Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1914-06-20 / 25. szám
1914. junius 20. 25-ik szám ÉRMELLÉK 3-ik oldal rendszert behozza és engedélyt ad a gazdáknak arra, hogy birtokait belátásukhoz képest müvelják. A kérdés eldöntésénél nagy vita támadt, amelynek folyamánya az lett, hogy elnök a szenvedélyessé váló közgyűlést, határozathozatal nélkül feloszlatta. Mi igazán nem értjük a gazdák vonakodását a szabad gazdálkodási rendszer behozatalától. A vadrepce tudvalevőleg, ha erős talajt vert, csak lóhere vetéssel ölhető el. Ha az eddigi gazdálkodást fentartják, úgy minden évben ellepi a gaz s aligha hozza meg a mindennapi kenyérre valót. Reméljük egy újabb közgyűlésig lecsilapodnak a szenvedélyek és a birtokosság komoly megfontolás után hozzájárul a nézetünk szerint egyedüli célravezető indítvány elfogadásához. Mielőtt azonban az elnökség újabb előterjesztést tenne ebben a kérdésben, célszerű lenne, ha véleményadás céljából, a hegyvidéki kirendeltség és a bi- harmegyei gazdasági egyesülethez fordulna. Csendörláktanya ügye. A szolgabirói hivatal erélyes hangú felhívására az elöljáróság azon jelentést tette, hogy az épületet azért nem bocsáthatja a csendőrség rendelkezésére, mert a képviselőtestület azon határozata melyben a beadott indítvánnyal szemben a községháza a jelenlegi helyén való fentartá- sát határozta el, meg lett felebbezve a vármegye törvényhatóságához. Az eddigi hasznosítás elmulasztását azzal indokolja az elöljáróság, hogy Székelyhidon állandóan napirenden van egy középiskola elnyerése iránti törekvés. Hát mi részünkről ezt az indokolást igazán gyengének tartjuk arra, hogy a felsőbb hatóság ellenőrzési jogából eredő íelügyelet befolyásolja. Székelyhid község elöljárósága a kir. tanfelügyelőtől még csak biztatást sem kapott arra nézve, hogy a községben középiskola lesz felállítva. Égyesek ábrándjáért pedig a községet biztos jövedelemtől megfosztani és a csendőrségnek a községből való távozását nem biztosítani nem tartjuk helyes gondoskodásnak a közvagyonnal szemben. Reméljük a járás derék számvevője a kérdést nem veszi le a napirendről és a felebbezésre hozott határozat beérkezte után, erélyes kezekkel fogja az elöljáróságot a közvagyon jövedelmezésére szorítani. Mert vegye már egyszer tudomásul Székelyhid elöljárósága, hogy itt nem egyesek magán, de a polgárság össztulajdonát képező közvagyonról van szó. Az őrangyal. Baranyai Sándor járásbiró- sági hivatalszolga, aki a bíróság emeleti helyiségében lakik, pénteken délután hivatalos teendőit végezte a földszinti irodahelyiségben. Minthogy felesége a községben időzött, négy éves leánykáját, aki délutáni álmát aludta, cselédje gondjaira bízta, aki a leánykára bezárta az ajtót és engedély7 nélkül eltávozott hazulról. Időközben a kis leány felébredt és szüleit kereste és nem látván senkit a szobában, kinyitotta az udvarra néző ablakot és kihajolva rajta, elszédült s leesett az udvar kövezetére. De őrködött felette a gyermekek őrangyala és jóllehet súlyos sérüléseket szenvedett, életben maradása bizonyos és szülei odaadó ápolása következtében, már teljesen túl van a veszélyen. A gondatlan cseléd ellen a hatóság megindítja az eljárást. Adókivetés. Julius 1-én kezdik meg a székelyhídi kir. adóhivatal körzetébe tartozó III. osztályú adók kivetését. Reméljük, hogy a bizottság tagjai ez alkalommal figyelembe veszik az általános gazdasági válságot és különösen a pangó kereskedelem az ipar teljes szünetelését és az eddiginél jóval alacsonyabb összegben róvják ki az adótól roskadozó polgárság terheit. Rablóvilág Érköbölkuton. Jun. 9-én éjjel háromnegyed 12 órakor Köbölkuton az Érmellék egyik rabsodicus lelkületű [poétájának, Kovács Zoltánnak szobaajtaját egy tolvaj kiakarta nyitni, de ez nem sikerült, mert az ajtó le volt zárva. Az álmából fölriasztott poéta haragosan kiáltotta ki a tolvajnak: »Menj innen rögtön, mert lelőllek ! A tolvaj eíkotródott, de már akkor megette Gellért Ignác urék pecsenyéjét, a poéta melletti konyhában s ugyanott kiivott öt tyúktojást — irigylésre méltó étvágygyal s ráadásul magukkal vitték Gellért Ignác urék szomorú kokasát, két bánatos tyúkját, meg egy nagy üveg illatos pörcöt. Hát nyájas olvasók, tisztelt nagy urak, lehet-e Köbölkuton egy szenvedve vigadó poétának és a többi halandónak nyugodtan élni a dimbes-dombos Köbölkuton, ahol nagyon gyakran van betöiéses-lopás, s tettesek csak igen ritkán kerülnek kézre ? .. . Nem, Istenemre nem ! ! Urak ! Csendőrség kell Köbölkutra is, hogy az itteni anomális, középkori állapotok megszűnjenek /, . . Tüzoltóparancsnoksági jelentés. A székelyhídi önk. tüzoltótestület most tette közé 1913. évi tevékenységét ismertető parancsnoksági jelentését. A jelentés főbb tételei szerint 1913. évben 7 tüzeset volt. Az 1913. julius 6-án tartott évi rendes közgyűlésen újabb három évre a parancsnokság a következőleg alakíttatott meg: parancsnok Fándly József, alparancs- nok dr. Penkert Mihály, szakaszparancsnokok Szilágyi Lajos, Bancsik József, Dobi József, szertárnok Vágó Károly segédtiszt, — orvos dr. Vámos Andor, ügyvéd Magyary Miklós, pénztárnok Bancsik Dániel; parancsnoksági tagok: gróf Stubenberg József, Vékony Ferenc, I. Kis József, Vágó G-ula, Imre János, Handzó ; Antal, Tóhá'i János, Imre Sándor, Bancsik Peter. Gépmester Péter Jenő. — Szolgálati éremjogosullakul megállapittattak: XX. éves: Bancsik József, Imre Sándor. XV. éves: Szi- J lágyi Lajos. X. éves: ifj. Kelemen György, Vékony Ferenc. V. éves: Nagy László. Szolgálati szorgalomért: dicséretet nyert Szilágyi Lajos mászó szakaszparancsnok és Rónai Tivadar őrparancsnok. A Magyary Béla alapból 4 K pénzjutalmat kapott Kulcsár Sándor szivattyús. — Ozv. Dr. Garán Jánosné szül. ne-! meskéri Kiss Ilona úrnő néhai férje emlékére — ki tüzoltótestületnek alakulásától 1879. máj. 11-től, 1911. dec. 16-án bekövetkezett haláláig orvosa volt — ezer korona alapítványt adományozott a testületnek azzal a kikötéssel, hogy az örök időkig „dr. Garán János alapítvány“ nevet viseljen. Az alapítvány célja : elsősorban tűzoltói szolgálatban sérült székelyhídi tűzoltók, ilyenek nem létében másodsorban tűzoltó szolgálat közben, vagy következtében elhalt tűzoltók özvegyei és árvái — ha ilyenek sincsenek harmadsorban vagyontalanul elhalt tűzoltók özvegyei árvái segélyezése az alapítvány kamataiból. Szunyogh Barnabás szolgabiró a testületnek ajándékozta könyvtáránák egy ritka darabját „II. József császárnak a támadott tűznek eloltásáról való rendeletét“, mely Bécs- ben Szent Iván havának huszonhatodik napján 1788. ezztendőben kelt. Ez a rendelés“, mely a mai tűzvédelmi rendeletekkel túlnyomó részben azonos, méltán tekinthető ezek ősforrásának. A tűzoltósági fiuszakasz minden túlzás nélkül szólva európai hírre jutott. 1912. évben j egy wieni képes folyóirat közölte ismertetését és csoportképét, 1913. évben a berlini „Deutsche Illustrations Gesellschaft“ kért róla felvételeket. A lefolyt 1913. évben a következő adományokat kapott az egyesület: 1 Érmelléki takarékpénztár 100 K. 2. Kupier Márton (1910— 1911. és 1912. félévre eső 60 K. fele) 30 K. 3. Trebiezki Mihály pincér 8'30 K. 4. Molnár Gyula 2 K. 5. Székelyhídi népbank 50 K. 6. Czike Károly 5‘95 K. 7. 