Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)

1914-09-05 / 37. szám

1914. szeptember 5. 37. szám KÖZÉRDEK 3-ik odal Ruhái fest és vegyileg tisztit- ’ ö villany- és gőzerőre berendezett intézetében. = Nagykároly, Kölcsei-ut I. = a római kath. templom mellett* Alapittatott 1902. Telep: Petöfi-ut 59. gánnesloriiuk, rendőrkapitányunk, előkelő pol­gárságunk meg ue jelennének, egyszóval min­denki teljesiti hazafias kötelességéi. Különösen megható látvány az a gyönyörű hoaleányicse­lekedet, amelyet dr. Kölcsey Ferencné úrnő llosvay Zsófika, Katóka és Neupauer Margit kifejtenek. A kora reggel 4 órától késő estig az állomáson időznek a sebesültek mellett és llosvay Zsófika maga takarítja ki a mentő állomás helyiségét is. Álhirek a román lapokban. Egyes román lapokban — párizsi és londoni forrásokból — rosszhiszemű hirek jelennek meg az osztrák­magyar hadsereget ért állítólagos vesztesé­gekről. Végtelen sajnáljuk, hogy a velünk a legteljesebb rokonszenvel együtt érző laptár­saink félre vezettetni engedik magukat ilyen tendenciózus állításokkal és azokat a hazugsá­gokat, amelyeket a hiteles táviratok azonnal megcáfolnak, mint elfogadható tudósításokat adnak közre. Meleg szeretettel kérjük román laptársaink szerkesztőségét, hogy ne engedjék magukat félrevezettetni az ilyen rosszhiszemű állításoktól. Csapataink mindenütt hősiesen álják meg helyüket és nap-nap után meg­semmisítő csapást mérnek ellenfeleinkre. Elferdített hirek közlésével csak ártanak az igaz ügynek és annak a hadseregnek, amely­nek sorában oroszlán bátorsággal küzdenek román testvéreink is. Az első sebesült. A múlt hó 28-án érke­zett városunkba az első sebesült H . . . Já­nos Petruci nős gópuska asztaghoz tartozó honvéd tartalékos. A Pothaice és Kulin kö­zötti ütközetben egy tölténykocsi ment a lábán keresztül és súlyos sérülései miatt szállították be a sebesült vivő vonatról. Dr. Sternberg Géza igazgató főorvos gondos ápo­lása mellett, aki személyesen kezőltö a bete­get Hrubik állapota annyira javult, hogy pár nap múlva visszatér ezredéhez. Szaniszlói honleányok. Szaniszló előkelő hölgytársadalma is megkezdette a legmagasz- tosabb női hivatás — a sebesült katonák vi­gasztalása és reggelivel való megvendégelé- sének — gyakorlását. Garzó Imréné, Lebo vits Sándorné, Pászthoy Dénesné és Takács Ferencné úrnők minden sebesültszállító vo­natnál megjelennek és kora reggeltől késő estig kávé, tea, sütemény és szalonnával vendégelik meg őket. Mindennap 200 liter tejet osztanak ki közöttük és a szegény se besültek feledve fájdalmaikat igazi hősként mosolyogva mondanak hálás köszönetét a nemesszivü honleányoknak. Velük az alábbi levelet. Mélyen Tisztelt Szerkesztő Ur! Mezőterem község is azon községek közé tartozik amely szívesen áldoz a haza oltára, de különösen a hadba vonuló katonák sorsát viselik a szivükön. Ezen ne mes célt bizonyítja a f. hó 2-án déli 12 ós 1 órakor átvonult katonák megvendégelése. Az átvonult katonákat élelmiszerekkel gyümölcs­csel, szivarkával vendégelték meg. Ezen ne­mes célért az első elismerés Becski Sándor községi jegyzőt, Pozset Márton községi bírót, Barth Mihály rom kath. helyetes lelkészt, Germán Tivadar gör. kath. lelkészt, Czumbel Jakab tanitót, Pfeilmajer Gábor állomás fő­nököt és diák ifjúságot illeti, akik fáradságoL nem ismerő hazafiul lelkesedéssel járták végig a falut, hogy ki ki összeszedje a lakosságtól mindazt, amit a lakosság igazi szeretetből ad. Másod sorban elismerésüket kell kifejeznünk Mezőterem község lakosságának, kik tőlük tehetőkig áldoztak az átvonuló