Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1915-11-27 / 22. szám

4 -ik oldal. KÖZÉRDEK 1915. november 27. 22-ik szám. Mindennemű ruhanemiiek, csipkék» feilöltök, függönyök, teritök, sző" nyegek legtökéletesebb festése­Bőrkabátok, keztyiik festése. ! ! Minta után való festés ! ! Bp*®!BCTPB ia 'Jkt- B&ks U^',s5S«L2C villany- és gőzerőre herendezelt ruhafestö es vegyitisztitó Nagykárolyban Kölcsey-utca I. sz A róm. kath. templom mellett. Műhely: Petőfi-utca 59 bármely kényes szinü és gazdag díszítésű ruhanemüek vegyileg tisztittatnak. Plisé-gouvré. Plüsh és bársonyok gőzölése. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek tartást Március Romolus főesperes l élj esi tette, aki meghaló bt szédben búcsúztatta el a kis halottat szüleitől és tanulótársaitól, Helyreigazítás. Lapunk múlt heti szá­mában a szentmiklósi közerkölcsökről szóló hírünk rektifikálását kérik, amennyiben az erkölcs Szentmiklóson, csak annyiban laza, hogy a ref. papot a gör. kath. egyház hívei, a gör. kath. lelkészt pedig a rét. hívek lop­kodják, de oly eset, hogy a hivek a saját papjukat lopták volua meg, eddig nem for­dult elő Mátészalkai hírek. Gyilkosság. Vántus István paposi lakos ittasan ki ment e hó 11-én az Opályi határban levő géphez dol­gozni s ottan Volóczky Lajos és Becsányi Józsel legényekkel összeperelt es ezek Ván- tuBt úgy fejbe kólintották, hogy éjjel 12 órakor kimúlt. — Sorozás. A mátészalkai járásban az 1891., 1895., 1896. és 1878-1877. évben született népfelkelők bemutató szem­léje folyó évi december hó 14 én és 15-én lett megtartva. — Betörések. Balog Sándorne szül. Varga Róza kocsordi lakos e hó 10-én délbe Jakab P. íáándornó kocsordi lakosnak bezárt lakása ablakát betörte s a lakásba bement s onnan egy szekrényből egy drb. 20 koronát ellopott. Elfogatott s a szatmári kir. ügyészségnek átadatott. — Balog Imre kocsordi lakos e hó 6 án Szalacsi Ambrusné kocsordi lakos bezárt lakásába az ablak be­törése után bement és onnan egy láda fiók­ból 80 korona készpénzt ellopott. Elfogatott s a szatmári királyi ügyészségnek átadatott. Bővítik a reszegei vasúti állomást. A ré­szegei vasúti állomáson végrehajtandó bőví­tési munkálatok bejárására, a kereskedelmi miniszter a közigazgatási bejárást december 2-ára tűzte ki. Bemutató szemle. A 17, 86—42 éves népfelkelők: bemutató szemléje a naggkárolyi járást illetőleg december 29. és 30 án lesz megtartva. Garázda suhancok. Reizer György róm. kath. lelkész Mezőieremről Nagykárolyba utazott. Az utón Moch Károly, Hiromli Jó­zsef, Onoczki Vendel, Senébli János, Varga József, Hern István, Gyetkó Pál és Linden- mayer József mezőteremi suhancok folyto­nosan ebbe hajtottak, úgy, hogy alig tudott a városba jutni és lépten-nyomon a legna­gyobb veszélynek volt kitéve. A csendőrök a jómadarakat, akik részegséggel védekeznek, feljelentették a szolgabirói hivatalhoz. Egy nélkülözhetetlen tűnődései. (A tükör­be nézeget.) Hát csakugyan nem születtem a; csatatérre ? Hát csakugyan nem való vagyok hősnek ? (Úgy képzeli, hogy a tükör „igent“ integet. Mérgesen lecsapja) Még ez is igent j integet. Ne integess szamár, irigy kutya. Hiszen te is ithon maradsz velem. Ménvizsgálat. A járási magántulajdont képező mének megvizsgálása december 2-án lesz megtartva Nagykárolyban. Penészleki krónikák. Marjas Lászlóimnak ellopták 1600 korona készpénzét, melyet a j ládafiókban őrizgetett. A csendőrség a tettest j nyomozza. — Román Györgyné kutyája! Molnár Juli, Gál Mária és Kovács Verőnkét az utcán megtámadta s ruhájaikat letépte és csak