Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

Érmellék, 1914-06-13 / 24. szám - 1914-06-20 / 25. szám

4-ik oldal. KÖZÉRDEK 1914. junius 20. 25-ik szám. az 1914. evre Megérkeztek Lilienfeld Sándor a legszebb gramofon-újdonságok Nagykároly, Nagypiac. órás és éksze­rész üzletébe Aranyeső, Cigányprímás, Buksi, Zangó stb. Egy lemez ára 2 korona 50 fillér. 3 d-sirat) lemez -vételziel 200 d-ara/b t"ü. ingben.. már pedig ennek az lehet a következménye, hogy háromszoros orvosi dijat kell fizetnünk, akár telik, akár nem a pénztárcánkból. Sok szegény ember kényszerül ezért a gyógyke­zelésről lemondani. Mindezek mellett nem vall sociális érzékre, sem hogy ezen jövedelmi forrást egy a meg­élhetését anélkül is dús jövedelmekkel bizto­sított orvosnak játszák oda, ahelyett, hogy a jövedelemnek arányosabb megosztásával több embernek a megélhetését biztosítanák. így nem csodálkozunk, ha a fiatal orvo soknak elmegy a kedvük a saját pályájuk­tól. Nekünk pedig a választástól. Jó lenne, ha a főispán ur tudomást sze­rezne jogos panaszunkról s amennyiben a választásnak okvetlenül muszáj a kijelölt szavazók által megejtetnie, kérve-kórjük az igen lisztéit szavazó urakat, különösen a kevésbbé érdekelt nagykárolyiakat, hogy te­kintsenek el minden személyi összeköttetés­től s egyedül orvosi körünk érdeke vezes-e őket abban, hogy kire szavazzanak ?! Ez pedig véleményünk szerint nem lehet más, mint dr. Láng Zoltán. A vidéki érdekeltek. Eternit-pala elráusitási hely. Bélapátfalvai porlandcement főraktár. A legmodernebb gépekkel újonnan fel­szerelt és villanyerőre berendezett cementápu- és nnikőgpramhan kaphatók beton-, kut-, hid-, csatornacsövek és vályúk mindenféle méretben, cement- és márványmozaik-lapok a legdíszesebb kivi­telben, sírkövek és keresztek, valamint sirkeritéshez fedlapok, lépcsők, lábazatok műkőből. Felvállalom mindenféle beton-, vasbeton-, műkő-, terrazzó-, szobrász és rabitz-munkák elkészítését, hid és csa­tornázási munkák keresztülvitelét. Chamotte téglaraktár. WEINBERGER FERENC Nagykároly, Széchenyi-u. 29. HÍREK. Mementó... Elsiratni, eltemetni szokás nagy halottainkat, temetésükre szép nekrológot Írunk, a sir szélén pedig az utolsó istenhozzádot rebegi el kenet­teljes szavakkal az Ur szolgája, mig a földi maradványait a nagy halottnak magába foglalja a mindent ápoló és eltakaró föld. Nagykároly városának vasárnap óta két nagy halottja van. Kivégeztetett az iparosság s várja nekro­lógját, mint nagy halott s mi a nyilvánosság éber katonái, mielőtt az utolsó istenhozzádot mon­danák el, igyekszünk azt nem temetni, mert úgy érezzük, hogy amikor az iparosság a képviselő­testület szemében meghalt j az nyomban fel is tá­madt, mert egy dolgos, szorgalmas, állam és vá- rosfentehr tó testület nem halhat meg, még soká fog élni, mert élnie kell. . . A másik nagy halottja Nagykároly városá­nak az iparosok önérzete. Ez meghalt végérvényesen, ez a halott már nekrológot vár, meg is adjuk neki, ami őt meg­illeti. Földi maradványait a vasárnapi közgyű­lésen saját tagjai temették el s mi átadjuk őket a mindent megsemmisítő közvéleménynek. Fejünkre hamut hintünk, gyászos ruhát öl­tünk s várjuk az iparosság diadalát és vár­juk az iparos önérzet feltámadását. * * * Mi is történt vasárnap és ezt megelőzőleg, Nagykárolyban ? Nagykároly város polgármestere, jog és sza­bályellenesen a helybeli iparosság mellőzésével I idegen helyről árukat rendelt meg a város ré­szére és amikor ez ellen az iparosok tiltakoztak, lepocskondiázta, lekicsinyelte őket és pénzzel kí­nálta meg, hogy elfojtsa bennök az iparos önér­zet feltámadását. Azt vártuk volna, hogy ezért a súlyos sére­lemért a vasárnapi közgyűlésen valaki felszólal, elégtételt kér az iparos osztály számára, de a 38 iparos városatya között nem akadt egyetlen egy sem, a ki magáévá tette volna társai sérel­mét és felmerte volna tátani a száját a legya- lázás számonkérésére. Ezt a hallatlan igaztalanságot és gyávaságot siratjuk el most mi .. . Fájdalommal kell látnunk a polgárság egy része önérzetének lelkiismeretlen sárbatiporását. Még fájdalmasabb látvány a gyávaság a min­dennel való megalkuvás, egy tekintélyes osztály részéről. De azért most is azt állítjuk, hogy az ipa­rosság nem halt meg. Eljön az ideje a felébre­désnek. Mert el kell jönnie. Csak késő ne legyen! a. s. Kinevezés. A M. Á. V. igazgatósága Merk Albert fiumei raktári főnököt, városunk szülöttét, dr. Merk Dezső pénzügyi titkár testvérét, Fiú­méba állomás-főnökké nevezte ki. Gratulálunk ! Járásbirók szabadsága. Az egész év fárad- hatlan tevékenységétől kimerült biró kar, szo­kásos nyári szabadságát az alábbi sorrendbe veszi igénybe : Csilléry Dávid táblabiró, vezető járásbiró junius 22-től aug. 2-ig. Dániel Sán­dor járásbiró julius 2-től augusztus 8-ig. Csics Lajos járásbiró julius 6-tól aug. 17-ig. dr. Serly Jenő járásbiró augusztus 10-től szeptem­ber 1-ig és Füzesséry György járásbiró augusztus 3-tól szeptember 14-ig. A fogalmazó és kezelő- személyzet szabadságideje : dr. Stróbel Alajos jul. 8-tól 31-ig. Fógel Kálmán telekkönyvvezető jul. 3-tól 28-ig. Vida Elek telekkönyvvezető aug. 3-tól 26 ig. Gabányi László irodatiszt ok­tóber 7-től nov. 3-ig. Ember János irodatiszt aug. 10-től szept. 4-ig. Nágele Ignác irodatiszt jul. 11-től 31-ig. Csipkés Jenő irodatiszt jul. 3-tól 26-ig. Lábay Dániel írnok julius 2-töl 28-ig terjed. A Nagy károlyi Sport-Egylet alakuló gyűlését a Polgári Kaszinó kerthelyiségóben f. hó 21-én d. e. 11 órakor tartja meg, melyre a tagokat és a sportszerető érdeklődőket tisz­telettel meghívják. Nagykárolyi körorvosi állás. F. hó 25-én kerül betöltés alá, a dr. Somossy Ignác nyu- galmazásával megüresedett nagykárolyi köror­vosi állás. Már a nyugdíjazás elrendelésekor a fővárosi lapokban, állítólag jóforrásból szár­mazó, de minden alapot nélkülöző cikkek je­lentek meg, hogy a főispán az állást dr. Po- povits Kötnél kezére akarja játszani. Később azonban kiderült az, hogy kijárók tettek ugyan lépéseket Popovits érdekében, sőt a helybeli függetlenségi párt egyik alelnöke sze­mélyesen is járt közbe az illetékeseknél, de minden törekvés megtört, a járás puritán fö- szolgábiráján, a ki kijelentette, hogy ebben a kérdésben kizárólag a választók belátására bizza azt, hogy kit ültessenek a Somossy Ignác örö­kébe. Az aknamunka azonban folyt tovább, mialatt meg lett hirdetve az állásra a pályá­zat. A pályázók között szerepel egy kitűnő or­vos is, dr. Láng Zoltán, a szaniszlói cspda- orvcs fia, a ki a legkiválóbb egyetemi taná­roktól nyert bizonyítvánnyal igazolja azt, hogy édes apja méltó utóda és csak díszére válna a nagykárolyi orvosi karnak, ügy látszik azon­ban a Láng doktornak Nagykárolyba leendő beköltözése nem igen van innyére egyesek­nek, mert arról a sajnálatos körülményről ér­tesítenek bennünket, hogy a választók között a korteskedés a legmagasabb hullámokat veri, a melynek egyedüli célja az, hogy Lángot a választásnál feltétlenül elbuktassák. Hogy fog e sikerülni ez az aknamunka, azt aligha hisz- szük, mert bízunk a választók önálló gondol­kodásában, akik be kell lássák azt, hogy nem­csak a járás, de Nagykároly maga is sokat nyerne az által, ha az orvos szegény városba, egy fiatal és kiválóan képzett orvos jutna . . . Mindenesetre van a dologban egy igen sajnos körülmény. A törvény értelmében ugyanis a választást az érdekelt községekből delegált képviselőtestületi tagok és az alispán által ki­jelölt vármegyei tagok ejtik meg, akik azonban az érdekelt községek vármegyei bizottsáqi tagjai­ból jelölendők ki. Véletlen, vagy elnézés, hogy a 17 vármegyei bizottsági tag közül tizenegy Nagykárolyból lett kinevezve, olyan város- I bál, a melynek a választáshoz semmi köze nin­csen. Hogyan történhetett ez a tévedés, nem tudjuk, de aligha hisszük azt, hogy vármegyénk szeretett alispánja keze játszott volna közre ebben a sajátságos tévedésnél. Mindenesetre érdeklődéssel várjuk a választás eredményét, hogy váljon igazán a választók szabad meg­nyilvánulása lesz-e a választás, vagy pedig erőszak és korrupció fogja megmételyezni a kinevezett és választott bizottsági tagok lelkű- letét ? I ? ! Városi közgyűlés. Délelőtt 10 óra, alig lé­zeng 9 bizottsági tag az ürességtől kongó gyü- lésteremben. A tisztviselők már elfoglalták he­lyüket, de a városatyák csak gyéren gyülekez­nek. Tizenhaton voltak jelen agyülésteremben, a mikor Debreceni István polgármester meg­nyitotta a gyűlést. Felolvasta özv. Kossuth Fe- rencné köszönő levelét, azután megkezdődött a cabaré: A vágóhidnál szükséges építkezés­sel kezdődött. Felolvastak egy csomó minisz­teri rendeletet és a nóta vege az lett, hogy javítanak rajta, ha lesz pénz. A fogadó és vendéglő iparok gyakorlási szabályrendeletét kitoldozzák és foldozzák és újból felterjesztik és végre újra jóváhagyja a belügyminiszter. A polgári iskola igazgatójának kisebb javításokon I kívül fürdőszoba is kellett volna, no még csengő­hálózat. A javításokat engedélyezte a közgyű­lés, de fürdőt és csengőt felesleges lukszus- tárgyaknak tartotta. Ezután a Nicholson-gyárak kiszabott birság ügye került szőnyegre. Ebben a vitában a fiskálisok vettek részt, meg a Lu- kácsovits festőmester, a kinek az elfogyasztott ! szénért fájt a feje. Természetesen lefújták, és leszavazták és elengedték a bírságot. De hát folytassuk-e tovább. Igazán nem érdemes. Minden úgy ment, mint a karikacsapás. A Kenderes-utcát nem nyitják ki. Nincs pénz reá. A vasúttal megkötik a szerződést a vízlevezető árok ügyében. Nagy Gáspár rendőrbiztost nyug­díjaztak, de nem lévén kir. tanácsos, nem I zengedeztek dicshimnuszt hosszú és becsületes ! szolgálatáról. Szabályozási vonalak megállapí­tása töltötte ki a többi tárgysorozatot, a mely­Legszebb ruhatiszt itás Vegyiteg száraz utón Hú fia Jer Pút ruhafestő, vegytisztító és gázmosó-gyárában Felvételi üzlet: Nagykároly, Széchenyi-utca 43. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom