Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)

Érmellék, 1914-07-04 / 27. szám

VII. évfolyam. Melléklet a „Közérdek“ 27. száma. Ermihályfalva—Székelyhid, 1914. jiilius 4. Felelős szerkesztő SIMKÓ ALADÁR. Főmunkatársak: Ermihályfalva : JAKAB KÁLMÁN. Értarcsa : SZOBOSZLAY SÁNDOR. Bagamér: MOLNÁR ANTAL. r Emellek Megjelenik Érmihályfalván és Szé- kelyhitlon minden szombaton dél­után, a „K ö z é r d e k“ melléklettel Szerkesztőség es kiadóhivatal: Nagykároly, Gróf Károlyi György-tár 20. szám Kéziratok nem adatnak vissza TÁRSADALMI HETILAP. Nyilttér sora 50 fillér, Érmihalyfalva. Ezredek Amerikában. Egy-két esztendő óta a sorozások sta­tisztikája uj rovattal szaporodott meg. Eddig csak arról számoltak be ujoncozás végén, hogy a legények közül hány vált be császár katonájának, hánynak okoztak örömet azzal, hogy nem alkalmas, há­nyán Boroztatták magukat más bizottság­nál. Az uj statisztikai rovatot hivatalos szemérmeleskedéssel úgy jelölik meg: „Távol maradtak“. És valahány “sorozási kimutatását olvasunk: ebben a rovatában mindegyik száz meg száz állitáskötelest könyvel el. Nem nagy találékonyság kí­vántatik, nem nagyon sokat kell fürkészni utánna, hogy a távolmaradtak Jdlencven- kilenc százalékáról azt is be lehetne ' ve­zetni némi őszinteséggel a statiszlika számoszlopai főié, hogy — Amerikában vannak. Biharmegye sorozójárásainak most beterjesztett kimutatásában itt is, ott is találkozunk ezekkel a katonai mérték elől eltűnt, távolmaradt, Amerikába jutott em­berekkel. Száz ebben a járásban, kétszáz vagy még több a másikban, ha igy ha­marjában összeszednénk őket: kikerülne belőlük egy teljes ezred hiba nélkül, mert hiszen csak épkézláb, egészséges, munka­bíró, katonasorba is alkalmas ember az, akit ott, tulnan a nagy Óceánon besoroz­nak a munka hadseregébe. És Bihar­megye nem áll egyedül, szomszédjában, hetedik határában is alig akad törvény- hatósága az országnak, amelyben ne hiányozna a fiatalságból a katonasor alá nem kivánkozők két-három zászlóalja. Ne essen most arról szó, hogy a ki- vándorlási járvány bacillusai között mi­lyen szerepe van a katonáskodásnak. Van abban valami igazság, hogy a mai legény, még a maradi, eldugott, isten háta mögötti falu legénye is nem bomlik az uniformis utáni vágytól, nem esik két­ségbe, ha — mint régi nóták, fakó nép­színművek, népies novellák Írják — falu szégyenéül nem válik be a zászló alá. Furfanggal, ravaszkodással kerülgetik a katonai szolgálat gyönyöreit és amióta a nehéz, veszedelmes hónapokban hadköte­les sorban levők előtt lezárult a határ, katonásor előtt állók kivándorlása lehe­tetlenné, vagy körülményesebbé vált, azóta szüretje van a minden hájjal meg­kent ügynököknek: rajszámra szállíthat­ják, ha tudják módját, határon túlra, Amerikába induló hajókra az útlevél nél­küli fiatal kivándorlókat, csupa, alighogy katonaviselt, vagy még sor alá sem állt légéint. A katonaság elől kivándorló le­gény: ez a legjobb, legjövedelmezőbb anyag a kivándorlási ügynöknek, kell-e csodálkozni rajta, ha lehetőleg igyekszik sokat „szálliiani“ bi lőle. Két-három esztendő óta kellnek útra szökve, éjszaka, számjele hazugsággal, ál­ruhában, automobilon, bucsujáró körme-; netben őfelsége leendő katonái, két-három esztendő óla szaporodik a sorozásokon azoknak a száma, akik távolmaradtak. Valamiképen megfordító ltja ez a létszám­én,elésnek. A hadserei tu n emelik, egyre emelik a hadilétszámot, a békelétszámot, jobban zsúfolják a meglevő keretekbe a fölfegyverezett emberanyagot, szaporítják az ezr< deket. Az országban pedig, amely­nek lakosságából ezeknek az uj tiz- és százezreknek ki kell kerülni, egyre sza­porodnak a távolmaradók ezredei. Ezek a hadsereg számára elveszelt ezredek, amelyeknek katonáit nem katona­orvos vizsgálja és mondja ki alkalmasnak, I hanem Ellis Island rácsos ketreceiben az amerikai orvos, ezek az ezredek a ten­gerentúli igéretföldén szolgálnak nem há­rom, hanem háromszor, tízszer három esztendőt a munka hadseregében. Nem puhább, nem kényelmesebb, legfeljebb, jövedelmezőbb szolgálat az ott a bányák mélyén, töretlen farmokon, embert evő gyárakban, mint itthon feszes bakanad­rágban, torniszter és Mannlicher terhe alatt volna. * * * És a fekete hajó minden héten százá­val szállítja partra a magyar hadkötelese­ket. Falvak néptelenednek el. ugaron ma­rad a föld, porosán hever a szerszám, nyomorog az iparos . . . Mert a magyarnak már nincsen ke­nyere az édes