Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)

Érmellék, 1914-05-16 / 20. szám

2-ik oldal.

sóink rendelkezésére. — Ha olvasóink azt megőrzik, minden a községi ügyekben előforduló kérdések alkalmával abból tdjes tájékozást nyerhetnek.

Személyi hir. Lovass Sándor nagybirtokos egy havi üdülésre ma reggel Marien- bádba utazott.

A bagaméri jegyzősóg. Megindultak tehát a jegyzőválasztási mozgalmak Bagamér községben is, ami szerintünk még korai dolog, mert amig nem tudni azt, hogy kik lesznek jelölve, felesleges minden korteskedés. Értesülésünk szerint pályázni szándékoznak : Nagy Emil álmosdi, Kun Sándor ottományi, Pethes J. érselindi, Brunner György értarcsai és a csak mostanában megválasztott piskolti jegyző is. Lehet, hogy lesznek más pályázók is. Bagamér község érdeke azt kivánja, hogy erélyes és szervező képzettséggel biró s a közügyek iránt szívből lelkesedő egyén kerüljön e fontos állásba most, amikor annyi régen vajúdó kérdés vár megoldásra és pedig olyanok, amelyek a község előrehaladását nagymértékben elő mozditanák. Bízunk a főszolgabíró ur igaz jóakaratában s hisszük, hogy — nem tekintve semmi befolyásra — olyan egyéneket fog kijelölni, kik közül a választók "nyugodt lélekkel ültethetik a jegyzői székbe a legérdemesebb egyént, akire itt nehéz, de szép hivatás vár.

Lelkészi gyűlés. F. hó 20-án fog megtartatni a nagylétai gör. kath. esperesi kerületi papság tavaszi közgyűlése Bagamérban Szabó Ignác gkath. esperes elnöklete mellett. A gyűlés előtt szt.-mise és parosztorion lesz a kerülethez tartozott elhunyt lelkészek lelkiüdvéért. A tulajdonképeni értekezlet 9 órakor fog kezdődni, a melyen több egyházi és iskolai ügyek fognak tárgyalásra kerülni: Kiss Valér értarcsai lelkésznek kerületi jegyzővé való kineveztetésének tudomásul vétele és esetleges indítványok. A legjobb sikert kívánjuk a munkához.

Ajánlat a községi köcsönre. Az állami iskola építése és a vágóhíd helyreállítására felveendő függő kölcsönre vonatkozólag csütörtökön este, az Egyesült Ermihályfalvai Takarék- pénztár és Émihályfalvai Hitelbank tett ajánlatot. Az intézet hajlandó a községnek a 200000 korona függőkölcsönt 7 °/„ kamat- fizetés mellett megadni és a kölcsönt egész összegében kifizetni.

Évzáró vizsgálatok az érmelléken. A közeli napokban fognak megtartatni az érmelléken a VI. osztályosok évzáró vizsgái. Érvasadon f. hó 15-én, Kupóczon 15, Gálospetri 16, Értarcsa 16-án. Miniszteri kiküldött Der- zsy Kálmán érmihályfalvai igazgató szaktanító lesz.

Képviselőtestületi közgyűlés. Érmi- hályfalva község képviselőtestülete f. hó 12-én rendkívüli közgyűlést tartott P. Kovács Sándor főbíró elnöklete alatt. A gyűlés tudomásul vette ugyan a törvényhatóság azon véghatározatát, mellyel az 1911. évi számadásokat jóváhagyta, de két tétel törlése, illetve helyesbítése ellen felebbezéssel él a m. kir. belügyminisz- terhdb. Tárgyalás alá vette a képviselőtestület az 1913. évi számadásokat, amelyet elfogadott és illetékes helyre való felterjesztését elrendelte, de előterjesztéssel él »a számadások uj rendszere ellen, mert az kettős könyvezetéssel lévén vezetve, oly színben tünteti fel a község kiadásainak tételeit, mintha az a 156000 kor. meghaladná, holott a községnek ilyen terhei nincsennek. Kimondotta a képviselőtestület, hogy a szervezési szabályrendelet módosításával községi rendőrséget létesít és a rendőrök évi illetményét 600 koronába állapítja meg. Elintézett egy illetőségi ügyet. Végül elrendelte, hogy a vásártéri belvizlevezetés eszközlésére szükséges telkekért, a kisajátítási eljárás mellőzésével, Páll József és Kovács György részére 200—200 korona kártérítési összeg fizettessék ki.

Állami iskola ügye. A szeptember első napján megnyitandó állami iskola ügyében, f. hó 12-én Vasady Lajos kir. tanfelügyelü megjelent Érmihály falván és megtekintette az ideiglenes elhelyezés céljaim kijelölt épületeket. Az Egyesült Ermihályfalvai Takarék és Hitelbank épületével, amely legkedvezőbb lett volna e célra, minthogy az intézet azt pár hónapra bérbe nem adhatja, nem sikerült a megoldás,

ÉRMELLÉK_________________________1914. május 16. 20-ik szám

í igy a tanfelügyelő a községi tanügyi bizottságot kérte fel arra, hogy az ideiglenes megol- I dás ügyében, tegye meg a kellő intézkedé- I seket.