nehezen tudtak szabadulni a fenevad elől. A kutya elpusztítása iránt meg lett téve az intézkedés. — Hornyák Mária, Csa- nálosi Jánosnétól tengerit és babot lopott. A csendőrök lefülelték. Asszonyháboru. Disznós Károlyné mérki lakosnő és özv. Czifra Miklósné között kitört a háborúság, amelynek hevében Czifráné fejét alaposan véresre verte Disznósnó. A bíróság fog dönteni afféléit, hogy ki hát voltaképen a hibás? A csizma. Kedves férj uram a czipész ; nél láttam egy pár helyre való kis csizmát. Milyen jó lenne az nekem a téli sárban. — Bizony fiam, de most háborús időt élünk, feleslesleges kiadást ne tegyünk . . . — Nem is teszünk. A vinczellér már megvette a feleségének negyven koronáéit. Katonai lovakkal fognak szántani A hadügyminisztertől igen fontos rendelet ér kezett az alispánhoz. Ha a rendelet úgy lesz végrehajtva, mint amilyen intencióval a mi- j niszter kiadta, akkor lényegesen javítani fog a jelenlegi rósz mezőgazdasági helyzeten. Jelenleg ugyanis rengeteg olyan földterület van még mindig, amely nincs bevetve, éppen az igavonó állatok hiánya miatt. A miniszter most elrendelte, hogy deczern- ber 10-ig bezárólag a lókórházakban levő üdülő lovak, ha az állatorvosok megfelelőnek találják, a mezőgazdáknak adassanak, ki. Úgyszintén kiadandók az összes pótütegek­nél lévő lovak is. A katonai lovakat kizáró­lag a szántásnál szabad felhasználni. A ; szántás tartalmára a katonák szabadságolása is igen ki van terjesztve. A rendelettől sokat várnak a gazdak. Fel kell tételeznünk, hogy Szatmárvármegye alispánjához is érkezett ilyen üdvös rendelet. A tengeri beszerzése a legnagyobb ne­hézségekkel jár ami piaczunkon is. Ennek egyik főbb oka a többi közt természetesen a spekuláczió. Azonban jó lesz figyelni arra hírre, amelyet komoly helyen olvasunk, hogy t. i. megkezdődött Bulgáriából a tengerinek nagymérvű szállítása. Ez a körülmény bi­zonyára ráveszi gazdáinkat készleteik mi­előbbi eladására, mert igy már emelkedés I nem vájható. De valószínűleg mérséklőleg hat ez a sertésárakra is s mielőbb el fog következni a gróf Tisza által megjósolt 6 koronás zsir ár ideje is. És meg alább is megy majd. Csak türelem. Kímélni kell a fatelepek alkalmazottait. A belügyi és fö dmiveiésügyi miniszter érdé kés rendeletet küldött a vármegyékhez. A rendelet értelmében a fakitermelő vállalatok tulajdonosait, fakitermelő gazdákat, a válla­latok alkalmazottait hadiszolgáltatásokra igénybe venni nem szapad. Úgyszintén nem szabad igénybe venni a fuvarozással foglal­kozó munkásokat sem. A fuvarosok lovait, igáit ha azok fuvarozást szolgálnak, szintén nem vehetik hadiczélokra igénybe. A minisz­ter határozottan kijelenti, hogy ennek a ren­deletnek az ország közönségének tüzelőfával való ellátása a czélja. Mindenesetre nagyot fog lendíteni a faszüksóglet beszállításán a rendelet és elvárjuk, hogy a fufavarozók emberséges eljárással fogják viszonozni a — rendeletben adott kedvezményt. Veszetteb marás. Vállaj községben Mayer András gyermekét egy vesxetteb megmarta, felszállitották a Pasteur intézetbe. Csanáloson két szarvasmarhát és egy Jdisznót mart meg veszett eb, amelyeket elpusztították. Őrmester ur magyaráz. (Megtörtént.) Nagy baj van a fiatal ujonezokkal. Sokszor a legkézenfekvőbb magyarázás sem vezet si­kerre, de X. őrmesteren ki nem fognak. Beléjük önti a katonai regulát. Egyik isko­lázás alatt arról volt szó, mi is az a sarzsi ? Sarzsi, altiszt 1 hogyan értenék meg ezt leg­könnyebben az ujoncz honvédek ? Mi sem egyszerűbb ennél, ha X. őrmester beadja nekik a szájuk-izük