katonáknak. Fogadják hálás köszönetünket azok a haza­fias assonyok, akik a szegény katonáknak sült és főt élelmiszereket készítettek. Kö­telességem ezen nemes lekü hölgyek névso­rát közétenni, hogy ezúton fejezzük ki hálán­kat akik szívesek voltak a haza oltárára ál­dozni. Ezen fáradságot nem ismerő hölgyek nevei: Becsky Sándorné, Nonn Jánosné, Curnbel Jakabné, Germán Ti vadamé, Veres nővérek, Darabánt nővérek, Schrepler és Koncz Mariska. Mint értesülsülünk az esti órákban érkező katonákat Csikós Mihályné és Zovány Józsefné vendégelték meg. A jó Is­ten fizesse meg nekik. Hazafiul tisztelettel : Kocsis József, jegyző gyakornok. Nemesszivü Érendréiüek. Érendréd község lakosága múlt hó 28 ári 30 szekér élelmi­szert szállított a Reszegei állomásra és az átvonuló katonaságot megvendégelte. A ka­tonaság parancsnoka hálás szavakban mon­dott köszönetét az érendrédieknek nemesszi- vüségükért. Önkéntesek a habomba. A nagykárolyi szolgabirói hivatalnál eddig 3.8 an jelentkez­tek — mint önkéntesek — a háborúba. A lapunkban már megnevezetteken kivül ujab ban jelentkeztek : Gnan.lt Alajos Szaniszló, Jánki Ferenc Érendréd, Restli Pál Nagymaj- tény, Hartmann László, idegen illetőségű és honosságú gilvácsi lakosi, Virágh Lajos Bőr* vely, Tempíli József Usanálos, Ludascher Vendel Szaniszló, Jakubka Ferenc Csanálos, Papp György Osomaköz, Barota György Kis- majtény, Germán János Osomaköz, Juhász Pál Osomaköz. A szolgabirói hivatal belépési bizonyítvánnyal látta el .őket, mellyel jelent­keztek s hudtestparancsnokságn.ál A francia autók miatt. „Napoleon" aláírás­sal egy érdekes levél érkezett f. hó 1-én szerkesztőségünkbe. Érendrédi tudósítónk leírja benne, hogy miként akarták az éretni rédiek elfogni azokat a bizonyos kincset szál litó francia autókat, amelyek közül még az Érendrédieknek sem, sikerült egyet sem el­csípni. A mulatságos levelet egész terjedel­mében közölni lehetet.en, csak a befejezés­ből Írunk meg pár szót. ,,Az autófogás csat'anós véget ért. Két úriember a község vezető férfiai közül, hajbakaptak a teendő intézkedések miatt. Először szózata volt, ké­sőbb erősebb orgumenüítnokkel igyekezték a babért elnyerni egymástól s mikor már a csattanó is elhangzott, a falu felcsere Gesz teredi bátyánk lépett közbe, s a gyengébb fél sebesülését angol fiaskómmal tüntette el. Ez a csata épen olyan emlékezetes marad Érendréden, mint az az üdvözlet, melyet a község, mint kistársaság. küldött a török szul­tánnak abból az alkalomból, amikor alkot­mányt adott a törököknek.“ Helyreigazítás. Lapunk múlt heti szá­mában a vásárvámbérlő téves informá- tiőja folytán, az érmHiályfalvai országos vásárt szeptember 12 és 13-ára jeleztük. Tudatjuk a közönséggel, hogy a vásár szeptember 9 és 10-én lesz megtartva. Mit fizet a katonaság terményekért? A m. ldr. honvédelmi miniszter a piaci áralakulá­sok folytán, a hadsereg részére szállítandó élelmiszerek árát, újabban a következőleg állapította meg. Métermázsánként: búza 29 K 50 f., árpa 18 K, tengeri 17‘50 K, rizs 50 K, árpakása 40 K, dara 44 K, bab 40 K, Lencse 00 K, Borsó 45 K, kávé 320 K, cu­kor 95 K, szénáért 11 K 50 f. Lelketlen izgatok. Több oldalról panasz ér­kezett a közigazgatási hatósághoz, hogy egyes lelketlen emberek azzal izgatják a ló­tartó gazdákat, hogy besorozott lovaik árát a kormány nem fizeti ki. Ezzel szemben egész határozottan átütjük, hogy igenis a kormány a besorozott lovak árát a bevonulástól számított hat héten belül postatakarékpénztár utján kifogja fizetni az illető lótulajdonosoknak. A hatóság lapunk utján felhívja a