Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)

1914-08-29 / 36. szám

1914. augusztus 29. 36-ik szám. ÉRMELLÉK 5-ik oldal. A magyarok Istene látja jószivüket és számon tartja hazafiias cselekedetüket. Érmihályfalva, 1914. augusztus hó 25-én. Hódolatteljes tisztelettel megbízásból Dr. Andrássy Ernő. járási tisztiorvos. Polgárőrség a községekben. A temesvári hadtestparancsnokság elrendelte, hogy min­den községben közismert intelligens értelmes és megbízható egyénekből, polgárőrség ala- kitassék, akiknek feladata az állami és ma­gántulajdon feletti felügyelet és azok meg­védése lesz. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva nagyközség képviselőtestülete f. hó 12-én, rendkívüli közgyűlést tartott P. Kovács Sán­dor főbíró elnöklete alatt. A gyűlés első tárgya a vöröskereszt egyesület átirata volt, melyben lelhivta az elöljáróságot, hogy a képviselőtestület által 1910 évben felajánlott 30 sebesült és 50 lábadozó beteg elhelyezé­sére nézve a szükséges intézkedéseket tegye meg. A közgyűlés hosszabb vita utón ki­mondotta, hogy a szükséges felszerelések beszerzése iránt, az elöljáróság mellé Üröghy Sándor, dr. Glück Sándor, Draveczky László és Timkó Istvánból álló bizottságot küld ki. Jakab Rezső iőjegyző jelentest tett a köz­gyűlésnek, a község vagyoni állapotáról je­lezve azt, hogy a kilátásba levő vöröskereszt és az elrendelt járványos betegedések elleni óvintézkedésekre fordítandó kiadásokkal szem­ben, egyáltalán mi sem áll az elöljáróság rendelkezésére. Kéri a képviselőtestületet, hogy erre a célra és a tisztviselők fizetésére bocsássa rendelkezésére a szükséges összeget. A képviselőtestület utasította az elöljárósá­got, hogy a községi adókat a legnagyobb eréílyel hajtassa be és ezekből fedezze a házi kiadásait és a felmerülő egyébb költsé­geket. Ezután tudomásul vett a közgyűlés több képviselőtestületi határozatokat jóvá­hagyó törvényhatósági véghatározatokat, el­intézett több illetőségi ügyet és elnök a gyű­lést lezárta. Ápolónők kiképzése. Az emberszeretet leg- magasztosabb hivatására vállalkozott honle­ányok — az önkéntes ápolónők — sebesül­tekkel való bánásmódra leendő kioktatását, lelkesedéssel és fáradliatlan szorgalommal teljesitik dr. Andrássy Ernő tb. vármegyei főorvos és dr. Fráter Gáspár községi orvos. Naponként a ref. leányiskolában délután 4-től fél 6-ig gyakorlati kísérletekkel tartanak elő­adást és a délelőtti órákban iíj. dr. Andrássy Ernő elméleti oktatásban részesíti őket. Az orvosok elragadtatással nyilatkoznak a tanít­ványok gyors előmenetele füűől, akik rövid idő alatt — vagyis tanulmányaik befejezté­vel — mint kiképezett ápolónők bizonyít­vánnyal lesznek ellátva. Vettük az alábbi levelet, melyet minden commentár nélkül köziünk. Megjegyezni kí­vánjuk, hogy hírünket illetékes helyről kap­tuk és így ezúttal csak örömünknek adunk kifejezést, hogy a tanító ur belátván hibáját, igyekszik azt nyilatkozata révén jóvátenni. Tekintetes Szerkesztő ur! A Közérdek-Érmel­lék legutóbbi számában a feleségem, mint királysértő tanitóné, magam pedig, mint lá­zitó tanító lettem kiszerkesztve. Tisztelettel kérem Tekintetes Szerkesztő urat, hogy b. lapja legközelebbi számában legyen szives ama rosszakaratú célzatos hirt rektifikálni. Határozottan tiltakozom ama hir ellon, hogy feleségem a háborúból kifolyólag Őfelségét gyalázó kifejezésekkel illette volna s kijelen­tem, hogy ez aljas rágalom. Határozottan tiltakozom azon a lázi tó állítás ellen, hogy én a korcsmában izgattam volna a háború ellen s szidtam volna a magyar hadsereget, mert 1-ször is korcsmában soha meg nem fordultam, tehát a háború ellen nem is iz­gattam és 2-szor, mint m. kir. honvéd, a mai napon bevonulok a debreczeni 3-ik hon­védgyalogezredhez, s mint magyar hazámnak hü fia tettekkel fogom megmutatni a magyar haza iránti igaz hűségemet s ha kell vére­met is áldozom szeretett hazánkért, melyért utolsó csepp véremig híven küzdeni szent kötelességemnek tartom. Bagamér, 1914. aug. 23. Papp János tanító. Kitüntetés. A m. kir. földmivelésügyi mi­niszter Derzsy Kálmán gazdasági iskolai igazgató-tanítót a gyümölcskertészet terén elért sikeres jutalmazásul, az Országos Föld­hitel intézet által adományozott második díj­jal — 400 korona jutalommal — tüntette ki. Sebesültek megvendégelése. Érmihályfalva nemesszivü honleányai az átvonulás befejez­tével fáradhatlanul folytatják magasztos hi­vatásukat, amely abban nyilvánul, hogy a vonatokkal érkező sebesült katonákat reg­gelivel vendégelik meg és mindent elkövet­nek arra nézve, hogy szenvedéseiket enyhít­sék. Erre a gyönyörű hivatásra Meskó Györgyné úrnő kezdeményezésére a társada­lom különböző rétegeiből eddig 80-an vállal­koztak, akik kettős turnusokra osztva minden reggel a korai órákban megjelennek a vo­natnál és teljesitik a magyaros vendégszere­tet pazar nyilvánítását, mely százszorosán megvan jutalmazva a sebesültek hálakönyei által. A rendező-bizottság felkérte lapunkat annak közlésére, hogy a turnusok beosztá­sáról előre fogja értesíteni a hölgyeket. Netneslelkü gróf. Gróf Stubenberg József lépten-nyomon fényes tanujelét adja hazafias­ságának és nemeslelküségének. Tudomást szerezvén ugyanis arról a magasztos vállal­kozásról, hogy az érmihályfalvai honleányok a sebesülteket reggelenként kávéval látják el, felhatalmazta Horváth József uradalmi intézőt, hogy a bizottság részére naponként 10 liter tejet bocsásson díjtalanul rendelke­zésére. A bizottság hálásan vette tudomásul a gróf nemes ajánlatát,, de arra való tekin­tettel, hogy a hölgyek felajánlották a kávé­hoz szükséges tejnek saját költségükön való beszerzését, elhatározták, hogy igénybe veszik ugyan a gróf jóságát, de a tejért literenként 20 fillért fizetnek, amelyet jótékony célra fognak fordítani. Ebből kifolyólag értesíti a bizottság a nemesszivü hölgyeket, hogy a reggeli kiosztásához szükséges tejet Horváth intéző urnái szerezzék be. Katonák családtagjai segélyezése. A harcba indult katonáink családtagjai segélyére újab­ban Csiri Sándor 25 koronát adományozott. A gyűjtés intenzivebb eszközlése végett dr. Andrássy Ernő gyűlést hiv egybe, amelyén megalakítják erre a célra a bizottságot, s ugyancsak bizottságot szerveznek a sebesül­tek számára alakítandó kórház felszerelésé­nek társadalmi utón leendő beszerzésére is. Korház ügye. A képviselőtestület határo­zatából kifolyólag szombaton értekezlet volt a városházán, amelyen a vöröskereszt részére felajánlott szolgálmányok ügyében hoztak végleges határozatot. Ézek szerint a sebesül­tek számára a Kaszinó-egyesület helyiségét veszik igénybe és a testület számára két szobából álló lakást bérelnek. A legsürgősebb higiénikus szerek beszerzésére Lovass Sándor nagybirtokos 400 koronát adott át dr. And­rássy Ernő orvosnak és ugyancsak a dr. Gorove László megjelölés nélkül adott 400 koronás adományát fogják erre a célra for­dítani. Az ágyak beszerzése iránt is megin­dult a mozgalom és határozatba részt, hogy a felszerelést a község nehéz helyzetére való tekintettel társadalmi utón szerzik be. Erre a célra már is érkeztek adományok. Dr. Andrássy Ernő 25 K, Singer Sámuelné 10 K, Lajos Béla 10 K, Lajos Margit 10 K adományoztak. Egri Ignácné két teljesen fel­szerelt vaságyat boesájt a kórház rendelke­zésére. Begyült eddig 100 drb lepedő, 209 drb törölköző, 50 drb kis és nagypárna, 30 drb ing és 25 drb lábravaló. A sebesülteket az érmihályfalvai jótékony nőegylet nemes­szivü úrnői fogják ételnemüvel ellátni. Megnyílnak az Iskolák. Yasady Lajos kir. tanfelügyelő rendeletet bocsájtott ki az isko­láknak szeptemberben való megnyitása tár­gyában. A rendelet szerint a községekben, ahol az iskolák a katonaság céljaira lefog­lalva nincsenek és ahol a tanítók be nem lettek hiva a katonasághoz, a tanítás a ren­des időben