hazában . . . Éjnek idején tolvaj módjára szökik ki az országból, menve idegenbe keresni I mindennapi betevő falatot, maga és éhező családja számára . . . Es az ezredek számára ijesztve sza­porodik Amerikában. Személyi hirek. Makutz Gyula máv. főel­lenőr, állomásfőnök kedves felesége kíséreté­ben ma hat heti üdülésre Felsőbányára s onnan Herkules fürdőbe utazott. — Jakab Rezső főjegyző vasárnap Budapestre utazott, ! részt vett a nagyközségek vezetői által össze­hívott nagygyűlésen és szerdán reggel visz- szatért Ermihályfalvára. Házasság. Diszes esküvő folyt le kedden Érmihályfalván. Lányi Zoltán nagyváradi kir. itélő-táblai tanácsjegyző tartotta esküvőjét ! Végh József esperes kedves és bájos leányá­val Erzsikével. Az egyházi esketóst a polgári előzte meg, a melyet' Dobozy Kálmán fő­szolgabíró teljesített, a ki gyönyörű beszédet 1 intézett az uj párhoz. Tanuk voltak : Füredi László nyug. megyei pénztárnok és dr. Lányi Lajos tanár. Az egyházi esketést Szabó Já­nos kocsordi ref. lelkész teljesítette. Esküvő I után ebéd következett, a melyen számos po hárköszöntő hangzott el az uj párra. Ebéd végeztével a fiatal pár Nagyváradra utazott. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete m. hó 26-án rendkívüli közgyűlést tartott P. Kovács Sándor íőbiró elnöklete alatt. A gyűlés első tárgya a köz- igazgatási bizottság azon határozata volt, amelylyel a gazdasági iskola 1912. évi szám­adását jóváhagyta. A határozatot a gyűlés egyhangúlag tudomásul vette. Ugyancsak tudomásul vette a közgyűlés a faiskola 1912. évi számadásának jóváhagyását is. A létesí­tendő állami iskolához öt gondnoksági tag megválasztása lett szükségessé, a közgyűlés a gondnokság tagjaivá: Jakab Rezső főjegy­zőt, Berényi Sándor jegyzőt, dr. Jakab Ernő ügyvédet, Benedek Zoltán és Grósz Béla bankigazgatókat választotta meg. A gazda­sági iskola 1914. évi költségvetésében mu­tatkozó 4200 kor. hiány fedezése ügyében ki­mondotta a közgyűlés, hogy az ezen összeget községi pótadóból fedezi és annak pótköltség- vetésileg leendő kivetését elrendelte. A köz­vágóhíd átalakítására vonatkozólag Glück Benő indítványára elrendelte a közgyűlés, hogy mielőtt az építkezésekre az árlejtés el­rendeltetnék, kérje fel az elöljáróság az alis- páni hivatalt, hogy a vágóhid területét, amely süppedékes, vizsgáltassa felül és ha a terü­let alkalmasnak találtatnék, az építkezés foly­tatására, az esetben tegye meg az intézke­déseket a munkálat keresztülvitelére. Berényi Sándor jegyző kérelmére, négy heti szabad­ságot engedélyezett a közgyűlés. A közmunka szolgálat megváltoztatása ügyében utasította az elöljáróságot, hogy az erre vonatkozó kér­vényt a közigazgatási bizottsághoz adja be. Végül tudomásul vette a közgyűlés Jakab Rezső főjegyző azon bejelentését, hogy a község érdekében 29-én Budapestre utazik s ezzel a gyűlés véget ért. Esküvő. Weisz Ignácz érmihályfalvai nagy- kereskedő, f. hó 8-án tartja esküvőjét Weisz Májer nagyváradi tekintélyes kereskedő ked­ves és bájos leányával Paulával. Sok boldog­ságot kívánunk az uj párnak. Rendőrbiztosi állás. Az Érmihályfalván üresedésben levő rendőrbiztosi állásra Zoó István községi végrehajtó és Nagy Imre nyu­galmazott csendőrőrsvezető adták be pályá­zati kérvényüket, kik közül mindenvalószi- nüség szerint Zoó Istvánt fogják megválasz­tani, aki hat havi községi szolgálata alatt fe- lebbvalói teljes megelégedését érdemelte ki s méltán rászolgált a képviselőtestület tag­jainak pártfogására. Csak Koch Gézánál kapható friss lip­tói túró, ementháli, trappista sajt, valódi prágai sonka, pariser, jégbehütött világos és barna sör. Telefon 27. Telefon rende­lést azonnal házhoz küldök. Műkedvelői előadás. Az iparos otthon veze­tősége f. hó 12-én táncmulatsággal egybekötött műkedvelő előadást rendez. Szinre kerül egy egy felvonásos népszínmű és egy bohózat. A próbák nagyban folynak és a szereplők kitűnő összeállítása, már előre biztosítja, hogy a kö­zönségnek kellemes estélyben lesz része. Nagyközségek mozgalma. Hétfőn délelőtt tartották meg a fővárosban az ország nagyköz­ségei a lapunkban előzetesen ismertetett azon gyülésöket, melynek egyedüli célja az, hogy a belügyi kormánynál kieszközöljék, hogy a na­gyobb istápolásra szorult nagyközségeket a kormány a városokhoz hasonlóan segélyben részesítse. A gyűlés egy szervező bizottságot küldött ki, amelynek feladatául tűzte ki, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom