Közérdek, 1914. január-június (7. évfolyam, 1-26. szám)
Érmellék, 1914-02-07 / 6. szám
2-ik oldal. ERMELLEK 1914. február 6. 7-ik szám. Ba gain éri utmisériák, Köztudomású dolog, hogy Bagamér község utdolgában nagyon mostoha helyzetben van, amennyiben vasúti állomása nincs, köves ut Bagamérból semmerre nem vezet s az év legnagyobb részében feneketlen sárban kénytelen a bagaméri ember eladó terményeit az érselindi vasúti állomásra, vagy Érmihályfalvára befuvarozni A múlt évben a vármegye illetve a miniszter egy útépítési tervet készíttetett, mely szerint állami segéllyel műutat építtet Nagyiétától Ermihályfalváig. Ezen útvonalba esik Bagamér község is, mely az útvonalba eső községek közt legnagyobb s ennek dacára az útiterv úgy lett megállapítva, hogy Nagyléta—Kokad—Álmosd—Érselind — Érsemjén — Érmihályfalva lett bevonva a tervezett műut vonalába, mig Bagamér község teljesen kimaradt a figurából. Bagamér képviselőtestülete ezen útépítési terv ellen egyhangúlag tiltakozott s egy múlt évi gyűlésében úgy határozott, hogy felkéri a vármegyét, miszerint ezen létesítendő műutba Bagamért is kapcsolja be s az utépitési tervet úgy készíttesse el, hogy Nagyléta—Kokad—Álmosd—Bagamér—-Érselind—Érsemjén irányában vezettessék az ut Érmihályfalvára. így az ut ca 4 kilométerrel hosszabb lett volna s ezért kimondta a képviselőtestület, hogy az utépités költségeihez hajlandó hozzájárulni 25,000 koronával. A képviselőtestületnek ezen határozatát nehány tag megfelebbezte, kérvén a vármegyét, hogy az útirányt Nagyiéta—Kokad— Almosd—Bagamér —Érkenéz—Érsemjén felé állapítsa meg. S mi lett az eredmény ? Minden ember azt hinné, hogy az, miszerint a vármegye vagy az egyik, vagy a másik útirányt állapította meg s Bagamért az úthálózatba valahogy csak belekapcsolta, hogy ha már ezen vidéknek minden egyes községe részesittetik ezen műut áldásaiban a legnagyobb s egyetlen utnélkül szűkölködő Bagamér község se maradjon teljesen ut- nélkül. Dehogy, dehogy! Kimondta a vármegye, hogy a képviselőtestület meglelebbezett határozatát megsemmisíti s Bagamért az úthálózatba be nem kapcsolja, ellenben tanácsolta, hogy folyamodjék a község a miniszterhez, hogy államsegéllyel külön utat építsen Bagamértól az érselindi állomásig s valószínű, hogy megfelelő hozzájárulás biztosítása mellett, a miniszter a kérelmet teljesíteni fogja. Ezen igazságtalan és kegyetlen vármegyei véghatározat nagy elkeseredést szült a képviselőtestületben s ismét és újólag meggyőződtünk róla, hogy Bagamér község a vármegyének a szó szoros értelmében mostoha gyermeke. Mikor a Nagyvárad—érmihályfalvai vasúti vonai elkészült Bagamér község anyagilag is hozzájárult e vasútvonalhoz azon feltétellel, hogy Érselind és Bagamér közt lessz az állomás. Nem lett belőle semmi 1 Mikor a Nagylóta—székelyhídi vasúti vonalat tervezték, Bagamér 70,000 koronát ajánlott fel, ha a vasúti vonal Bagamért is érinteni fogja. Elutasították. Ezelőtt 3 évvel Érkenéz folyamodott a miniszterhez, hogy neki Erselindig köves utat építtessen. Ezen kérvényt a miniszter elutasította és pedig azon indokolással, hogy elsősorban a legnagyobb község t. i. Bagamér méltó arra, hogy a vasúti állomáshoz utat kapjon s mig ez meg nem lessz, addig Erkenéznek utat nem építtet. S ime most, amidőn az úgyis építeni elrendelt Nagyiéta—érmihályfalvai