Kérelem a főszolgabíró úrhoz. Tűrhetetlenek azok az állapotok, amelyek az érmihály- falvai bérkocsiknál tapasztalhatók. Girhedt, kehes, sánta lovak vannak befogva rozoga, (piszkos, ócska kocsikba, amelyek inkább lomtárba, mint iparengedélyhez kötött fuvarozási üzlethez valók. Arra kérjük a főszolgabíró urat, legyen kegyes a bérkocsisok között vizsgálatot tartatni és tiltsa el a fuvarozástól azokat, akik ily rutul viszaélnek, a vármegyei bérkocsi szabályrendelet erre vonatkozó szakaszaival.

írni és olvasni tudás igazolása. Do- bozy Kálmán főszolgabíró a képviselőválasztás jogosultság tárgyában az alábbi hirdetményt adta ki: Biharvármegye közigazgatási bizottsága a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter urnák 1184—914. sz. rendelete értei mében az országgyűlési képviselői választó jog megszerzéséhez szükséges Írni és olvasni tudásnak igazolása céljából az állandó igazoló bizottságot megalakította. Ezen bizottság feladata, hogy mindazoknak, kik az elemi iskola

IV. és VI. osztályát sikeresen el nem végezték, de Írni és olvasni tudnak, ebbeli jártasságukat hivatalosan megállapítsa és igy az elemi iskola

IV. és VI. osztálnairól bizonyítvánnyal nem rendelkező egyéneknek a választói jog gyakorlásához, illetve az országgyűlési képviselői választói névjegyzékbe való felvételhez megkívánt előfeltételt igazolja. Mi den adózó polgárnak tehát, aki 30-ik életévét betöltötte és egy adónemből legalább 10 kor., több adónemből együttesen legalább 20 kor. egyenes állami adót fizet, Írni és olvasni tud, önmagával szemben tartozó elsőrangú érdeke, hogy ezen írni és olvasni tudását a kiküldött bizottság előtt igazolja, erről az egész országra érvényes bizonyítványt szerezzen és igy birtokába jusson azon képesítésnek, melynek alapján egyébb, a térvényben előirt kellekek igazolása mellett kérhetik a választók névjegyzékébe leendő felvételt. Az Írni és olvasni tudásnak igazolásara, szóval ezen képesítő vizsgára bocsátható, a férfinemhez tartozó minden magyar állampolgár, ha 24 ik életévét már betöltötte és ezen szándékát akár írásban, akár személyesen nevének, lakhelyének (utca es házszám) foglalkozásának és életkorának pontos megjelölése mellett hivatalomban legkésőbb f. hó május 22-ikének délután 6 órájáig bejelentette. A vizsgálat ingyenes és a kiküldött bizottság előtt a bizottság által megjelölt nyomtatott szöveg legalább 5 sorának elolvasásából és a bizottság által tollbamondott két sornak a bizottság előtt való leírásából áll. A kiküldött bizottság v. bizottságok működésüket Érmihály- falva községházánál f. hó május 25, 26-án fogják megkezdeni es szükség esetén a következő napokon folytatni. A sikerrel vizsgát tett egyén az egész országra érvényes bélyeg és díjmentes bizonyítványt kap, melynek alapján egyéb törvényes kellékek igazolása után a működésűket később megkezdő összeíró küldöttségek által az országgyűlési képviselő választók névjegyzékébe lesz felvehető. Érmihályfalva, 1914. május hó. Dobozy Kálmán főszolgabíró.

Adomány az óvodának. A kir. tanfelügyelőség értesítette az elöljáróságot, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter az állami ovóda számára egy Tréger-féle hintát adományozott. Egyben arról is értesítette a a tanfelügyelő az elöljáróságot, hogy a miniszteri rendelet élteimében, a gyermekek a hintát, csakis az óvónő felügyelete alatt használhatják.

Egy érdekes statisztikai adat. Érmihály- falván 1912. évben bor- és husfogyasztási adóban 17650 K folyt be, 1913. évben 13964 K, tehát 3686 K-val kevesebb. — És ezek az adatok minden téren előfordulnak, jelezve a mostani szomorú gazdasági viszonyokat.

Panasz a villanyvilágítás ellen. A ref. templom előtti tér lakói köréből panaszt vettünk, hogy ezen a téren, már közel három hét óta nem ég a villany. — Felkérjük a főbíró urat, szíveskedjék a vállalkozót, a minden valószínűség szerint világítási zavarokból származó hibák kiigazítására utasítani.

