Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1915-12-06 / 23. szám

KÖZÉRDEK 5-ik oldal. 1915. december 4. 23-ik szám. Miuiennemü rtihanemiiek, csipkék« feilöltök, függönyök, teritök, sző' nyegek legtökéletesebb festése­Bőrkabátok, keztyük festése. ! ! Minta után való festés I ! Hauffe villany- és gőzerőre herendezett ruhafestö és vegyitisztitó Nagykárolyban Kölcsey-utca I. sz A róin. kath. templom mellett. Műhely: Petöti-utca 59’ naasssässsssh bármely kényes szinü és gazdag diszitésü ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek Egy pesszimista ember naplójából. — Monológus. — Hőseink odakiinn harcolnak. Tudom. Úgy harcolnak, mint az oroszlánok. Ezt nem csak én tudom, hanem az. eliegséges tábo­rokban nálainnál is jobban tudják. Hőseink győznek minden fronton. Ezt is tudom. De az ellenséges táborokban — ha tudják is — ezt nem akarják semmiképen elismerni. Ez sem baj. Ma eltagadják, holnap nem ismerik el, honapután pedig már kegyelem Tt kö­nyörögnek. Helyes. Ez a dolog rendje. Milyen könnyű dolgok van a hősöknek j Csak neki mennek a muszkának, szerbnek, franciának, meg minden féle nópségkotyva- léknak. De szurony van a kezükben, töltény a puskájukban. Nekik szabad az ellenséget szúrni, lőni ott, ahol találják. Itthon is folyik harc. Nem muszkával franciával, szerbbel, hanem a hús , zsír , to­jás-, búza-, kenyór-drágitókkal. És most lá­tom, mennyire igaz az mondás, hogy a ru­ha teszi az embert. Odakiinn katona ruhá­ban szabad az ellenséget vágni, lőni, amint tetszik. Ide benn pedig akik a belső ellen­ség rohamai ellen kénytelenek védekezni, sem szuronyt, sem puskát nem használhat nak. A törvény védelme miatt csaknem meztelenül kell küzdeniük a saját, a hozzá- joktartozók, a jövő , generáció élete fönn­tartásáért. Odakiinn a harcoló katonák lega­lább jól esznek, isznak, melegszenek (sőt néha jobban is, mint ahogy kiváltak), itthon: épen a küzdők éheznek és fáznak. Majd aztán, mikor diadalmas csaták végén künn harcoló hőseinek visszatérnek : kapnak itthon letarolt mezőket, kiéhezed és kizsebelt -családokat amelyek mezte en karja- kat fogják feléjük nyújtani. Lövészárkokban harcoló hőseink való­színűleg irigyelnek bennünket, a puha pár­nán fekvőket. Mi azonban föltétlenül irigyel­jük a lövészárkok hőseit azért is mert hő­sök, azért is, mert jóllaknak, végezetül pedig azért, mert szuronnyal és puskával intézhe tik el ellenfeleiket. Gy. V. Csak frakkban és lakkcipöben. Marinkás György egyszerű kocsisember Nagykárolyban. Egész nap dolgozik, küzd a megélhetésért, örvend, ha megkeresi a mindennapi betevő falatot. Marinkás György a napokban a gaz­dája megbízatását teljesítendő, egyik üzletben bevásárolni járt. Az utcán egy katona isme­rősével találkozott, aki épen nősülni szándé­kozván, arra kérte őt, hogy legyen tanúja a polgári esketésnél. A darék hadfinak sürgős volt a dolog, mert csak épen annyi ideje volt, hogy átvegye az anyakönyvvezető ál­dását, azután mennie kellett a harctérre, meit hát így kívánta a haza . . . Marinkás1 eleintén szabadkozott. Munkás ember lévén, nem járhat ünneplőbe az utcán, hát hogy jelenjen meg a tekintetes állami anyakönyv­vezető ur előtt ily piszkos ruhában. A vitéz azonban eloszlatta kételyét. Nem a ruha után ítélik meg komám az embert, hanem állami