ut készítése küszöbön áll, ismét jogtalanul mellőzve lett ez a nagy község, holott 25,000 ko rónát ajánlott fel az útépítésre s ezenkívül a többi érdekelt községeknek éppen semmi hátránya nem lenne belőle, ha ez az ut Ba gaméron keresztül vezetve folytatódnék tovább s nem valósággal szán-szándékosan kikerültetik: óriási hátrányára ezen községnek. Valóban vérig sértő a község lakosságára, hogy minden lőrén a mellőzés az ő osztályrésze, holott mi éppen úgy fizetjük a közterheket, mint más — hatalmas pártfogókkal dicsekedő s számtalan előnyben részesített — községek. Ez a község, amely saját erején — minden állami vagy egyéb segítség nélkül — a közművelődés és közjóléti intézményeknek egész sorát létesítette, bizony megérdemelné végre-valahára a vármegye jóakaratát is, amelyet eddig következetesen nélkülözni volt kénytelen. Mit rejt magában az érmihályfalvai kenyér. Svábbogár és patkószeg. Csendörség figyelmébe! Lapunk hasábjain már több alkalommal hívtuk fel a csendőség figyelmét az érmihályfalvai pékek tisztátlanság ra. Jeleztük, hogy a fogyasztás alá kerülő süteményekben és kenyérben, különféle idegen anyagokat — — közöttük legutóbb hajat és patkószöget — találtak, azok a szerencsétlen halandók, akiket sorsuk arra kárhoztatott, hogy az érmihályfalvai pékeknél szerezzék be a kenyérszükségleteiket. A járás derék őrmestere azonnal vizsgálatot tartott a pékmühelyekben és az ott ta pasztáit tisztátlanságokról jelentést tett a szolgabirói hivatalnál és kérte a pékek szigorú megrendszabályozását. ügy tudjuk, hogy a szolgabirói hivatal érzékeny bírósággal torolta meg a visszaéléseket, amely azonban — mint a következmények is bizonyítják, — mit sem változtatott a pékmühelyekben folyó tisztatlanságo- kon, amelyek megszüntetésére, úgy látszik, radikálisabb intézkedések megtételére van szükség. Bizonyságául annak, hogy a pékek or- eátlansága már nem ismer határt, eclatáns példa az a szomorú lelet, amelyet Kiéli Ödön a Singer et Comp-féle varrógépgyár üzletvezetője adott át szerdán délután szerkesztőnknek az érmihályfalvai vasúti állomáson. Egy fehér kenyér darabról van szó, amelyet ebédjéhez adott fel a vendéglős. Amidőn a kenyérdarabot késsel kettévágta, a megszelt részben egy hatalmas svábbogarat talált, amely ott sült meg a kenyérben, mert a hatalmas potrohúból kiolvadt zsír, szétterjedt az egész fehér cipóban. Hogy a szegény ember a lelet után rosz- szu! lett, azt felesleges mondanunk is, dehogy ez a lelketlenség méltó megiorlással fog járni, azt határozottan állíthatjuk, mert ismerjük a szolgabirói hivatal vezetőjét Do- bozy Kálmán urat, aki bizonyára a rendelkezésére áló legszigorúbb eszközöket fogja alkalmazni, hogy véget vessen ezeknek a tarthatatlan állapotoknak. A kenyérdarabot átadtuk Acs Sándor városi kisegítő Írnoknak, hogy azt szolgáltassa át a csendőrségnek, akiket arra kérünk, hogy kísérjék figyelemmel az érmihályfalvai pékmühelyekben uralkodó gyalázatos visszaéléseket és vessenek véget azok- I nak a szomorú állapotoknak, hogy nap-nap után, légy, gyermekhaj, .patkószeg és svábbogár díszítse a pékmiibelyekbői kikerülő és 1 táplálékul szolgáló kenyeret. : . -...,jf kj, - J ' ■■ Vadászat. Január 3l-én az érmihályfalvai vadásztársulat vadászatot rendezett a községi vadászterületen, ahol 26 nyúl került terítékre. Választmányi ü és. Az érmihályfalvai Kaszinó Egyesület csütörtökön este választmányi ülést tartott Makutz Gyula elnöklete alatt, amelyen egyhangúlag elhatározták, hogy tekintettel a hátralékos tagdijak miatt beállott válságos helyzetre és az amortizátionális kölcsön fedezhetése céljából a f. évre a tagdíjaknak havi 1 koronával való felemelését javasolják a közgyűlésnek. A villanyvilágításnak a Kaszinó helyiség e való bevezetésének kérdését, a választmány ezúttal levette a napirendről. Képviselőtestületi közgyűlés. Érmihályfalva képviselőtestülete 1. hó 2-án rendkívüli közgyűlést tartott P. Kovács Sándor főbíró elnöklete alatt. A gyűlés első tárgya a lapunkban már ismertetett vásártéri belviz- levezetésének kérdése volt, amelyre vonatkozólag a gyűlés kimondotta hogy annak keresztülvitelére újabb árlejtést hirdet, kimondja azonban, hogy ha az árlejtésnél a munkálat kivitelével megbízott Weinberger Ferenc ajánlatánál kedvezőbb el nem lenne érhető, a munkálat keresztülvitel vei a régi feltételek mellett őt bízza meg. Amennyiben pedig az összegyűlő vizek elvezetését a közbirtokosság tulajdonát képező vásártér feltöltése tette szükségessé, utasította az elöljáróságot, hogy indítsa meg a tárgyalást a közbirtokosságnak a költségekre leendő bevonása iránt. — Az óvódák költségeire vonatkozólag elhatározta a közgyűlés, hogy tekintettel arra, miszerint a 3 százalékos óvodai adó a kiadásokat nem fedezi, a dologi kiadásokra államsegélyt kér, egyben tudomásul vette a közgyűlés, az 1912. évi óvodai számadás és az 1914. évi költségvetés jóváhagyását. — Koliing György és fia kérvényt intézett a közgyűléshez, hogy a villanyvilágításért fizetendő évi 4400 korona átalányt kösse le kötelezvényben a község egy 20 éves törlesztéses kölcsön felvehetóse céljából. Erre vonatkozólag beterjesztette a kötelezvény szövegét is, amelyet elfogadni kért. A kérdésnél vita indult meg, amelyben részt vettek Benedek Zoltán, Grosz Béla és Jakab Rezső képviselőtestületi tagok. A közgyűlés végre egyhangúlag kimondotta, hogy a kérelmet, a kérvényhez csatolt kötvény szerinti kikötéssel nem teljesítheti, de kijelenti, hogy vállalkozókat mindenkor támogatni kész, ha elfogadható lekötési formával fordul a gyűléshez. — Ezután megállapította a közgyűlés az 1914. évi közmunka mérvét éppen úgy, mint azt a múlt évben a közigazgatási bizottság módosításával. Elfogadta a közgyűlés a közmunka 1914. évi költségvetését, mely szerint 1914. évre 668 igás, 2396 kézi napszámot irányoz elő, melyből 334 igás, 1198 kézi napszámos lesz pénzben megváltva és ugyanennyi természetben leszolgálva. A községi utakhoz 790 napszámot állapított meg a közgyűlés. — Jóváhagyta a közgyűlés a Dobos Imre és Nagy Gusztávnak a közös fuvarozásra kötött szerződést, nem fogadta el a szalontai méntelepnek a mének kihitelezésére tett ajánlatát. — Kimondotta, hogy pártolja a Székelyhid község képviselőtestületének a bihari h. é. vonatok menetrendjének megváltoztatása tárgyában hozott határozatot és hasonló szellemű feliratot intéz a kereskeCsak Dr. Szelényi Liliom-kenőcse éjjeli használatra Liliom-krtnje nappali használatra Liliom-szappana Lifiompouderjje Főraktár llr. Szelényi Árpád gyógyszerésznél Debrecen. Piac-utca 30. „Kossuth-patika, Postai szállítások naponta bérmentve. a legjobb kozmetikai készítmények
