Közérdek, 1914. július-december (7. évfolyam, 27-37. szám)
Érmellék, 1914-07-11 / 28. szám
1914. julius 11. 28-ik szám ÉRMELLÉK 3-ik oldal. a mezítláb járás nem szégyen, sőt az egész lényünkre nagyon előnyös. Oly olvasókönyveket kell forgalomba hozni, amelyek hosszadalmasan tárgyalják a testedzést és a mezítláb járás előnyeit. Én mint falusi tanító, nevelő erősen küzdők, úgy az iskolában, mint az iskolán kívül, hogy a reám bízott tanítványaim lelkileg, testileg erősek legyenek s kérem a szülőket, hogy tanácsaim neve- lestani elveim szerint neveljék gyermekeiket. Kérem tisztelt tanitótársaimat is, hogy neveléstani elveimnek a gyakorlati életben érvényt szerezzenek. Neveljük a tanulóságot a mainál értelmesebb, jellemesebb, erősebbekké, akkor ezer éves, sokat szenvedett, romlásnak indult nemzetünk, a versenyző népek erkölcsi és anyagi magaslatára fog jutni, de ellen esetben el fogunk enyészni . . . Itt az idő. Előre ! Biharvármegyi orvosszövetség vándorgyűlése. Rendkívül tanulságos előadások keretében tartotta meg vasárnap a Biharmegyei Orvosszövetség vándorgyűlését Székelyhidon, a Fürdő-vendéglő helyiségében. A vendégek számra 25 en, a délutáni vonattal érkeztek a vasúti állomásra, ahol Kovásznay Marcel főszolgabíró és dr. Kiss Vilmos járásorvos fo gadták, a kikhez Kovásznay Marcel intézett üdvözlő beszédet, melyre dr. Fráter Imre válaszolt, mely után az egész társaság bevonult a városba. A Fürdő vendéglő termét teljesen megtöltötte érdeklődő közönség, a kiknek sorában ott láttuk Székelyhid előkelő urhölgyeit is. — A gyűlést dr. Fráter Imre, a nagyvá radi kórház igazgató-főorvosa nyitotta meg, a ki meleg szavakban üdvözölvén a megjelenteket, felkérte előadókat értekezleteik megtartására. Elsőnek dr. Edelmann Menyhért nagyváradi m. kir. gyermekmenhely igazgatóorvosa tartott rendidvül tanulságos beszédet a gyermekek táptálkozásáról, azután dr. Kiss Vilmos járásorvos nagy előkészültség és alapos tanulmányozásra való értekezésben ecse-, telte a fertőző betegségek fellépését és terjedését, illusztrálva ezt a székelyhídi járás területén szerzett eddigi tapasztalatairól és a körzetébe tartozó községekről térképet is készített, a melyben fel lett tüntetve a fertőző betegségek terjedése. Befejezte az értekezéseket Konrád Béla) nagyváradi magán orvos előadása az átöröklésről, a melyben tudományosan fejtegette előadó, hogy miféle testi és szellemi tulajdonságokat örököl a gyermek szülőitől és ezt a növény és és állatokból vett ábrákkal illusztrálta. A közönség előadókat lelkesen ünnepelte. A gyűlés befejezése után a vendégek és Székelyhid intelligenciája a Fürdő-vendéglőben meguzsonnáztak. Az uzsonna alkalmával dr. Várady Miklós Székelyhid társadalma nevében üdvözölte a vendégeket; dr. Fráter Imre megköszönte a szives látást; dr. And- rássy Ernő érmihályfalvai járásorvos, Kovásznay Marcel főszolgabíró; dr. Konrád Béla a székelyhídi orvosok ; dr. Edelmann Menyhért a székelyhídi nőkre ürítette poharát. Őszinte és meleg sajnálkozással kísérte illusztrás társaság távozását, a kiket a kötelességérzet arra kényszeritett, hogy dacára a kellemesen eltöltött délután emlékeinek az ^esteli vonattal visszautazzanak Nagyváradra. Személyi hírek. Tunyoghy Lajos földbirtokos, a