hivatalba megyünk s kendnek, mint tanúnak nem kell olyan nagyon kiöltöznie. Marinkás György hallgatott a szóra és meg­jelent tanúként az anyakönyvvezető előtt. De ugyancsak megjárta ám 1 Egyszerűen j nem fogadta el tanuképen, mert nagyan lisz­tes volt a ruhája és illetlennek tartották azt, j hogy ilyen kosztümben merészkedett meg­jelenni az állami anyakönyvvezető előtt. Marinkás György busán jött el az anya­könyvvezetői hivatalból s bejött a szerkesztő­ségbe és elbeszélte a dolgot. Helyt áll min­den szóért és bizonyítani is tudja tanukkal, hogy igy esett meg vele a dolog. Hát bizony szomorú egy história ez, mert mi nem isme­rünk olyan törvényt, amely azt írná elő, hogy a tanúnak, mégha egyszerű kocsis is az illető, az állami anyakönyvvezető előtt frakkban és lakkcipőben kellene megje­lennie ?! ? 1 A tél nyomora. A korparéti gazdaság feljelentést tett a rendőrségnél, hogy a bir­tokot körülvevő akácfából 50 darabot isme­retlen tettesek kivágták és elloptak. A rend­őrség a tetteseket, — akik a tél nyomorával védekeznek, feljelentette a bírósághoz. A harctéren elhalt ismeretlen katona-tete­mek és a hadsereg kíséretében képcsoportja a hözátartozó személyleirásokkal a városi kiadóhivatalban közszemlére ki van téve, ahol azokat az érdeklődők megtekinthetők. Züllö gyermekek. A rendőrség több fel­jelentést tett fiatalkorú gyermekek ellen a szatmári kir. törvényszék, mint fiatalkoiu bírósághoz lopás és kisebb bűncselekmények miatt. A kir. törvényszék november hó végén Nagykárolyban tartott tárgyalásain a kir. ügyész indítványára több kiskorút javitó intézetbe utalt. Közgyűlés. Nagykároly, r. t. város kép viselő testületé állal 1915, év d cember 5 napján délelőtt 10 órakor a városháza ta- náslermében rendes közgyűlést tart. Tárgy- sorozat: 1. Az 1916. évi házipénztári kőit- ! ségvelés végrehajtása tárgyában intézkedés. 2. Előterjesztés az 1915. évi költségvetés kereté­ben hitelátruházás engedélye iránt. 3. Az 1916. évi villamosúm költségvetés megállapítása. 4' A Ill-ik hadi kölcsönből jegyzésre vonatkozólag kiadott belügymiuisteri körrendelet bemutatása, o. M. kir. belügyininister ur határozata Tóth Sándor városi Írnok iktatói pótlékára vonat­kozólag. 6. Heves megye alispánjának megke­resése a szatmári 12-es honvédek üdülői ka­rácsonyi megajándékozása iránt. 7. A legtöbb adót fizetők 1916. évi névjegyzékének megál­lapítása. 8. Nagy József nyug. állami végrehajtó kérelme házbér leengedés iránt. 9. Alispán ur­nák burgonya készlet beszerzésére vonatkozó rendeletére intézkedés. 10. Angeli Mária és törvénytelen gyermekének illetőségi ügye. 11. Nagy János es családja illetőségi ügye. 12. Tóth Erzsébet és törvénytelen gyermeke illető­ségi ügye. 13. Az 1915. november 26-iki pénz- tárvizsgálat eredményének bejelentése. Újabb loosztalyozás. A m. kir. honvédelmi miniszter elrendelte a lovaknak és jármüvek­nek újabb összeírását. Az osztályozás 1916. évi február hó 15-étől kezdődőleg fog ineg- ejtetni. Hadiszolgáltatás megtagadása. A m. kir. honvédelmi miniszter szigora rendeletet in-1 tézett az összes törvényhatóságokhoz, amely­ben figyelmezteti őket, hogy azokkal szem­ben, akik a hadiszolgáltatást megtagadják, a - legszigorúbban járjanak el. Az ilyen j egyének a törvény értelmében két hónapig I terjedő elzárással és hatszáz koronáig terjed­hető pénzbírsággal büntetendők. Ferbliznek a magyarok. Hogy a falusi embernek milyen jó dolga van, azt felesleges ecsetelnünk. Bizonyítja az állandóan látoga­tott korcsma és a lépten-nyomon elkerüli Istenháza. Meg van mindenük, amit csak szemük-szájuk kíván, sőt jut egyebek között egy kis kártyára is. Az érendrédi csendőrség múlt hó 22-én este éppen akkor lépett be be Érdengeleg községben a Guttmann Her- manné korcsmájába, amikor Duka Petra, Nyegrán János és még egy társa javában ferbliztek. Természetesen vége lett a játék­nak és csend éber őrei magukhoz véve a 32-es bibliát, megtették a feljelentést a ferb- liző gyászmagyarok ellen. Hunyadi-utcai csendélet. Arra kérjük a rendőrlőkapitány urat, szíveskedjék a Hu­nyadi-utcán a reggeli órákban egyik alkal­mazottjával a köztisztaság érdekében szemlét tartani. Megdöbbentő állapotokat fog az illető tapasztalni. A járda tele van szennyel, piszok­kal úgy, hogy arra járni egyáltalán lehe- : tétlen. Különösen a Blum-féle vendéglő i előtti járda viseli magán az éjjeli mulatozás ■ eme maradványait, amelyet nem takarít el í senki, pedig a korcsma tulajdonosnője már löbb alkalommal lett arra figyelmeztetve. Sürgős intézkedést kérünk. (A Hunyadi­utca lakói.) Sertéspestis. Mándy Géza börvelyi gaz­daságában a sertéspestis fellépése constatál- tatván, a hatóság megtette az intézkedést az elszigetelés iránt. Gondos anyák a hideg időszak be­álltával megfogadják az orvosi tanácsot s gyermekeiknek Csukamájolajat adnak. E célra legajánlhalóbb a ZOLTÁN-féle, mert kellemes izü, szagtalan s ezért gyermek, felnőtt szivesen veszi. Egy üveg ára K 2-80 a gyógyszertárakban. A 42—50 éves bevonulása előtt keresse fel az Első Magyar Általános Biztositó Társa­ságnak az Önsegélyző Népbanknál levő í'öügy- nökséget, hol 30,000 koronáig biztosíthatja magát a háború veszélyeire minden pótdíj nélkül a rendes díjtételek mellett. Ezen ha­zánk egyetlen legnagyobb magyar biztositó társasága már eddig is óriási összeget fizetets ki a háborúban elesettek hozzátartozóinak é- igy nem csoda, ha mindenki bizalommal for­dul hozzá is igyekszik magát bisztositani, hot zátartozóiról gondoskodni. Á biztosított tőkét minden levonás nélkül a legrövidebb időn folyósítja a kötvényben megjelölt kedvezménye­zettnek. ÉRMELLE k. Érmihályfalva. A háborúból, mindenki kiveszi a részét. Mindenki kivétel nélkül. Bármily valószi- nütlenül hangzik is, de igy van. A háború­ban minden emberre rá van róva egy köte­lesség és az teljesiti a maga módja, te­hetsége, egészségi állapota szerint. Az emberiség legeleje, egészséges fér­fiam k a harctéren küzdenek. Fiatal életüket adják oda a hazának. Otthagyva családjukat, vérrel bemocskolt barcmezőkön törtetnek előre gyermekeik boldogságáért. Szennyes fedezékekben kuporognak, reszketnek, fáznak havas éjjeleken. Holttesteken gázolnak ro­hanva, inig egy srapnel el nem találja őket, vagy le nem vágják kezüket lábukat. A szerencsését, akibe nagyon mélyen fészkelte be magát az élet csirája, elvi­szik messzire idegen földre élni, szenvedni. Aztán jön az éhség százféle fajtája a fázás, a kin. Nehéz volna leirni mindent, hogy mit áldoznak ők a hazának. Elégedjünk meg az. , hogy hősök ők, csodálatos hősök akik

Next

/
Oldalképek
Tartalom