Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)
1914-08-29 / 36. szám
1914. augusztus 29. 36-ik szám. ÉRMELLÉK 5-ik oldal. A magyarok Istene látja jószivüket és számon tartja hazafiias cselekedetüket. Érmihályfalva, 1914. augusztus hó 25-én. Hódolatteljes tisztelettel megbízásból Dr. Andrássy Ernő. járási tisztiorvos. Polgárőrség a községekben. A temesvári hadtestparancsnokság elrendelte, hogy minden községben közismert intelligens értelmes és megbízható egyénekből, polgárőrség ala- kitassék, akiknek feladata az állami és magántulajdon feletti felügyelet és azok megvédése lesz. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva nagyközség képviselőtestülete f. hó 12-én, rendkívüli közgyűlést tartott P. Kovács Sándor főbíró elnöklete alatt. A gyűlés első tárgya a vöröskereszt egyesület átirata volt, melyben lelhivta az elöljáróságot, hogy a képviselőtestület által 1910 évben felajánlott 30 sebesült és 50 lábadozó beteg elhelyezésére nézve a szükséges intézkedéseket tegye meg. A közgyűlés hosszabb vita utón kimondotta, hogy a szükséges felszerelések beszerzése iránt, az elöljáróság mellé Üröghy Sándor, dr. Glück Sándor, Draveczky László és Timkó Istvánból álló bizottságot küld ki. Jakab Rezső iőjegyző jelentest tett a közgyűlésnek, a község vagyoni állapotáról jelezve azt, hogy a kilátásba levő vöröskereszt és az elrendelt járványos betegedések elleni óvintézkedésekre fordítandó kiadásokkal szemben, egyáltalán mi sem áll az elöljáróság rendelkezésére. Kéri a képviselőtestületet, hogy erre a célra és a tisztviselők fizetésére bocsássa rendelkezésére a szükséges összeget. A képviselőtestület utasította az elöljáróságot, hogy a községi adókat a legnagyobb eréílyel hajtassa be és ezekből fedezze a házi kiadásait és a felmerülő egyébb költségeket. Ezután tudomásul vett a közgyűlés több képviselőtestületi határozatokat jóváhagyó törvényhatósági véghatározatokat, elintézett több illetőségi ügyet és elnök a gyűlést lezárta. Ápolónők kiképzése. Az emberszeretet leg- magasztosabb hivatására vállalkozott honleányok — az önkéntes ápolónők — sebesültekkel való bánásmódra leendő kioktatását, lelkesedéssel és fáradliatlan szorgalommal teljesitik dr. Andrássy Ernő tb. vármegyei főorvos és dr. Fráter Gáspár községi orvos. Naponként a ref. leányiskolában délután 4-től fél 6-ig gyakorlati kísérletekkel tartanak előadást és a délelőtti órákban iíj. dr. Andrássy Ernő elméleti oktatásban részesíti őket. Az orvosok elragadtatással nyilatkoznak a tanítványok gyors előmenetele füűől, akik rövid idő alatt — vagyis tanulmányaik befejeztével — mint kiképezett ápolónők bizonyítvánnyal lesznek ellátva. Vettük az alábbi levelet, melyet minden commentár nélkül köziünk. Megjegyezni kívánjuk, hogy hírünket illetékes helyről kaptuk és így ezúttal csak örömünknek adunk kifejezést, hogy a tanító ur belátván hibáját, igyekszik azt nyilatkozata révén jóvátenni. Tekintetes Szerkesztő ur! A Közérdek-Érmellék legutóbbi számában a feleségem, mint királysértő tanitóné, magam pedig, mint lázitó tanító lettem kiszerkesztve. Tisztelettel kérem Tekintetes Szerkesztő urat, hogy b. lapja legközelebbi számában legyen szives ama rosszakaratú célzatos hirt rektifikálni. Határozottan tiltakozom ama hir ellon, hogy feleségem a háborúból kifolyólag Őfelségét gyalázó kifejezésekkel illette volna s kijelentem, hogy ez aljas rágalom. Határozottan tiltakozom azon a lázi tó állítás ellen, hogy én a korcsmában izgattam volna a háború ellen s szidtam volna a magyar hadsereget, mert 1-ször is korcsmában soha meg nem fordultam, tehát a háború ellen nem is izgattam és 2-szor, mint m. kir. honvéd, a mai napon bevonulok a debreczeni 3-ik honvédgyalogezredhez, s mint magyar hazámnak hü fia tettekkel fogom megmutatni a magyar haza iránti igaz hűségemet s ha kell véremet is áldozom szeretett hazánkért, melyért utolsó csepp véremig híven küzdeni szent kötelességemnek tartom. Bagamér, 1914. aug. 23. Papp János tanító. Kitüntetés. A m. kir. földmivelésügyi miniszter Derzsy Kálmán gazdasági iskolai igazgató-tanítót a gyümölcskertészet terén elért sikeres jutalmazásul, az Országos Földhitel intézet által adományozott második díjjal — 400 korona jutalommal — tüntette ki. Sebesültek megvendégelése. Érmihályfalva nemesszivü honleányai az átvonulás befejeztével fáradhatlanul folytatják magasztos hivatásukat, amely abban nyilvánul, hogy a vonatokkal érkező sebesült katonákat reggelivel vendégelik meg és mindent elkövetnek arra nézve, hogy szenvedéseiket enyhítsék. Erre a gyönyörű hivatásra Meskó Györgyné úrnő kezdeményezésére a társadalom különböző rétegeiből eddig 80-an vállalkoztak, akik kettős turnusokra osztva minden reggel a korai órákban megjelennek a vonatnál és teljesitik a magyaros vendégszeretet pazar nyilvánítását, mely százszorosán megvan jutalmazva a sebesültek hálakönyei által. A rendező-bizottság felkérte lapunkat annak közlésére, hogy a turnusok beosztásáról előre fogja értesíteni a hölgyeket. Netneslelkü gróf. Gróf Stubenberg József lépten-nyomon fényes tanujelét adja hazafiasságának és nemeslelküségének. Tudomást szerezvén ugyanis arról a magasztos vállalkozásról, hogy az érmihályfalvai honleányok a sebesülteket reggelenként kávéval látják el, felhatalmazta Horváth József uradalmi intézőt, hogy a bizottság részére naponként 10 liter tejet bocsásson díjtalanul rendelkezésére. A bizottság hálásan vette tudomásul a gróf nemes ajánlatát,, de arra való tekintettel, hogy a hölgyek felajánlották a kávéhoz szükséges tejnek saját költségükön való beszerzését, elhatározták, hogy igénybe veszik ugyan a gróf jóságát, de a tejért literenként 20 fillért fizetnek, amelyet jótékony célra fognak fordítani. Ebből kifolyólag értesíti a bizottság a nemesszivü hölgyeket, hogy a reggeli kiosztásához szükséges tejet Horváth intéző urnái szerezzék be. Katonák családtagjai segélyezése. A harcba indult katonáink családtagjai segélyére újabban Csiri Sándor 25 koronát adományozott. A gyűjtés intenzivebb eszközlése végett dr. Andrássy Ernő gyűlést hiv egybe, amelyén megalakítják erre a célra a bizottságot, s ugyancsak bizottságot szerveznek a sebesültek számára alakítandó kórház felszerelésének társadalmi utón leendő beszerzésére is. Korház ügye. A képviselőtestület határozatából kifolyólag szombaton értekezlet volt a városházán, amelyen a vöröskereszt részére felajánlott szolgálmányok ügyében hoztak végleges határozatot. Ézek szerint a sebesültek számára a Kaszinó-egyesület helyiségét veszik igénybe és a testület számára két szobából álló lakást bérelnek. A legsürgősebb higiénikus szerek beszerzésére Lovass Sándor nagybirtokos 400 koronát adott át dr. Andrássy Ernő orvosnak és ugyancsak a dr. Gorove László megjelölés nélkül adott 400 koronás adományát fogják erre a célra fordítani. Az ágyak beszerzése iránt is megindult a mozgalom és határozatba részt, hogy a felszerelést a község nehéz helyzetére való tekintettel társadalmi utón szerzik be. Erre a célra már is érkeztek adományok. Dr. Andrássy Ernő 25 K, Singer Sámuelné 10 K, Lajos Béla 10 K, Lajos Margit 10 K adományoztak. Egri Ignácné két teljesen felszerelt vaságyat boesájt a kórház rendelkezésére. Begyült eddig 100 drb lepedő, 209 drb törölköző, 50 drb kis és nagypárna, 30 drb ing és 25 drb lábravaló. A sebesülteket az érmihályfalvai jótékony nőegylet nemesszivü úrnői fogják ételnemüvel ellátni. Megnyílnak az Iskolák. Yasady Lajos kir. tanfelügyelő rendeletet bocsájtott ki az iskoláknak szeptemberben való megnyitása tárgyában. A rendelet szerint a községekben, ahol az iskolák a katonaság céljaira lefoglalva nincsenek és ahol a tanítók be nem lettek hiva a katonasághoz, a tanítás a rendes