Közérdek, 1915. január-június (8. évfolyam, 1-25. szám)

1915-11-13 / 20. szám

1915. november 13. 20-ik szám. KÖZÉRDEK 5-ik oldal. parlagon. S ha valaki vonakodnék a mun­kától, vagy épen előre elhatározott szándék-. kai hagyná parlagon a földjét: akkor az illető felmentéstől megfosztassék. Ha pedig segélyezett, akár férfi, akár nő: a segély tőle elvonandó. A rondelet hatásának ered­ményéről is meg akar győződni a miniszter. Azért bizalmi férfiak fogják bejárni a hatá­rokat és lelkiismeretesen oda fognak hatni, hogy minden munkaképes férfi és nő, gyer­mek és használható iga egy napig se hever jen tétlen. Egy nemzet élete — irja a mi niszter — sőt egy szent világszövetség, az igazság diadala függ attól, hogy a magyar mezőgazda hogy leljesiti a kötelességét. Karácsonyi Album cim alatt mint min­den esztendőben, úgy az idei karácsonyra is egy díszes Albumban összegyűjtve jenteti meg a Bárd Ferenc és Testvére közismert pudapesti zeneműkiadó cég a f. évben nép szerűségre jutott kedvelt zenemüveket. Benne lesz az Albumban a legújabb operett újdon­ságok, mint Zsuzsi kisasszony, Lengyelvér, Végre egyedül, Legénybucsu, Vilmos huszá rok legjobb számai. Továbbá Keringők, In­dulók, Tangó, Kagteim, kupiék és szebbnél- szebb kabaré számok. Dalok, Magyar nóták és a most népszerű katona nóták. Valamennyi zongorára, részben pedig ének és zongorára. Ezen Karácsonyi Album kiadásával hazánk e legelső zeneműkiadó cége kedves megle­petést szerez nagy vevőközönségének és valósággal ajándék számba megy e gyönyö- album, tekintve, hogy madjnem 100 oldalt tartalmazó kötetben foglalt zenemüvek értéke egyenként vásárolva 100 korona értéket kép­visel, mig igy együtt az egész Karácsonyi j Album 4 korona, diszkötésben pedig 6 korona Lapunk olvasói bizonyára szívesen veszik e Karácsonyi Album megjelenéséről szóló hí­rünket és azon figyelmesztetésünket, hogy az albumra a kiadócég csakis november hó 30-ig fogad el megrendeléseket, mivel ez csak annyi példányban lesz előállítva, ahány megrendelés árra december 1-ig Budapestre a cég Kossuth Lajos utca 4. sz. alatti kiadó- hivatalához beérkezik. A gabona revirálása Ahivatalos lap okt. 30-iki számában megjelent 3825 915. M. E. számú rendelet szerint minden termelő kö­teles az 1915. évi nov. 25-én birtokában levő búza, rozs, kétszeres, árpa és zab kész­letet, valamint az ezekből előállított liszt­készletet legkésőbb november 28-ig annak a községnek elöljáróságánál bejelenteni, a mely­nek területén készlet van. Deczember 25-ig a szóbanforgó készleteket a Hadi Termény R.-T bizományosai megvásárolhatják és a készletek csak az ő részükre idegeníthetők el. A december 26-án a még meglevő készle-1 tek rekviráltatni fognak és azok a Hadi Ter­mény által megjelölendő állomásra szálli- tandók. A rekvirált készletekért a maximá­lis áraknál 4 koronával alacsonyabb térítés fog fizettetni, a készlettulajdonosoknak, tehát érdekük, hogy készleteiket még az igénybe­vétel előtt forgalombahozzák. A rendelet bizonyos módosításokkal kiterjed a hüve- lyosek bejelentésére és árusítására is. Drágasági pótlék. Közismert a kész- pénzfizetésből élő tisztviselők nehéz hely­zete a mostani — háboru okozta — retce- - netes drágaság közepette. Az állam, a vármegye, a városok, s a községek igye­keznek is tisztviselőik rendkívül nehéz megélhetési viszonyait drágasági pótlék megszavazásával könnyíteni. Az egyházi lapokból olvassuk, hogy több egyház szintén követi a jó példát illetve előljár a jópéldaadásban. Ezek közé számítható méltán a nagy károlyi ág. liitv. ev. egy­házközség is, amely kicsinysége és sze­rény