Székelyhídi Népbank., vezérigazgatója, pár heti üdülésre, Rácz Ödön nagyváradi szanatóriumába vonult. — Dr. Jakabo-I vits Emánuel ügyvéd négy heti üdülésre Kárlsbádba utazott. Vendégek Székelyhidon. Jakab Mihály, a nagyváradi kir. itélő-tábla elnöki titkára és Halasz Zsigmond kir. törvényszéki biró kedves családjával, hat heti tartózkodásra Székelyhidra érkezett. Szabadságon. Kató János vezető-járásbiró f. hó 6-án kezdte meg 6 heti szabadságát, ugyancsak 6-án ment szabadságra Hetey Gyula kir. telekkönyvvezető és Szentgyörgyi Lajos irodatiszt is. Kirendelés. A nagyváradi kir. törvényszék elnöke Bór Lajos irodatisztet kisegítés céljából a székelyhídi kir. járásbírósághoz rendelte ki. Járásbirósági mizériák. Az egész évi fárad- hatlan tevékenységben kimerült székelyhídi járásbirói kar, végre hosszas kórvényezés után segítséget nyert dr. Jakab Ernő törvényszéki jegyző személyében, a kit a nagyváradi itélő-tábla elnöke egy havi időtartamra szolgálattételre a székelyhídi járásbírósághoz oztott be. Bámulatos az a kötelességérzettu- dása, a mely ennél a bíróságnál uralkodik. A bírák, a kik szabadságidejüket élvezik, nap nap után bejárnak hivatalukba és robotolva, dolgozva töltik az egész napot, hogy currensbe hozzák, a megfeszített munka dacára felgyülemlett teendőiket. De nem csak a bírák, de a kezelő személyzet is példás szorgalmat fejt ki. Már reggel 7 órakor ben van hivatalában és csekély — ebéd idő — megszakításával este 7, sőt 8 óráig is végzik teendőiket és ennek dacára sem képesek a nap-nap mellett szaporodó munkahalmazzal megküzdeni. A magyar igazságszolgáltatás szégyene a székelyhídi járásbíróság robotoló bírói ós kezelő személyzete, mert jóllehet a felsőbb hatóság jól tudja azt, hogy ember- feletti munkálatot végeznek a tolt és törvények robotosai, még sem tesz semmi lépést arra nézve, hogy egy ui bírói állás felállításával segítene a türlietlen állapotokon. És a bírói kar huzza az újat egészen addig, míg kiesik a toll a kezéből. A mikor az idegszálak kimerültek, a mikor az államszolgálatban eltöltött évek után emberi roncsai válva, terhűkre vál maga az élet is. És ezt nevezik Magyarországon tisztviselői rendszernek, ezt nevezik igazságszolgáltatásnak. Képviselöválasztók összeírása. Mint értesülünk, a képviselőválasztók összeírása céljából a következő küldöttségek lesznek kinevezve székelyhídi és bihardiószegi szavazókörbe: Szunyogh Mihály főszolgabíró elnöklete alatt Penkert Mihály gyógyszerész és Molnár Béla jegyző, álmosdi szavazókörbe : Kovásznay Marcel főszolgabió és Nagy Emil tag. A bizottságok működésűket f. hó 10-ike után kezdik meg. Mikor Bokor László tagad. Beszélgetés a járásbíróság folyosóján. Elárult titok. Kovács Mariska székelyhídi szemrevaló, bájos fiatal leány, dr. Biró Sándor ügyvéd utján panaszt emelt becsületsértés vétsége miatt a székelyhídi kir. járásbíróságnál ifj. Bokor László székelyhídi legény ellen, azért, mert az utcán tégladarabokkal dobálta meg. Feljelentésében tanukra hivatkozott, a kik látták, a mikor Bokor a vétséget elkövette. A tagbaszakadt marconna kinézésű fiatal ember tagadta a vádat és a tanuk is félve a következményektől, lényegtelen vallomásokat tettek. Nem tagadták ugyan, hoey Mariska barátnéjukat