időben megkezdendő. Ott, ahol az iskolák katonai célekra vannak lefoglalva, a tanítás más alkalmas helyiségken eszközlendő és helyettes tanító által vezetendő, esetleg viszonosság utján is. A rendelet utasításokat tartalmaz a tanítók alkalmazására vonatkozólag és általában gondoskodik, hogy a községekben a tanítás ne szüneteljen. Uzsoráskodó kofák. A vasúti állomás előtti teret, a kofák serege lepte el, akik valósággal kiuzsorázták az átvonuló katonaságot. Égy közönséges dinnyéért, amelyet a piacon 16 fillérért szereztek be, 60 fillért, három éretlen almáért 20 fillért követeltek a harcba- induló véreinktől és a többi gyümölcs árát is annyira felszöktették, hogy a képzeletet felülmúlja. Erről a lelketlen eljárásról tudomást szerzett a járás vaskezü főszolgabirája, Dobozy Kálmán, aki csütörtökön délután személyesen tiltotta el a hiénákat az eláru- sitástól, és megsemmisitett temérdek éretlen gyümölcsöt. A közönség lelkesen megéljenezte az eljárást teljesítő főszolgabírót, de éljenezte az állomáson tartózkodó katonaság is. Székelyhid. Vettük az alábbi levelet: Székelyhid, 1914. aug. 2d. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Szíveskedjen jelen levelemben foglaltaknak becses lapjában helyt adni, amennyiben nem mulaszthafam el, hogy azt a gyönyörű jelenetet, — amelyben részem volt — a nagy nyilvános jószivü közönségnek tudomására ne hozzam. Ugyanis folyó hó 18-án Őfelsége születésnapján reggel 5 órakor már kezdett népes lenni a székelyhídi vasút állomás. Székelyhid majdnem összes előkelő hölgyei fáradoztak az ételek tálalásával, a fiatal leányok terítették az asztalokat és fűzték a virág koszorúkat s berobogó katonavonat feldíszítésére, s derék állomásfőnökünk — aki szintén a legnagyobb buzgalommal végzi kötelességét — jelezte, hogy nehány pere és bent lesz a katonavonat, — ami tényleg be is érkezett 6 óra 10 perckor. Gyönyörű volt ez a jelenet. A kölcsönös üdvözlés után egy egetverő éljen hangzott minden ajakról, a lázasan váró nép megrohanta a vonatot, a katonák sapkáira virágbokrétákat tűztek és kis nemzeti szinü zászlócskákat, amelyen ez a felirat tündökölt: „ Éljen a király /“ Megtörtént a vonat megkoszorúzása és eközben egy szépen díszített zászló átadása, melyen a hármas szövetség színeit jelző szal- lagok sem hiányoztak, felirata ez volt: „Csak Előre“ a székelyhídi honleányok. Ezen zászlót a tisztek mély meghatottsággal vették át és ígéretet tettek, hogy azt dicsőségesen fogják visszahozni. Ezek után zeneszóval vezette a nagyközönség a katonaságot a terített asztalokhoz, amely el volt halmozva rengeteg sok enni és inni valókkal, asszonyok és leányok igyekeztek, hogy egyetlenegy katona ki ne maradjon a reggelizásből, amely állott pálinka, kávé, tea, különböző sütemények, hideg sültek, szalonna és gyümölcsből. A meghat ottságtól a tisztek nem tudtak szóhoz jutni, nem voltak elkészülve ilyen nagyszerű fogadtatásra. A cigány eljátszotta a himnuszt és több pompás magyar darabot, végül reá kezdett a csárdásra, amelyre a katonák táncra kerekedtek és közönség büszkén tekintett végig e szép jeleneten, hogy mennyi kincset, mily felérhetetlen nemzeti vagyont bírunk katonáinkban. Ezekkel nekünk csak győzni lehet. Megszólalt a trombita és a katonák ki-ki a saját kocsijába ugrott s egy hosszú füttyei, cigányzene és éljenzéssel megindult a vonat s minden ajakról hangzott : „köszönjük, a viszontlátásig! Alig, hogy rendbe hozattak a teritetí asztalok, berobogott a másik vonat, amely szintén az előbbenihez méltó fogadtatásban részesült és a tánc sem maradt el, mert volt bőven jó érmelléki és csak fokozta az amúgy is vig lelkesedést. Megjegyzem, hogy ez és ehez hasonló fogadtatás nem csupán 18 án — mint Őfelsége születésnapján — volt, hanem amióta a katonaszállitás megkezdődött, reggeltől éj jel 2 óráig zarándokol a közönség az elég
