanúskodik. Tanhauser-ből is J játszott, majd Buga Lajosnak (aki precíze í cimbalmon Uisérit) Tavasz c. szerzem nyét j adta elő. Hosszantartó taps volt játékának I jutalma. Czilfer Hun lühudnugy, berlini opera­házi tenorista Holtmann meséiből es Puccini ! Toscájaból énekelt. Nagy terjedelmű, szop hangjával a legnehezebb részeket is teljes j művészetiéi interpretálja. Kacieviis Max, szinten berlini open házi enekes Asrá-bol1 (Rubinstein), i majd Szecsinszkytől énekelt. Gyönyörű bariton j hangja van, úgy szól mint egy orgöna. Szűnni ! nem akaró taps kisérte minden egyes számat. I Baida József, szinten berlini énekes Carmenból I énekelt, majd Czilferrel a Cigánybáróból egy duettet. Balda énekelte a női szólamul. Magas, női színezetű hangja mindenkinek telszelt es j tréfás viselkedésével („női* szerepének meg- ! felelően) sok mosolyt csalt a hallgatóság I ajakára. Ismertetésünk Végere hagytuk az I ünnep rendezőjét es lelkét Iványi Sándor : komikust. A sok komoly es szép szánt Uózt derűs jeleneleivel, de különösen Cigány a bíró előtt c. jelenetével tomboló tapsot szerzett. Az ünnep számai harmonikus egészet képez­ték. A jegyzék szerint, amelyet kézhez kaptunk felülfizettek : Vidákovich Dániel 10 K, Jurcsek Béla 10 K, Debreczeni István 8 K, Palczer Ernő 6 K, Illés József 5 K, Hccsey fdo 8 K, Marchis Romulus 3 K, Braneczky József 3 K, Berey József esperes 10 K, Singer Lipót 2 K, Kertész Sándor 1 K, Tirkanics N. 1 K es Luczay János 2 K. Tiszta bevétel 692 K 60 fillér. Jótékonycelu hangverseny. F. hó 1 1 -én nemes élvezetben volt részünk. A debreceni „Katona-Otthon“ mü-vész tagjai szépen sikerült hangversenyt rendeztek a városi I színházban. Első szám Berey József ref. espe­resnek alkalmi beszedje voll. A 'katona-otlho- noltról szólt. Fiaink, testv. reink — úgymond — ott küzdenek hazánkért, annak parányi atomjáért, amelyen szívesén áldozzák fel életüket is, mert a magyar búzát termő földjéhez, ezen őseink vérével áztatott röghöz a legnagyobb hűséggel ragaszkodik. Amikor megsebesül, nem fáj neki a seb annyira, mint az a ludat, hogy otthonától, szeretteitől távol van. Hát addig nem erezte az elhagyatottságol? Mi juttatta most az eszébe? Amikor sebével a városba kerül, látja az ablakokból kiszűrődő világot ... ez faj neki, mert irigyli a benn- lévök boldogságát, amelyet, ez a két szó fejez ki: meleg otthon. Ezt a fájdalmat van hivatva a „Katona-Otthon“ enyhíteni. Nem elég aj sebet begyógyítani, a beteget lelki vigaszban részesíteni, adjunk neki barátságos szobát, ahol melegen fogadják, ahol megpihenhet s ne kelljen kávéházba mennie. Debreczenben Bal­tazár püspök kezdeményezésére megnyílt ez I az otthon. Örömmel mennek oda vitézeink, i Az egyik teremben hírlapok és könyvek van- j nak, a másikban szórakoztató játékok. Levél- [ papír, toll es tinta is akad. Az egyik teremben zenélnek, a másik teremben egy-két fillérért meleg Lheát élveznék. 300-an vették kezdetben igénybe ezen otthont, később bővíteni kellett. Az intézmény védnökei József főherceg és Hazai miniszter. Dr. Ferenczy Gyula Kőnig- grälzben is létesített hasonló vendéghazat a magyar sebesültek számára. Ezek az otthonok j nálunk is zörgetnek. Eljöttek azok a művészek, akik a harctéren megsebesültek, de felgyó- í gyultak már. Elhozták tehetségük legjavát. Halljuk meg és értsük meg! Nekün van meleg otthonunk, amelyet nem dúlt fel az ellenség, j miért nem segítenénk azokon, akik hivatva vannak hazánk határait és ami otthonunkat megvédeni? Hadd élvezzék ők is az otthonnak habár gyarló melegét! Hatalmas Isten, hozd5 el azt az időt, hogy dicsőséggel megtérhesse- j nek katonáink saját otthonukba, hogy a ha­zának újból munkás polgárai legyenek ! Tartalmas, átérzett szavait nagy figye­lemmel hallgatta a Közönség és tapssal jutal­mazta. Második szám gyanánt Truchter József 10 éves énekművész gyönyörködtette tiszta, csengő énekével a hallgatóságot. Klasszikus j darabokat adott elő, majd Kárpáttól egy ked­KARCOLAT a hőiről. Ugy beleéltük magunkat a háborús vi­lágba, hogy minden más egyébb ügyesbajos dolgot teljes blazirtsággal fogadunk. Ami ezelőtt városunkban szenzációs esemény­számba ment, azt Hekubának tartjuk, mos­tanában csak a háborús liirek iránt érdek­lődünk és bízunk fogékonysággal. Ebből azután bőven kijut napota. Minden egyes ember tud újabb és újabb hirt a harctérről és azt mindjárt melegibe le is adja. Ha kérdezik az illetőtől, hogy hogyan tudja ? kitől hallotta? Rendesen azt feleli, hogy a forást nem akarja elárulni, de a hírforrás biztos. Néhány órára reá ténnyleg jön a hi­teles forrás és végeredménykép azt lehet konstatálni, hogy a biztos hir annak az il­letőnek merész fantáziájából került ki. És ezek a legújabb hírmondók gombamódra növekednek. A legérdekesebb a dologban, az hogy ezekre a hírmondókra már töbször reácáfol­tak, de azért folyton szívesen hallgatják őket, amidőn valamely ütközetről kapott biztos kiforrásairól legendákat mesélgetnek és kritizálják a hadvezetőség taktikáját. Már azt jeleztem, hogy minden kávé házban, miden vendéglőben, sőt a legkisebb korcsmában vannak Conrádok, ki magyaráz- gatják a hadműveletek sorsát és ennek kö­vetkezményeit. Mikor ezt jeleztem, akkor ezek az egyének még csak kezdők voltak a hadvezetőség taktikájában, de már annyi­ra beleélték magukat a hadi taktikába, hogy ■■■■■■■sas

Next

/
Oldalképek
Tartalom