valaki téglával megdobálta, de csudálatos, az esteli szürkületben nem ismerték fel a tettesben Bokor Lászlót. Felperes újabb tanukra hivatkozott, de senki sem mert vallani Bokor ellen. Az igazság kiderítéséhez végre is a véletlen játszott közre. Bokor ugyanis a tárgyalás előtt beszélgetett több csokaji ismerősével a folyosón. Szóba került az is, miért lett idézve a bírósághoz, a mikor többek jelenlétében a következő kijelentést tette: „Én ezért a csajka szájú kisasszonyért vagyok itt. Nem engedelmeskedett, hát meg- hajigáltam téglával.“ Egyik jóismerőse révén fülébe jutott a dolog a felperesi ügyvédnek, a ki megidéztette a csokaji tanuk egyikét és a harmadiz- ben tartott tárgyaláson a terhelő tanúvallomás után Bokor végre beismerte a tettét. Védekezéséül diserét dolgokat adott elő, a melynek azonban alapja egyáltalán nincsen. A bíróság Péchy György ügyvédjelölt érvekben rendkívül gazdag vádbeszéde után, ifj. Bokor Lászlót becsületsértés vétségében bűnösnek mondotta ki és ezért 1 napi fogház és 1 napi fogházra, átváltoztatható 10 korona pénzbüntetésre Ítélte és elmarasztalta a tekintélyes összegű ügyvédi és bűnügyi költségekben is. Az Ítélet jogerős. Korteskedés. Mulatságos, de a szomorú társadalmi jelenséget feltüntető dologról értesíti lapunkat székelyhídi levelezőnk. Arról van ugyanis szó, hjgy a jövő év elején megejtendő községi tisztujitásra nézve már megkezdődtek a korteskedések. Különösen a bírói állásra fáj a foga egyeseknek, a melynek érdekében nem riadnak vissza a pincé- zésektől sem. Anélkül, hogy a kérdés érdemi részére térnénk át, igazán különösnek tartjuk ezt a csúnya eljárást egyesek részéről. Mert hogy Hajdú József, vagy Zugi Szamos Józsefet iiltessék-e a bírói székbe, vagy pedig a község eddigi, igen sok érdemeket szerzett bírája legyen a község feje, arról ezidő- szerint gondoskodni igazán nevetséges. Hát még pincézni és Ígéreteket kicsalni egyesektől, igazán megszégyenítő eljárás. Az a biztos kutforrás, a honnan hírünket vettük, bizonyosra teszi, hogy a dolog megtörtént, másképen el sem hinnők a székelyhídi szabad és önállóan gondolkozó polgárságról ezen lealacsonyító dolgokat. Mi tanácsoljuk, hogy hagyják annyiba a pincézést. Nem válik ez dicsőségére sem a jelölteknek, sem a választóknak. Majd ha eljön az idő — úgy szüret után — akkor ha jó termés lesz, lehet pincézni, sőt szalonnázni is, de addig ne kavarják fel a szenvedélyeket . . . Érkenéz község elöljáróságától. 876—1914. szám. Árverési hirdetmény. Érkenéz község elöljárósága közhírré teszi, hogy a község határában — a kivételes területeken kívül — az 1883. évi XX. t.-c. 3. §-a értelmében gyakorolható vadászati jog 10lé. évi julius hó 29-én délután 3 órakor a községházánál tartandó nyilvános éirverésen haszonbérbe adatik. Az árverési feltételek a jegyzői irodában a hivatalos órák alatt megtekinthetők. A haszonbéri idő 191é. évi aug. hó 1-től kezdődik, s tart 1926. évi jul. hó 31-ig. Érkenéz, 1914. évi julius hó 9. Elöljáróság. Gazdák figyelmébe! Ajánlom kiváló minőségű és elismert jóságu fedél tetővel, díszes alakban, amelyet mérsékelt ár mellett szállítok. Bárki kívánságára a kutat díjtalanul felállítom, hogy annak célszerűségét bemutassam. Bajzáth Ignác Székelyhid.