anyagi ereje dacára e téren is ki­tűnik nemes gondolkodásával és áldo­zatkészségével. Ugyanis vasárnap tartott közgyűlésén Rédei Károly lelkésznek egyhangúlag 600 korona drágasági pótlé­kot szavazott meg a folyó évre, s tette önként, saját jószántából és elhatáro­zásából. A nagyobb, gazdagabb és igy tekintélyesebb egyházak e téren hozott, vagy hozandó áldozatkészsége bizonyára nagyobb arányban nyilvánul meg s kell is megnyilvánulnia, de e kicsiny egyház-! nak már ismételten megnyilvánult ne­mes áldozatkészségét megemlíteni és fel­jegyezni — úgy véljük — kedves köteles­ségünk. Miért adják el a hadbavonultak földjeiket ? A belügyminiszter rendeletet küldött a vár­megyékhez a hadbavonultak ingatlanaik ela­dása tárgyában. A rendelet szerint az ország területén egy feltűnő eset vonta magára a hatóságok figyelmét. Nevezetesen, a hadba- vonult katonák tulajdonát képező föjdjeit az idehahaza levők eladják. így a pár hold föl­del, egy kis házzal biró katonák egymásután válnak teljesen vagyontalanokká. Ez a kö­rülmény meglepte a belügyminisztert is és felhívta a törvényhatóságok vezetőit, hegy Írják össze az ingatlan változásokat. A kor mány ugyanis abban a tudatban van, hogy a földeket, hazakat azért adják el, mert az idehaza maradt hozzátartozók rá vannak utalva a pénzre. Azért adják el a házakat és földeket mert ház és föld nélkül kifogás­talanul kapják meg az államsegélyt. A ház és föld árát odahaza a láda fiában őrzik a katonák hozzátartozói. Majd a háboru után, ha valamivel drágábban is, de megint visz szavásárolják ; addig pedig húzzák az állam­segélyt. Ezér kerülnek idegen kézre a földek. Üzletáthelyezés. Van szerencsém a mélyen tisztelt meg­rendelőim szives tudomására hozni, hogy könyvkötő­üzletemet a Jókai-utca 2. szám alól a Kaszinó-utca 10. sz. a. Manyák'féle könyvnyomda helyiségébe helyeztem át. Midőn a közönséget a legpontosabb és leggyorsabb kiszolgálásról biztosítom, kegyes pártfogását kérve, vagyok, kiváló tisztelettel Betű kér Orbán könyvkötő. Régóta hozzászoktunk már ahhoz, hogy a bécsieket irigyelnünk kell. A mostani há­borús drágaság idején például osztrák szom­szédaink épp úgy, sőt még jobban jajve- székelnek, mint mi, de azért ősi és jogosulti irigységgel állapítják meg a Bécsböl hazaér­kező magyarok, hogy ott az élelmiszerek árskálája mégsem mutat pJyan fantasztikus i ugrásokat, mint nálunk. És a mi leginkább j irigylésre méltó, a bécsieknek van sok min­denfélében részük, a miből nekünk nem jut. Most például arról értesülnk, hogy Orosz-Lengyelországból visznek Bécsbe libát, burgonyát és egy ab élelmiszereket. És a mesz- sziről jöt áru aránylag olcsón jutott a Nasch- marktra az ott bőségben felhalmozott magyar élelmiczikkek társaságába. Irigykedve je-! gyezziik fel a bécsi élelmiszerellátó politiká­nak ezt az újabb sikerét és arra még csak gondolni sem merünk, hogy utánoznunk sikerül. A közelmúltak tapasztalatain okulva nem is várjuk, hogy a lengyel liba átrepül­jön, a lengyel krumpli átguruljon mihoz- zánk: meg leszünk elégedve azzal, hogy ha legalább a magyar liba és magyar krumpli nem vándorol Lengyelországba. Beiratások a nagykárolyi gazdasági népiskolába f. hó 15—19-én délután 2—4-ig fognak megtartatni, a Terem­utcai iskola épületében. Felhivatnak a szülök és mindazok, akiknél 12—15 éves fiú vagy leánygyermekek tartózkod­nak, hogy azokat a fenti időkben okvet­lenül Írassák be, mert különben szigo­rúan megbüntettetnek. Háborúra való tekintettel a tanév csak március hó 15-éig fog tartani. Megbüntetett élelmiszerdrágitók. A rend­őrség újabban jogerős ítélettel az alábbi élelmiszerdrágitókat bnntette meg: Torner András 200 K, id. Hanesis György 100 K, Nyíri Jánosné, özv. Nyíri Ignácné Kaplony 10—10 K és Murguly János Szentmiklós 10 korona. Megbüntetett éjjeli örök. A kötelező éjjeliőri szolgálatot nem teljesítő Nagyságos urakra a rendőrség 10—20 koronás bírságo­kat ró ki, akik között igen sok úriember szerepel. A megbüntetett egyének neveit legközelebb hozzuk. Lisztkimelés. Az alantabb leirt 3 féle tésztaétel nem sokkal kerül többe, mint a héjában főtt burgonya és mégis hasonlithat- lanul jobb. 1. Fél liter forrásban levő gyengén sós vízbe 4 dkg. zsírt teszünk és folytonos kava- rás mellett bele főzünk 20 dkg. kukoricza- lisztet. Mikor a tömeg az edénytől és ka­náltól elválik tálba borítjuk. Főtt és szitán áttört tepsibe Vs czm. vastagra lapítjuk és erős tűzön pirosra sütjük. Koczkára darabol­va, melegen találjuk. 2. Ugyanezen tömegből, 6—7 dkg. czu- kor hozzágyurásával édes tésztát is készíthe­tünk. Szintén 1/2 czm. vastag lepénynek süt­jük ki. Sütés után a lapot ketté vágjuk. Az egyik lap tetejét valamilyen lekvárral be­kenjük. A másik lapot ráborítjuk. Koczkára darabolván, megczukrozzuk és melegen tá­laljuk. 3. Készíthetünk ugyanezen tömegből főtt tésztát is, csakhogy akkor 1 tojást is gyűrűnk bele (czukrot nem.) Nagyon belisz­tezett táblán 1 czm. vastagra nyújtjuk. Egész tetejét vékonyan bekenjük szilvalek- várrai (finomabb lekvár elfolynék belőle.) összegöngyöljük, mint a rétest. Azután, ke­nyér szakasztó ruhába gögyölve, annyi forrás­ban levő sós vízbe tesszük, amenyi ellepi. Tíz perczig főzzük,, de nem tovább, mert ak­kor ellágyul. Főzés után a ruhával együtt táblára tesszük. 8—10 perczig a ruhában hagyjuk, hogy általában keményedjék. Azu­tán óvatosan kiköngyöljük, szeletekre vág­juk és zsírban biritott morzsával behintve, vagy csak zsírral lelocsolva tálaljuk Jakós Istvánná. Az utczáról. Nézd csak mennyi ékszer, drágaság ..van azon a hölgyön , . . — Ühüm . . Jó, hogy a fülein harang nem lóg . . -• — Miért te ? * — Azt is rekvirálnák. A 42—50 éves bevonulása előtt keresse fel az Első Magyar Általános Biztositű Társa­ságnak az Önsegélyző Népbanknál levő főügy­nökséget, hol 30,000 koronáig biztosíthatja magát a háboru veszélyeire minden pótdij nélkül a rendes díjtételek mellett. Ezen ha­zánk egyetlen legnagyobb magyar biztosító társasága már eddig is óriási összeget fizetett ki a háborúban elesettek hozzátartozóinak és igy nem csoda, ha mindenki bizalommal for­dul hozzá is igyekszik magát bisztositani, ho- zátartozóiról gondoskodni. A biztosított tőkét minden levonás nélkül a legrövidebb időn folyósítja a kötvényben megjelölt kedvezménye­zettnek. Hadifoglyok ruházata. A kassai cs. és kir. katonai parancsnokság rendeletet adott ki, amelyben értesíti a hadifoglyok munka­adóit, hogy a hadifoglyokat ezidőszerint, a ruhakészletek elégtelensége miatt nem lát­hatja el téli ruházattal, miért is azok, akik maguk el nem látják a foglyokat ruházattal, vonultassák be az illetékes fogolytáborba, ahol a hadvezeztőség könyebben gondoskod- hatik felszerelésükről. Erősen hangsúlyozza a parancsnokság rendeletében, hogy tekin­tettel az olcsó munkaerőre, melyet a mun­káltatók a foglyokban kapnak, az illetők ne csak saját hasznukkal törődjenek, de fedez­zék legalább azokat a költségeket, amely a foglyok ruházatának javításával — a hadveze- tősógre hárul. Csak éppen az övét nem ... Oh sokan, igen sokan vannak ám az asszonynópség között, akik nem egy könnyet hullatnak a harcztóren levő férjeikért. Hiába az asszo­nyoknak nem teremtett az Isten valami ka-

Next

/
Oldalképek
Tartalom