megkezdendő. Ott, ahol az isko­lák katonai célekra vannak lefoglalva, a ta­nítás más alkalmas helyiségken eszközlendő és helyettes tanító által vezetendő, esetleg viszonosság utján is. A rendelet utasításokat tartalmaz a tanítók alkalmazására vonatko­zólag és általában gondoskodik, hogy a köz­ségekben a tanítás ne szüneteljen. Uzsoráskodó kofák. A vasúti állomás előtti teret, a kofák serege lepte el, akik valóság­gal kiuzsorázták az átvonuló katonaságot. Égy közönséges dinnyéért, amelyet a piacon 16 fillérért szereztek be, 60 fillért, három éretlen almáért 20 fillért követeltek a harcba- induló véreinktől és a többi gyümölcs árát is annyira felszöktették, hogy a képzeletet felülmúlja. Erről a lelketlen eljárásról tudo­mást szerzett a járás vaskezü főszolgabirája, Dobozy Kálmán, aki csütörtökön délután személyesen tiltotta el a hiénákat az eláru- sitástól, és megsemmisitett temérdek éretlen gyümölcsöt. A közönség lelkesen megélje­nezte az eljárást teljesítő főszolgabírót, de éljenezte az állomáson tartózkodó katona­ság is. Székelyhid. Vettük az alábbi levelet: Székelyhid, 1914. aug. 2d. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Szíveskedjen jelen levelemben foglaltak­nak becses lapjában helyt adni, amennyiben nem mulaszthafam el, hogy azt a gyönyörű jelenetet, — amelyben részem volt — a nagy nyilvános jószivü közönségnek tudomására ne hozzam. Ugyanis folyó hó 18-án Őfelsége születés­napján reggel 5 órakor már kezdett népes lenni a székelyhídi vasút állomás. Székely­hid majdnem összes előkelő hölgyei fáradoz­tak az ételek tálalásával, a fiatal leányok te­rítették az asztalokat és fűzték a virág ko­szorúkat s berobogó katonavonat feldíszíté­sére, s derék állomásfőnökünk — aki szin­tén a legnagyobb buzgalommal végzi köte­lességét — jelezte, hogy nehány pere és bent lesz a katonavonat, — ami tényleg be is érkezett 6 óra 10 perckor. Gyönyörű volt ez a jelenet. A kölcsönös üdvözlés után egy egetverő éljen hangzott minden ajakról, a lázasan váró nép megrohanta a vonatot, a katonák sapkáira virágbokrétákat tűztek és kis nemzeti szinü zászlócskákat, amelyen ez a felirat tündökölt: „ Éljen a király /“ Megtörtént a vonat megkoszorúzása és eközben egy szépen díszített zászló átadása, melyen a hármas szövetség színeit jelző szal- lagok sem hiányoztak, felirata ez volt: „Csak Előre“ a székelyhídi honleányok. Ezen zászlót a tisztek mély meghatottsággal vették át és ígéretet tettek, hogy azt dicsőségesen fogják visszahozni. Ezek után zeneszóval vezette a nagyközönség a katonaságot a terített aszta­lokhoz, amely el volt halmozva rengeteg sok enni és inni valókkal, asszonyok és leányok igyekeztek, hogy egyetlenegy katona ki ne maradjon a reggelizásből, amely állott pá­linka, kávé, tea, különböző sütemények, hi­deg sültek, szalonna és gyümölcsből. A meg­hat ottságtól a tisztek nem tudtak szóhoz jutni, nem voltak elkészülve ilyen nagyszerű fogadtatásra. A cigány eljátszotta a himnuszt és több pompás magyar darabot, végül reá kezdett a csárdásra, amelyre a katonák táncra kerekedtek és közönség büszkén te­kintett végig e szép jeleneten, hogy mennyi kincset, mily felérhetetlen nemzeti vagyont bírunk katonáinkban. Ezekkel nekünk csak győzni lehet. Megszólalt a trombita és a ka­tonák ki-ki a saját kocsijába ugrott s egy hosszú füttyei, cigányzene és éljenzéssel megindult a vonat s minden ajakról hang­zott : „köszönjük, a viszontlátásig! Alig, hogy rendbe hozattak a teritetí asztalok, berobogott a másik vonat, amely szintén az előbbenihez méltó fogadtatásban részesült és a tánc sem maradt el, mert volt bőven jó érmelléki és csak fokozta az amúgy is vig lelkesedést. Megjegyzem, hogy ez és ehez hasonló fogadtatás nem csupán 18 án — mint Őfel­sége születésnapján — volt, hanem amióta a katonaszállitás megkezdődött, reggeltől éj jel 2 óráig zarándokol a közönség az elég

Next

/
Oldalképek
Tartalom