lakosságot, hogy az ilyen és nyugtalanító lúrek terjesztőit méltó megbüntetésük végett, az illetékes szolgabirói hivatalnál jelentsék be. Együnk sertéshúst. A rm kir. belügyminisz­ter a vágómarhaállománynak a hadsereg ré­szére való fokozottabb igénybevétele miatt arra kéri a lakosságot, hogy a marhahús fogyasztást lehetőleg csökkentse és a sertés ós juhus fogyasztásra térjen át. Egy üdvös intézkedés. Egyes falusi lelket­len italmérők a papiros pénzt nem akarják elfogadni, vagy pedig azokat, csak bizonyos százalék leszámításával váltják be. A m. kir. pénzügyminiszter most körrendeletét intézett a közigazgatási hatóságokhoz, hogy minden olyan esetben, amidőn ilyen eljárás tudomá­sukra jut azt, a pénzügyigazgatósághoz je­lentsék be, aki az italmérési engedélyi azonnal bevonni köteles. Visszatértek a szerb pékek. Dimkovits ós társai szerb pékek, akiket a hatóság ezelőtt pár héttel megbizhatlanságuk miatt váro­sunkból eltávolított, újra visszatértek és is­mét megkezdették a pékmesterséget. Annél- kül, hogy a legcsekélyebb gyanúnknak is ad­nának kifejezést velük szemben, elvárjuk vá­rosunk rendőrségétől, hogy őket a kenyér­sütésnél legszigorúbban fogják ellenőrizni, hogy ezáltal megnyugtassák a lakosságot. Városunk közönsége ennek dacára úgy is idegenkedni fog tőlük, mert a helybeli magyar pékek teljesen kielégítik a helyi szükségletet. Leleplezett uzsorások. A derék csendőrök a háborús világ dacára is a legnagyobb erély- lyel és kitartással teljesitik hivatásukat. Két gabonauzsorást lepleztek le, akik két év óta zsarolják Reszege község lakosait. Özv. Nagy Lászlóné és özv. Turczi Györgyéé a nemes­szivü matrónák, akik 1913. év őszén és 1914. uv tavaszán a legszegényebb lakosoknak ga­bonát adtak kölcsön és egy köbölért 5—6 hónapi használatra egy vékát fizettek kamat fejében. A két jeles hölgyet feljelentették a szatmári kir. törvényszékhez. Elfogott kém. A szaniszlói csendőrség kémkedés gyanúja miatt letartóztatta Garzsó varsonkólyosi illetőségű egyént, akinél szerb­iratokat találták. Átadták a nagykárolyi hon­véd állomás parancsnokságnak. lüHEggPm* jJjg-'JJgUggP'l I É R MELLÉK. Érmihályfalva. Ne sirjaiok! A magyar nő ma már nem az az érzéket­len báb, akit annak idején Vörösmarty oly kemény szavakkal dordált. Ellenkezőleg, a mi korunk magyar nője minden szépért és jóért lelkesedik, ő olvassa és veszi a legtöbb magyar könyvet, ő tudja módját annak, hogy kell nyugati kultúrát a magyar földbe átül­tetni, a modern eszméket erős magyar érzé­sei és akarással öszepárositani, ő siet min­denekelőtt a társadalom sebeire balzsamot késziteni, az ügyefogyottakon, a nyomorul­takon segíteni, a társadalom mostohagyerme­keit s kitaszítottjait a porból fölemelni. Manapság el sem képzelhető, meg sem valósítható emberbarát akció nők közreműkö­dése nélkül. Akár elhagyott gyermekek meg­mentéséről, ukár szerencsétlen tüdőbetegek rendszeres gyógyításáról, akár hadbavonult tartalékosaink s népfőlkelők itthonmaradt csa­ládjainak fölsegitéséről van szó: mindig és mindenhol a nők nemesebb érzelmeire és társadalmi munkájára appellálunk. A legélel- revalóbb philanthropikus eszmék is halvaszü­lötteknek tekinthetők, ha a nőket nem hívjuk föl küzdőtársaknak az eszme megvalósítására. E küzdelemhez szükséges erőforrása a gyen- gédebb, fidomabb, nemesebb érzésben rejlik, ami a nőnek kiváltságos lelki tulajdonsága. A válságos, nehéz idők a szenvedések még inkább táplálják, fejlesztik, finomítják ezeket az érzemeket. A nő túlfeszített érzel­meinek húrjai minden legkisebb érintésre

Next

/
Oldalképek
Tartalom