0. Szabó Józsefné 4 K. 8. Bancsik József 1 K, Kovács Jenő 1 K, Bancsik Péter 60 f. 9. Tűzoltó asztal perselye 14'54 K. 10. Czike Károly 2-55 K. 11. Farkas József kereskedő 2 K. 12. Ifjú Ruska József 2 K. 13. Rónai Tivadar őrparancsnok 1 K. 14. Gábor József 6 K. 15. Dr. Garán Jánosné alapítványa 1000 K. 16. Söpjing Endre 6 K. 17. Székelöhid város hozzájárulása 1913. évre 200 K. Testületi tag volt 1913. dec. 31-én 167. Testületi tag van 1913. december 31-én 171, tehát több 4 taggal. — A testület vagyoni állása 1913. december 31-án : 1. Szerelvényekben 12136-61 K. 2. Segélyalap 2902'02 K. 3. Magyar Béla alap 114'84 K. 4. Dr. Garán János alap 1005 K. 5. Tűzoltó dalárda alap 187'92 K. 6. Tűzoltó zenekari alap —'— K. 7. Kirándulási alap 128'72 K. 8. Pénztári készlet 372‘73 K. Összesen : 16847’84 K. Elfogott iibatolvajok. A bihardiószegi csendőrség több rendbeli libalopás tetteseit adta a bíróság kezébe. Balázs János és szeretett életpárja ottani lakosok személyében, akik özv. | Szilágyi Jánosnétól 3 drb, Hajdú Józseftől 3! drb és Nagy Istvánnétól 11 drb majorságot kezeltek el a bezárt ólakból. A jeles házaspár ismeretséget fog kötni a székelyhídi bíróság mintaszerűen berendezett fogházával. 3366—1914. tk. sz. Vissz-árverési hirdetmény kivonat. A székelyhídi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy dr. Jakabovits Emánuel és dr. Farkas Adorján székelyhídi ügyvédek által képviselt Spielauer Frigyes és tsai végrehajtatóknak - Szilágyi György és neje végrehajtást szenvedők elleni végrehajtási ügyében a nagyváradi kir. törvényszékhez tartozó, székelyhídi kir. járásbíróság területén levő Gálos- petri község határában fekvő és a gálospetri-i 457 sz. betétben A. -f- 1. sor, 812/1. hrsz. alatt felvett, a I. fordulóban levő 2 hold 1087 nszögöl területű szántóra a végrehajtást árverést az 1881. évi LX. t.-c. 185. §-a és az 1908. évi XLI. t.-c. alapján elrendelte és annak foganatosítására határidőül 1914. (ezerkilencszáztizennégy) évi julius hó 7 (hét) napjának d. e. 9 (kilenc) óráját Gálospetri községházához kitűzte. Kikiáltási ár 2050 korona és az árverésre kitett ingatlan ezen ár 2/s-án alul el nem fog adatni. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan kikiáltási árának 10 ‘/„-át készpénzben vagy óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni. Árverési feltételek a hivatalos órák alatt ezen kir. járásbíróság mint tkvi hatóságnál és Gálospetri község elöljáróságánál tekinthetők meg. Kelt a székelyhídi kir. járásbíróság mint tkvi hatóságnál 1914. május 13-án. Zsiga s. k. kir. jbirc. Kiadmány hiteléül: Hetey telekkönyvvezető. Pályázati hirdetmény. Gálospetri község elöljárósága pályázatot hirdet az Ottomány—Gálospetri-i utón levő úgynevezett fennyes • ■ / / minin. Pályázni szándékozók ajánlataikat f. hó 28-ig adják be Gálospetri község elöljáróságához. A hid 15 méter hosszú és 4 méter széles. Az építéshez az anyagot a község szolgáltatja és a szállításokat is házi'ag eszközli. Gálospetri, 1914. junius 18. Kiss János Török Imre főbiró. jegyző. 842—1914. végr. szám. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a székelyhídi kir. járásbíróságnak 1914. évi V. 386. sz. végzése következtében dr. Jakabovits E. és dr. Farkas A. ügyvéd által képviselt javára 712 K 50 f s jár. erejéig 1914. évi május hó 15 napján végrehajtás utján lefoglalt és 1470 koronára becsült ingóságok, u. m.: üzleti berendezés lovak, lisztek stb. 712 K 50 f tőkekövetelés a fizetett összeg betudásával s jár. erejéig Ermihályfalván, 1914. évi junius hó 26 napján d. u. fél 3 órakor nyilvános árverésen eladatnak. Melyhez a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881 évi XL. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. Székelyhid, 1914. évi junius hó 6. Kollárik Béla kir. bírósági végrehajtó