Újabb tüzesetek. Bagamérban f. hó

9-én és 12-én újból tűz ütött ki. Szombaton

az ifj. Barát Sándor ház? égett le a község legszélső s legtávolabbi részén a Kinizsiutcában. Növelte a veszélyt az a körülmény is, hogy éppen mikor a tűz kiütött, a templomban prédikációs temetés volt s a harangozó nem akarván pánikot csinálni, nem i merte félre verni a harangokat és igy a lakosság nagy része későn értesült a veszedelemről. A tető teljesen leégett, de a csendes időben a buzgó tűzoltóság a vész tovaterjedését megakadályozta. A leégett háznál az nap kenyérsütés volt s valószínű, hogy ebből származott a veszedelem. — Kedden délután 2 órakor ismét a Kinizsi-utcában volt a tűz, a pár nappal azelőtt leégett háztól nehány ház távolságra lakó Németi István napszámos szegényes hajléka lett a tűz martaléka. A szalmás tető — a szárazságban — porig elégett, a csupasz falak állnak mindkét házból fent. A csendőrség mindkét tűznél azonnal megjelent s erélyes működést fejtett ki úgy az oltásnál, mind a rendfentartás körül. Természetesen a nyomozás is megindult a tüzek okának kikutatása céljából. Minthogy azonban mindkét ház szalmával volt fedve s ócska patics-kémény volt rajtuk, amiket nem a kéményseprők, hanem maguk a tulajdonosok szoktak söpörni ; több, mint valószínű, hogy ezek a rozoga kémények kigyuladása miatt származott a veszedelem. Ideje volna már erélyes hatósági intézkedéssel beszüntetni a patics- és deszka-kémények használatát, mert ezek miatt egész sorházak vannak folytonos veszélyben. A tűzoltóságra is nagyobb gondot kellene faluhelyeken fordítani, valámint arra is, hogy a tüzoltószerek mindig jókarban legyenek, sőt az is nagyon okos dolog lenne, ha a nagyobb községek legalább egy fizetéses kiképzett tűzoltót alkalmaznának, aki azután a szereket folyton jókarban tartaná. Ajánljuk ez ügyet a felsőbb hatóságok b. figyelmébe.

Értarcsai csendélet. Szomorú fényt vet az eddig oly jó hírben álló Értarcsa községre a már egy jó év óta majdnem minden nap előforduló lopások hire. Krumpli, tengeri, aprójószág lopás úgyszólván napi, illetve éjjeli renden vannak a községben. Nemrég törték fel özv. Singer Sámuelné tengeri góréját, utána jégvermét, a honnan vagy 60 üveg sört vittek e1, majd ugyanattól egy kosár tojást és vagy 5 tepsi lakodalmi tésztát vittek el. A községbeli lopásoknak se szeri, se száma, mert a lakosok — lehet — szégyenből is elhallgatják. Nem tudjuk, van-e tudomása mindezekről a csendőrőrsnek, épp ezért ezúton is felhívjuk a figyelmét ezen tarthatatlan állapotra, mert már ezekután a na- gyobbmérvü lopások, rablások, betörések és még kitudja mily gonoszságok következhetnek. És hol vannak az éjjeli őrök ? Vagy azok nem kötelesek a közbiztonságra ügyelni, hanem csak amúgy találomra eldudálni az órákat s a dudaszó mellett szabadon vihetik a csirkefogók a postamesterné kedvelt búbos tyúkjait, mint 12-én éjjel is ? Hát bizony ideje volna már utána nézni alaposan s va- lahára véget vetni ennek az állapotnak, amit remélünk is, hogy az érkeserüi csendőrség ismert tapintatos ügyességének sikerülni is fog.

Gólya a vasúti kocsiban. Különös meglepetés érte szombaton este az 1707. számú személyvonat utasait Érkörtvélyes és Érmihályfalva állomások között. Blassevics Istvánné briliczei lakosnőnél, aki öt gyermekével utazott Horvátországba, hirtelen levizitelt a gólya madár. Még be sem robogott a vonat az állomásra, egy ép, egészséges honpolgárral lett gazdagabb a kivándorlás által megtizedelt Magyarország. A boldog anyát az első segélyben Némethy Zoltán állomásfelvigyázó-helyettes részesítette, majd beszállították a debreczeni kórház szülészeti osztályába. Az anya és az újszülött egészségesek, mint a makk.

Sajtóper, helyreigazítás és kártérítés. Az „Érmeiléki Hírlap“ f. évi 19. számában id. Beck Adolf aláírásával egy cikk jelent meg, mely szembehelyezkedve az 1914. évi sajtótörvénynyel, sértő dolgokat foglal magában lapunk felelős szerkesztőjével szemben, hamis színben tüntette fel magát lapunkat az olvasóközönség előtt, végül a cikk alkalmas arra, hogy lapunknak anyagi kárt is okozzon. A cikk megjelenése