szerint. Szól pedig emi- gyen: — Az őrvezető, egy csillagos altiszt, annyi, mint a faluban a jegyző ur. Tehát engedelmeskedni tartozik neki minden hon­véd : a tizedes két csilagos altiszt már na­gyobb ur, olyan nincs is czibilben falun s olyan mint a főszolgabíró ur: ennél is nagyobb a szakaszvozető, báróin csillagos altiszt, akihez hasonló ur o/.ibilben már csak a megyei székhelyen van, mint például az alispán ur, — szorulj hát ha pa­rancsol valamit a szakaszvezetőd. persze még hátra volna az őrmester ur. Ide nézzetek rám, én vagyok az őrmester ur s én milyen úrhoz volnék hasonló czi- biiben? De ne is feleljen senki, mert ugy se találjátok ki, — ilyen ur nincs czibilben senki. Eger, 1915. november 22. Hiába véli törvény a megszorult és kényszerhelyzetben levő embert lelketlen pénzkölesönzők kizsákmányolásától, ha min­den más elsőrendű szükségletünkért szaba­don nyúzhat az uzsora, s mert az a haszon, ami a hollos vesz árujáért és a termelő vesz terményeiért éppen olyan kamat, mint amit a 1ŐK.GS pénzéért vesz. Érthetetlen tehát, hogy az élelem és áruuzsorát miért nem gátolják szigorú törvények uzelmeikben. Aki valaki­nek ma 1-10 koronáért akar csizmát csinálni az épen olyan jogtalanul és indokolatlanul keresi törvényes hasznának sokszorosát, mint a pénzember, aki ötven perczent kamattal nyomorít meg, s ha a pénzuzsora hitelünket veszélyezteti, az áru és terményuzsora magát a megélhetést támadja alapjában. Ha a tör­vény hézagos, legyen ember, aki lélekkel kipótolja a hézagoka- és a erre mutat példát egy Ítélet, amely egy uzsoráskodó czipószt a k hágási bíróság utján az élelmiszerdrági- tókkal egysorban lebüntetett. Ez persze nem az uzsora vétség büntetése, de legalább ed­dig teljesen büntetlen uzsora besorozása a kihágások közé, s ha nem is kapott börtönt az uzsoráért, vagy, ahogy kellene, hazaáru­lásáért, aki a megpróbált magyarság nehéz 1 helyzetét használja martalóczkodásra, lega­lább azt a minimális megtorlást megkapja, amit egy helyes Ítélet mér rá, a törvény be­tűit lélekkel ellátva bölcs ítéletben alkal­mazza. Olcsó étlap Báránytüdö-leves. A báránynak sok csontos és más silány része van, a mit leg­jobban csak levesnek használhatunk fel, pl. lábszár, fej, lép, tüdő és bőnyós részek. Ezekből a levest következőképen készítjük : lél bárány ilyen aprólékát két liternyi sós vízben tűzre tesszük főni. Teszünk bele any- nyi zöldséget, mint más húsleveshez. Ha a tüdő stb. megpuhult, levét leszűrjük és a tüdőt és más lágy részeket apróra vágjuk. Azután kevés vöröshagymás rántást készí­tünk. Feleresztjük a hús levével és a vag- dalékot beteszük. Egy-két babérlevelet és Ízlésnek megfelelő eczetet adván hozzá, fel­forraljuk. Pirított zsemlye- vagy kenyérkocz- kát is adunk mellé. Marhahusleves takarékosan. Mivel min­den gazdasszony tud húslevest főzni nem irom le részletesen a készítés módját. Csak arra mutatok rá, hogy ha azt a zöldséget, melyet főzéskor szoktunk a húshoz tenni, nem tesszük a búshoz, hanem — a hagyma kivételével — vékony metéltre vágván, külön főzzük meg egy kevés sós vízben és a le­szűrt huslébe azt tesszük bele levével együtt: megtakarítjuk vele a tészta vagy más levesbe valót. Ezen zöldséglevest — rendes körülmé­nyek között — elhabart tojássárgájára és tej­fölre szoktuk tálalni, de az ebben a sziik- világban el is maradhat. Lakos Imréné. A 42—50 éves bevonulása előtt keresse fel az Első Magyar Általános Biztositó Társa­ságnak az Önsegélyző Népbanknál levő főügy­nökséget, hol 30,000 koronáig biztosíthatja

Next

/
Oldalképek
Tartalom